A lobbizás olyan kísérletekre utal, amikor érdekcsoportok a kormány, jogalkotók vagy szabályozó hatóságok döntéseit próbálják meg befolyásolni. Fontos leszögezni, hogy a lobbizás vagy érdekérvényesítés a demokratikus folyamatok központi és legitim eleme. A lobbizás lehetővé teszi az érdekcsoportok számára, hogy megértsék, nyomon kövessék és formálják a jogszabályalkotás és egyéb szabályzatok megszületésének menetét. Ez a tevékenység, amennyiben integritás és átláthatóság jellemzi, pozitív hatással lehet a politika-alkotásra. Ugyanakkor az érdekcsoportok rendelkezésére álló források, illetve az üzleti szektor és jogalkotók között fennálló szoros kapcsolatok tisztességtelen befolyásgyakorláshoz vezethetnek az ország kormányzásában, ami jelentősen növeli a korrupciós kockázatokat. A közpolitikák megszületésébe vetett általános bizalom jelentősen megrendült az utóbbi időszakban, amikor is újabb és újabb ügyek kerültek napvilágra, amelyek alapvetően kérdőjelezték meg, hogy a közérdek helyett milyen csoportnak az érdekeit is képviseli egy-egy kérdéses jogszabály. Egy hatékony és átlátható lobbiszabályozás ezért elengedhetetlen a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében, mivel minden érintettnek jogában áll tudni, hogy az egyes jogszabályok és politikák kialakítása mögött milyen érdekek és kapcsolatrendszerek állnak. A Transparency International 2012 tavaszán megjelent Nemzeti Integritás Tanulmánya Magyarországon több intézmény tekintetében is az egyik legkiemelkedőbb problémaként azonosította a lobbitörvény hiányát. A törvényhozás kapcsán a jelentés megállapította, hogy a jelenlegi visszás helyzet miatt a jogalkotási folyamat nem átlátható, hiányoznak a megfelelő konzultációs mechanizmusok. A közszektor működésének szintén az egyik legjelentősebb gyengesége a lobbiszabályozás hiánya. A lobbizás helyzete és szabályozása című kutatás célja az volt, hogy áttekintse a rendelkezésre álló nemzetközi példákat, illetve a magyar üzletemberekkel, jogalkotókkal és jogalkalmazókkal, érdekérvényesítéssel foglalkozó szakemberekkel készített mélyinterjúk alapján képet kapjunk arról, hogy Magyarországon jelenleg hogyan működik az érdekérvényesítés. Az interjúalanyok segítségével számot vetünk azzal, hogy a 2011-től hatályon kívül helyezett lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény (lobbitörvény) miért nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és milyen lépések, elemek lennének szükségesek egy működő lobbirendszer felállításához.
Lifting the lid on lobbying
A hazai lobbiszabályozást, a magyarországi üzleti környezetet, valamint a kormány és 50 vállalat között kötött stratégiai megállapodást vizsgálta a Transparency International Magyarország az átláthatóság és a kiszámíthatóság szempontjából. A 2014. október 28-án Budapesten bemutatott országtanulmány az Európai Bizottság által támogatott, a lobbizás szabályozását és gyakorlatát az Európai Unió 19 tagállamában átfogóan vizsgáló kutatás részeként készült. A nemzetközi összehasonlító eredményeket és az országok szerinti rangsort a TI Berlinben működő központi titkársága – egyben a több országot átfogó kutatás koordinátora – 2015 elején tette közzé.
Nem sikersztori a lobbizás Magyarországon. Sem a szabályok, sem a gyakorlat nem megfelelő, és a helyzet az elmúlt években egyre csak romlott – ezt állapítja meg a Transparency International (TI) október 28-án, Budapesten bemutatott tanulmánya. A szabályozás hiánya és a példátlan hatalomkoncentráció egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a lobbizásnak rejtett, „unortodox” fórumai jöttek létre; ilyennek tekinthetők a kormány és a vállalatok között létrejött stratégiai megállapodások. E politikai és kommunikációs természetű egyezmények révén a kormány önkényesen tesz különbséget a piaci szereplők között. Törvény hiányában a vállalatok ellenőrizetlenül és átláthatatlanul lobbiznak, ezért esély sincs arra, hogy kiderüljön, melyik stratégiai megállapodás sorsa dőlt el egy focimeccs VIP páholyában, és melyik a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában.
