A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index) 1995-ben került kialakításra, amely a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon.  A Korrupció Érzékelési Index egy összetett mutató, amely különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épít. A CPI a világon a legszélesebb körben használt korrupciós mutató.  A CPI egy áttekintést ad az adott pillanatban a korrupció érzékelésére a világon.

Az összetett index 0-100-ig mutatja a korrupció érzékelését a közszférában, ahol a 0 jelenti, azt hogy az adott országban a korrupciót magas mértékben érzékelik (“erősen korrupt ország”) és a 100 jelenti, hogy az adott országban a korrupciót egyáltalán nem érzékelik (“egyáltalán nem korrupt ország”).  A CPI az adott országnak a többi országhoz képest viszonyát mutatja a korrupció érzékelésében.

A Korrupció Érzékelési Index az állami szektorban tapasztalható korrupcióra összpontosít, és a korrupciót, mint a közhivatallal személyes haszonszerzés céljából való visszaélést definiálja. A CPI összeállítása során használt felmérések olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek a közhatalommal személyes előnyök céljából való visszaéléssel – mint például közhivatalnokok megvesztegetése, kenőpénz közbeszerzési eljárásokban, közpénzek hűtlen kezelése – kapcsolatosak, valamint olyan kérdéseket, melyek a korrupcióellenes politikák erejét vizsgálják, felölelve ezáltal mind a közigazgatási, mind a politikai korrupciót.

A korrupció különböző országokban tapasztalható általános szintjét szigorú tapasztalati tények, mint például a megvesztegetések összege vagy a vádemelések, illetve bírósági ügyek száma alapján nehéz értékelni. Utóbbi esetben például ilyen összehasonlító adatok nem tükrözik a korrupció tényleges szintjét, inkább azt jelzik, milyen minőségű munkát végez az ügyészség, a bíróság, illetve a média a korrupció feltárása terén. Ezért a több országra kiterjedő adatok összeállításának jó módszere, ha azoknak a tapasztalataira és észleléseire támaszkodunk, akik a legközvetlenebb módon szembesülnek a korrupció létezésével valamely országban.

Kapcsolódó oldalak

CPI 2016

Továbbra is lejtmenetben Magyarország korrupciós megítélése – ezt állapította meg a Transparency International 2016-o...
Tovább► ►

CPI 2015

Egyre rosszabb Magyarország korrupciós megítélése Magyarország három hellyel hátrébb csúszott a világ legátfogóbb kor...
Tovább► ►

CPI 2014

Magyarország még mindig nagyon korrupt, és romlik a teljesítménye Transparency International idén is elkészítette a v...
Tovább► ►

CPI 2013

A Transparency International idén is elkészítette a világ egyik legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzéke...
Tovább► ►

CPI 2012

A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexén rangsorolt 176 ország kétharmada erős korrupciós fertőzötts...
Tovább► ►

CPI 2011

Továbbra is korrupt országnak tartják Magyarországot A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexén Magyar...
Tovább► ►

CPI 2010

Magyarország a régiós átlag alá került – Mélyponton a korrupciós index Strukturális kormányzati intézkedésekre van sz...
Tovább► ►

CPI 2009

Magyarország maradt a korrupciós lista középmezőnyében Új Zéland, Dánia, Svédország dobogósok, míg Magyarország melle...
Tovább► ►

CPI 2008

A korrupció mértéke a gazdasági növekedés gátjává vált A Transparency International 2008-as Korrupció Érzékelési Inde...
Tovább► ►

CPI 2007

A szegény országok korrupciós helyzetén csak globális lépések javíthatnak A gazdag és szegény országok közötti különb...
Tovább► ►

CPI 2006

A 2006-os Korrupció Érzékelési Index a szegénység és a korrupció közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet A 2006-o...
Tovább► ►
Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!