A kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt a Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján október 14-én közzétett jelentés, amely azután készült, hogy a hivatal idén június 18-án „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított a Transparency International (TI) Magyarország ellen. Az év elején felállított, évi hatmilliárd forintból gazdálkodó állami szerv úgy tette közzé a TI Magyarországról szóló vádiratát, hogy még a saját működését megalapozó törvény előírásait sem tartja tiszteletben. A jelentéstervezetet ugyanis annak véglegesítése előtt meg kellett volna kapnunk, és az észrevételeinkre, már ha tettünk volna ilyeneket, a hivatal köteles lett volna válaszolni. Minderre azonban nem került sor.  

Autokrata hatalmakra jellemző tempót diktál a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A Lánczi Tamás vezette állami szerv egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államok által vezetett globális összeesküvésről, nagyhatalmak közötti titkos kémjátszmákról, és ki másról, mint Soros Györgyről fantáziál a TI Magyarországról szóló jelentésében. 

A számos abszurd állítás egyikeként a Szuverenitásvédelmi Hivatal még a NER felemelkedésekor megszűnt Szabad Demokraták Szövetségének az 1994-es (!) országgyűlési választási felkészülése mögött is a Transparency International 2006-ban, vagyis 12 évvel később létrejött magyarországi tagozatát sejti.  

A jelentés behatóan foglalkozik a TI berlini Titkársága által évente összeállított Korrupció Érzékelési Indexszel (Corruption Perceptions Index, CPI) is. A CPI módszertana természetesen nyilvános, tehát ennek megismerése érdekében igazán kár volt eljárást indítani a TI Magyarország ellen. Amúgy a Transparency International berlini Titkársága 2018-ban hitelességi tesztet kért az Európai Bizottságtól; és a Joint Research Center auditja a CPI-t a korrupció mérésére alkalmas eszköznek találta. A CPI természetével a Fidesz is tisztában volt még akkor, amikor – 2010 előtt, ellenzékben – Orbán Viktor és a párt más hangadói, például Varga Mihály a Korrupció Érzékelési Index akkori eredményei alapján kritizálták a baloldali kormányt 2007-ben és 2008-ban. 

A TI Magyarország maradt az, ami a megalakulása óta mindig is volt: a korrupciót feltáró és az ellen küzdő, pártoktól független, Magyarország fejlődését előmozdítani kívánó civil szervezet. A jelen helyzetben – az Európai Parlament 2022-es állásfoglalását idézve – a „hibrid választási autokrácia” viszonyai között mindez a rendszerszintű visszaélések, a korrupcióra alapuló hatalomgyakorlás és a jogállamiság felszámolása ellen irányuló elszánt harcot jelenti. Valójában ez fáj a jelenlegi államhatalomnak, és nem valódi módszertani kritikák húzódnak meg a Korrupció Érzékelési Index elleni kormányzati támadások mögött.  

A Szuverenitásvédelmi Hivatal továbbá arra a teljességgel valótlan megállapításra jutott, hogy az Európai Bizottság azért indította el az uniós források visszatartásával a feltételességi eljárást a magyar kormánnyal szemben 2022-ben, mert a TI Magyarország rendre hozzájárul – más hazai civil szervezetekkel egyetemben – az Európai Bizottság által évente összeállított jogállamiság jelentés Magyarországra vonatkozó fejezetéhez. Ezzel szemben a tény az, hogy Magyarország azért nem fér hozzá a mintegy húsz milliárd eurónyi fejlesztési forráshoz, mert rendszerszintűvé vált a korrupció és alapjaiban sérült a jogállam.  

A TI Magyarország nincs meglepve, hogy az évi hatmilliárd forint közpénzből működő hivatal, melynek kutatóintézetében olyan kiválóságok dolgoznak, akik a rendszerváltás előtt a III/III-as ügyosztályon voltak beosztásban, vagy éppen megkérdőjelezik az 1956-os forradalom jelentőségét, ilyesfajta fércmunkával támadja a szervezetünket  

A hivatal láthatóan azon megállapításaihoz keresett muníciót, melyeket már a TI Magyarországgal szemben megindított eljárás előtt megfogalmazott, miközben lényegében egyetlen igaz következtetés levonására sem volt képes szervezetünkről. A Tanú c. film is eszünkbe juthat: az ügyünkben az ítéletet már az előtt meghozták, hogy a vizsgálatot lefolytatták volna. 

Alaptalan az a kijelentés, miszerint a TI Magyarország működése nem átlátható, mivel szervezetünk minden törvényi előírásnak eleget téve, és még azon is túl, önként vállalt könyvvizsgálói jelentéssel kibővítve, teszi közzé évente a közhasznúsági beszámolóját. A Szuverenitásvédelmi Hivatal anyagában a TI Magyarország gazdálkodására vonatkozó számos adat a honlapunkról és az éves jelentéseinkből származik — ezek szerint tehát mégsem vagyunk annyira átláthatatlanok. 

Ráadásul a hivatal köteles lett volna a nyilvánosságra hozatalt megelőzően megküldeni a jelentés tervezetét a TI Magyarországnak a törvény rendelkezése szerint (ehhez lásd a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény 6. § (8) bekezdését). A jelentéstervezetre tizenöt napon belül tehettük volna meg az észrevételeinket, a hivatalnak pedig 30 napja lett volna arra, hogy indokolt választ adjon nekünk. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilván összekeverte a TI Magyarországot a Magyar Nemzet nevét bitorló propagandakiadvánnyal, és véletlenül annak a címére küldte el a jelentését. Másként aligha magyarázható, hogy miként jelenhettek meg szemelvények a még nem is publikált jelentésből a hétvégén a kormánypropaganda médiumaiban.  

* 

A szuverenitásvédelmi törvényt több civil szervezettel együtt a TI Magyarország már annak elfogadása előtt is bírálta. Szervezetünk, miután a Szuverenitásvédelmi Hivatal idén nyáron „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított ellenünk és az Átlátszó.hu-val szemben, alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mivel mind a hivatal létét, mind az azt megalapozó törvényt alkotmányellenesnek tartjuk. 

A TI Magyarország emellett vizsgálja annak a lehetőségét, hogy további jogi lépéseket tegyen a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében található téves és alaptalan megállapításokkal szemben. 

Az Európai Bizottság (EB) idén februárban, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakulásának másnapján kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, miután a testület szerint a vonatkozó törvény mások mellett sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt.  

A Bizottság az eljárást idén október 3-án léptette a következő szakaszba, miután elégedetlen volt a magyar kormány által adott hivatalos válaszokkal, és — gyorsított eljárást kérve — az Európai Bíróság elé utalta az ügyet. Az Európai Bíróság ítélete még így is csak 12-18 hónap múlva várható. Félő, hogy a magyar kormány addig az ellenünk indított eljáráshoz hasonló procedúrákkal fogja vegzálni a civil szervezeteket, újságírókat, de akár cégeket vagy magánszemélyeket is.