A Transparency International Magyarország a Connect Europe Egyesület társszervezésével az „Európai uniós értékek és források védelme” címmel rendezett egész napos konferenciát november 4-én, hétfőn. A teltházas rendezvényen az EU-intézményekből érkező politikusok és vezető tisztségviselők, továbbá külföldi és hazai szakértők részvételével értékeltük a magyar európai uniós elnökség eddigi teljesítményét, továbbá a hazai jogállamiság és korrupció helyzetétét. A konferencia nyitóelőadásait a TI Magyarország és a Connect Europe vezetői mellett Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, továbbá Tineke Strik, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagja, állandó magyar jogállamisági jelentéstevője tartották.
Az Európai Unió alapvető értékei, a jogállamiság és a demokrácia súlyos válságban vannak Magyarországon, hívta fel a figyelmet a nyítóbeszédében Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója. A TI Magyarország már egy évtizede hangoztatja, hogy a magyar államot „foglyul ejtették”, vagyis az állami intézmények többsége nem független a központi kormányzati akarattól, és ilyen módon inkább részérdekeket, mintsem a közjót szolgálja.
A kormányzat messze túlterjeszkedik a végrehajtó hatalmon, összefonódik az állammal és a kormánypárttal, maga alá gyűri a média és a civil társadalom jelentős részét, és betüremkedik a gazdaság olyan szegmenseibe is, ahol egy piacgazdaságban semmi keresnivalója nem lenne. A parlament és a jogalkotás kiüresítésével és törvénygyárrá sillányításával, az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomással, valamint az ügyészség politikai célra történő felhasználásával, a nem tisztességes keretek között lebonyolított választásokkal, a médiarendszer súlyos torzításával, a civil szervezetek és a független sajtó elleni támadásokkal, valamint a piactorzító gazdaságpolitikával mind szembeszáll a komány az uniós értékekkel, mindenekelőtt a jogállamisággal, emelte ki Martin József Péter.
Az uniós csatlakozás óta eltelt húsz év alatt Magyarországra – folyó áron – 22 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áramlott, és ezzel hazánk az egyik legnagyobb haszonélvezőjévé vált a közös uniós költségvetésnek. Ezt az irdatlan mennyiségű pénzt azonban nem sikerült hatékonyan elkölten, elég az uniós forrásból épült világhíres a lomb nélküli lombkoronasétányra gondolni, mondta a TI Magyarország ügyvezetője.
Az uniós források legalább harmadának illetéktelen felhasználása is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország mára – az egy főre jutó fogyasztást tekintve – az EU második legszegényebb tagállama lett, és a GDP-t tekintve is hátulról a harmadik-negyedik helyen állunk, leszakadva a centrumországoktól, tette hozzá a TI ügyvezetője.
„Ha a jogállamiság sérül valamelyik tagállamban, akkor az európai együttműködés egyetemlegesen sérül, ha az egyik tagállamban nem biztosított az igazságszolgáltatás teljes függetlensége, ha nem feltétlen a jogbiztonság, akkor az nem csak az adott tagállam és annak állampolgárainak a problémája, hanem a többiek érdekeit is sérti” – mondta nyitóbeszédében Szent-Iványi István.
Mint a Connect Europe Egyesület elnöke beszédében kifejtette, ahol a jogállamiság jól működik, ott a korrupció egészen bizonyosan nem tud rendszerszintüvé válni, azaz nem képes a gazdasági-társadalmi rendszeren élősködő, azt fojtogató polipként működni. A jogállamiság megléte és működése jelenti a valódi féket és védelmet a korrupció elhatalmasodásával szemben, tette hozzá.
Bóka János európai ügyekért felelős miniszter felszólalásában “jogállamisági játéknak” nevezte a konferencia programját, s arról beszélt, hogy a jogállamisági problémák kiemelésével az európai uniós tagállamok célja nem más, mint a magyar kormány elleni támadás. A kettős mérce használata, a következetlenség a magyar szuverenitással szemben áll, állította a tárcavezető.
Szerinte a jogállamisággal kapcsolatos kihívások felszínre hozatala átpolitizálta az egységet az unióban, illetve mély és kölcsönös bizalmatlanságot hozott létre, amelyet ez a konferencia sem tud átfordítani. A soros magyar uniós elnökség kezdeményezései közül a miniszter kiemelte a jogállamisági dialógus folytatását, a tagjelölt országok jogállamisági kritériumainak teljesítését, amely témákban szerinte szintén történtek előrelépések.
Bóka János szerint az uniós összeurópai kompetenciák mellett, a tagállami hatáskörök megerősítésére is ugyanakkora hangsúlyt kell helyezni, viszont a jogállamisági kritériumok teljesülését nem csak a tagállami, de az uniós intézményeken is számonkérhetővé kell tenni. A miniszter beszédét, azzal zárta, hogy habár tudja, hogy több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt, de mindenkit buzdít arra, hogy a jogállamisággal kapcsolatos, “még nem teljes egészében kikristályosodott” kutatási területtel aktívan foglalkozzon.
Bóka János európai ügyekért felelős miniszternek igaza van abban, hogy párbeszédet kell folytatni a jogállami értékek magyarországi helyreállításáról és a korrupcióval szembeni határozott fellépésről, illetve az ehhez kapcsolódó európai bizottsági feltételekről. Azonban a tárcavezető szavaival ellentétben nem a Bizottság határozza meg a feltételeket, hanem azokat egyértelműen megszabja az Európai Unió alapszerződése, és a kritériumokat az Európai Bíróság több vonatkozó ítélete is megerősíti, mondta Véra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az „Európai uniós értékek és források védelme” című konferenciánkon.
Nem a Bizottság diktálja, hogy mi a jogállamiság, hanem az Európai Unió alapszerződése, illetve a Bizottság a saját hatáskörének keretein belül alkalmazza a jogállamiságot, a jogszabályok betűje szerint, hívta fel a figyelmet. Az Európai Bizottság által évente közreadott jogállamisági jelentés, szemben a jelenlegi magyar és a korábbi lengyel kormányzati kritikákkal, egységesen, ugyanazon módszertan alapján vizsgálja minden egyes tagállamban az európai uniós jogállamisági feltételek teljesülését, mások mellett az igazságszolgáltatás, a fékek és ellensúlyok, valamint a sajtószabadság terén, emelte ki a bizottsági alelnök.
Véra Jourová, értékekért és átláthatóságért felelős alelnök, Európai Bizottság fotó: Isza Ferenc
Vera Jourová emellett kitért a Magyarországgal szemben megindított 7-es cikkely szerinti eljárásra. Az alelnök szerint téves Bóka János megállapítása, miszerint a folyamat átpolitizálódott volna, az eljárás szerinte pártatlanul zajlik. Kiemelte: a folyamattal nem a magyar népet támadják, hanem a magyarországi politikai folyamatokra reagálnak. Az eljárásban továbbra is kiterjedt tárgyalásokra volt és van szükség, tette hozzá.
Az Európai Bizottság által befagyasztott források kapcsán Vera Jourová elmondta: a magyar fél számos feltétel teljesítését vállalta, a jelenleg elérhetetlen fejlesztési források csak azok maradéktalan teljesülése esetén szabadulnak fel. Az alelnök hozzátette: nehézzé teszi a folyamatot, hogy a magyar kormány teljesen más állításokat fogalmaz meg a nyilvánosság előtt, mint a tárgyalásokon, pedig az egyeztetéseken a kölcsönös bizalom alapvető lenne.
Az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke újságírói kérdésre válaszolva felidézte: a Bizottságot az Európai Parlament is élesen bírálta, amiért a testület a magyarországi igazságügyi reform után feloldotta a zárolt források egy részét. Mint elmondta, a testület akkor is és most is az uniós elvárások betű szerinti teljesülését veszi alapul. Azonban a magyar kormánynak nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is teljesítenie kell a testület által szabott feltételeket, valamint a kormánynak garantálnia kell azok fenntarthatóságát, hívta fel a figyelmet Véra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke.
A magyar jogállamiság kapcsán számos hiányosságot sorolt fel beszédében Tineke Strik, az Európai Parlament Jog, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagja. Mint ahogy az állandó magyar jogállamisági jelentéstevő a beszéde elején kiemelte: a Bizottságnak komoly eszköztára van a jogállamisság megvédésére, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök illuzórikussá tette ezt a rendszert, és bebizonyította, hogy a reformok megvalósítása az ő személyes szándékaitól függ. Éppen ezért fontos, hogy a tagállamok is kifejezzék ellenérzéseiket és tiltakozásulat a kialakult problémákkal szemben.
A piaci verseny és média helyzetét érintő hiányosságok mellett Tineke Strik aláhúzta, hogy szuverenitásvédelmi törvény kapcsán különösen sürgős fellépés lenne szükséges. Mint felidézte, munkalátogatásai alkalmával megfigyelte, hogy a civil szféra hangsúlyos szerepet játszik Magyarországon. Fontos lenne, hogy az uniós intézmények is megadják a megfelelő támogatást ezeknek a szervezeteknek, valamint pontos mérhető feltételeket társítsanak a jogállamisági ajánlások kapcsán megkövetelt intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére a tagállamok felé, tette hozzá.
Alkalmazhatná-e hatékonyabban az Európai Bizottság a jogállamisági eszközt? Hogyan lehet hozzáfogni a sérült jogállam helyreállításához? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ az egész napos konferenciánk első, az uniós értékek és a jogállamiság védelmére fókuszáló panelbeszélgetésében, melyet Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője moderált.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke fontos mérföldkőnek nevezte a jogállamisági problémákról szóló dialógus elindítása kapcsán a mai konferenciát. Emellett kritikával illette Bóka János miniszter felszólalását, amelyben a miniszter a magyar kormány az uniós források feloldása érdekében tett lépéseiről nem ejtett szót.
Michal Wawrykiewich az Európai Néppárt (EPP) frakciójának tagja, az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) alelnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság eszköztára önmagában kevés a jogállamiság erodálódásának megakadályozására, ahhoz a bizalom fenntartására irányuló további eszközök igénybevételére, erélyesebb és hatékonyabb fellépésre is szükség van.
Krzysztof Izdebski, a lengyel Stefan Batory Alapítvány igazgatótanácsának tagja és az alapítvány érdekérvényesítésért és fejlesztésért felelős vezető szakértője, az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését túl általánosnak és túl megengedőnek nevezte. Emellett felhívta a figyelmet azokra a problémákra amelyeket a jogállamiság megoldatlan kérdéseiből fakadnak és az unió fennmaradásának és bővítésének szempontjából hosszú távon is veszélyt jelenthetnek.
Magyar Bálint, CEU Demokrácia Intézetének tudományos főmunkatársa a lengyel és a magyar helyzet között fontos különbségként azt emelte ki, hogy még a lengyel autokrácia kialakítására csak próbálkozás történt, addig hazánkban a politikai monopólium megszerzésével és a maffiaállam kialakításával lehetővé vált, hogy a formális intézmények mögött, a közhatalom mögé bújva történjen a valódi döntéshozatal.
Tineke Strik holland politikus és európai parlamenti képviselő, a Zöldek frakciójának tagja a panelbeszélgetésben az aktivitás és radikalitás szükségességét emelte ki a jogállamisággal kapcsolatos problémák kezelésében, s az olyan lépések megtételét, amelyek a magyar polgárok érdekeit szolgálják.
„A jogállami értékek tiszteletben tartásának és az uniós források visszatartásának összekötése nagy előrelépést jelent. Nagy örömömre szolgál ennek elérése, hiszen a 7-es cikkely szerinti eljárás, és az azzal járó szavazatmegvonás “atombombával” ér fel, a feltételességi mechanizmus azonban köztes megoldást jelent, de még mindenképpen finomhangolásra szorul”, mondta Annemie Turtelboom, az Európai Számvevőszék kohéziós, növekedési és társadalmi befogadást ösztönző beruházások ellenőrzéséért felelős II. kamarájának elnöke, az egész napos konferenciánk második paneljében, amely az uniós források védelméről szólt. Turtelboom óvott attól, hogy az Európai Bizottság kipipálandó feladatként tartsa számon a jogállami feltételek teljesülését.
A szakember a jogállamisági eljárás kapcsán elmondta: kevés az eddigi tapasztalat, hiszen Magyarország eddig az egyetlen tagállam, amellyel szemben élesben alkalmazzák az eljárást. Szintén kockázat, hogy a források blokkolása bonyolultabb, mint azok feloldâsa, mivel előbbi jogi, utóbbi pedig jellemzően politikai döntés.
A rendszerben még vannak ellentmondások, ezért óvatosnak kell lenni, hívta fel a figyelmet Annemie Turtelboom. A feltételességi mechanizmust, a kondicionalitást és a helyreállítási alaphoz, az RRF-hez kapcsolódó elvárások teljesítését jobban össze kellene hangolni uniós szinten, és fontos, hogy az utólagos monitorozás útján hosszútávon nyomon követhetőek legyenek az intézkedések. Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy a Európai Bizottságon belül növelni kell a “bürökratikus kapacitásokat”.
Nicholas Aiossa, a Transparency International EU igazgatója egyetértett azzal, hogy a bizottsági kapacitások növelésével és a hivatali mandátum kiterjesztésével jobb eredményeket lehetne elérni a tagállamokon belüli a korrupcióval szembeni fellépés terén. Ehhez azonban az uniós döntéshozók részéről nagyobb elhatározásra lenne szükség.
Elismerésre méltó szerinte, hogy a jelenlegi eszköztár létezik, azonban az mégsem elégséges a jelenlegi formájában. Nicholas Aiossa szerint nem szabad megvárni, amíg egy másik tagállamban is végbemegy az állam “foglyul ejtése” (state capture), mint az Magyarországon történt. Az elmúlt években láthattuk, hogy Orbán Viktor zsarolja az uniós döntéshozókat, így ejtve túszul az Európai Unió egészet, azonban nincs kellő politikai elhatározás, hogy fellépjenek az ilyen veszélyekkel szemben, tette hozzá.
Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetem európai jogi tanszékének docense egy alternatív megközelítés vázolt fel. Mint elmondta, az európai uniós eszköztárban nem csak a 7-es cikk szerinti eljárás, mint nukleáris opció áll rendelkezésre, hanem a nem kötelező ajánlások betartása is, ezen felül az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság is bizonyos szempontból új politikai irányvonalat képvisel.
Cseres szerint az elmúlt időszakban fontos kérdések merültek fel, és lényegi megoldások születtek a közös problémákra, azonban egy lényegi kérdés nem merült fel sohasem: mit csinál, vagy nem csinál egy adott tagállamban a versenyfelügyeleti hatóság?
A szabad verseny alapvető európai uniós érték, amit a magyar kormány sem von kétségbe. Továbbá a Bizottság nem önkényes döntéseket hoz, hanem mint az EU egyik csúcsszerve, joga van beavatkozni, és felügyelni a szabad versenyt. A legfontosabb kérdés Cseres Katalin szerint, hogy elkerülhető-e, hogy a Bizottság a jövőben is megelégszik-e az általa szabott feltételek kipipálgatásával, vagy a most formálódó, új összetételű testület hajlandó lesz-e erélyesebben fellépni az ilyen folyamatokkal szemben. A magyar példán láthattuk az elmúlt években, hogy a “pipálgatás” milyen eredményeket hoz, hiszen ezen a téren a magyar kormány is nagyon kreatívan jár el, és így “tartani kell velük a lépést”.
Miroslav Cák, a szlovákiai AGM Jogi Iroda partnere konkrét regionális, Szlovákiában és Csehországban zajló folyamatokon keresztül beszélt a részletekről. A jogász szerint míg korábban mindkét tagállamban voltak olyan testületek, melyek professzionális szakemberek vezetésével a közbeszerzéseket felügyelték, addig az elmúlt időszakban elmozdulás tapasztalható a kormányzati hozzáállásban: elmondása szerint Szlovákiában átalakulóban a szabályozás, több olyan intézkedést vezettek be, melyek megkönnyítik a közbeszerzésekkel kapcsolatos visszaéléseket.
A tenderek kiírása is lehet diszkriminatív, az értékhatárokkal is lehet játszani, mint ahogy a hatóság is gyakran a saját szájíze [JH1] alapján jár el. Emellett az intézmények elfoglalása is előfordul intézményi átalakítás vagy személycserék útján. A kormány ezen felül stratégiailag kiemeltnek minősíthet bármilyen beruházást, és bár a döntés megtámadható, a panaszokról azonban a kormánynak kedves személyek dönthetnek, tette hozzá Miroslav Cák.
A TI Magyarorszország és a Conect Europe konferenciájának zárószekciójában Szent-Iványi István moderálása mellett Julia Gross, a Németország magyarországi nagykövete kifejtette: fontos, hogy működképessé tegyük és megtanuljuk megfelelően használni a jogállamisági és kondicionalitási eszközöket. Ez az első eset, hogy használják ezeket, és fontosnak nevezte, hogy hitelesen értékeljük, milyen eredményt értünk el, valamint hogy maguk a követelmények megfelelőek voltak-e. Így érhetjük el a nagykövet szerint, hogy ne csak kipipálják az intézkedéseket. Lényeges ugyanakkor az is, hogy a pozitív eredményeket is észrevegyük, hiszen ez teszi legitimmé ezeket az eszközöket. Kulcsfontosságú volt szerinte a bírósági reform terén elért eredmény; úgy értékelte, hogy a reform eredményes volt.
Pertti Anttinen, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete hozzátette, hogy nagyon fontos prioritás országuk számára a jogállamisági feltételek alkalmazása. Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság elvét meg kell erősíteni az unión belül és azon kívül is. Teljes mértékben ki kell használni a jogállamisági szempontokat és eszköztárat az uniós finanszírozási eszközök kapcsán. Úgy véli, hogy a kormányoknak örülnie kellene a Transparency International munkájának, hiszen a TI felfelderíti a korrupciót. Emellett nem értett egyet a konferencián felszólaló Bóka János miniszterrel abban, hogy a jogallámasági vita a nettó befizető országok érdekét szolgálja. Véleménye szerint a jogállamiság megerősítése közös érdekünk, és nem korlátozódik a nettó befizetőkre. Julia Gross and Pertti Anttinen is kiemelte: fontos, hogy a konferencián felszólalt Bóka János, EU-miniszter is, mert a nézetkülönbségek dacára lényegs, legyen valamiféle párbeszéd a kormánnyal.
A korrupció tekintetében Julia Gross szerint nem vitatható az, hogy rendszerszintű korrupcióról beszélhetünk Magyarországon. Mint kifejtette, ha befektetőkkel beszélget valaki Magyarországon, akkor el fogják mondani, hogy a magyar korrupció különbözik a más országokban tapasztalt korrupciótól, hiszen nem pusztán vesztegetésekről van szó, hanem sokkal átfogóbb, mélyebben gyökerező problémàról. A feltételességi eljárások azok, amelyek segítenek abban, hogy együtt tudjuk fellépni a korrupció ellen. Éppen ezért a jogállamiság nem egy távoli, elvont fogalom, hanem a mindennapi emberek jólétére is hatással van.
Pertti Antitten a TI Korrupció Érzékelési Indexét idézte, mely alapján Magyarországot nem csak az unió tagállami, hanem számos, azon kívüli ország megelőzte. A média szabadságáról szóló jelentésekben sem szerepel jól Magyarország. Felhívta arra is figyelmet, hogy a jogállamiság a tagállamok közötti bizalom erősítéséről is szól. Ráadásul a jogállamisági szempontok mellőzése és a korrupció mindenképp következményekkel jár a versenyképesség tekintetében is.
