Skip to content

Nők a politikában – részvétel, döntéshozatal és korrupció

Nők a politikában – részvétel, döntéshozatal és korrupció

Az EP-választások előtt tartott vitafórumunkon azzal a kérdéssel foglalkoztunk, hogy miért van lényegesen több női képviselő az Európai Parlamentben, mint a nemzeti parlamentekben, illetve hogy a nők képviseleti aránya milyen összefüggést mutat a korrupcióval.

„Miért van kevés nő a parlamentben és a helyi politikában meg a kormányban?” – tette fel a kérdést előadásában Fodor Éva, a CEU rektor-helyettese. „Azért, mert a jelen politika vezetők, különböző okoknál fogva, amelyek részben ideológiaiak és részben politikaiak … nem akarnak nőket ilyen pozícióban látni” – érvelt, amelyet többek között a Ficsak (Fiatal Családosok Klubja) „Női lélek férfi szemmel” című kiadványából származó idézetekkel szemléltetett.

A május 13-i, teltházas rendezvényen felszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar politikát domináló macsó kultúra alapvetően riasztó lehet a nők számára, ugyanakkor a politikusi panelben felszólaló Varga-Damm Andrea jobbikos országgyűlési képviselő azt is felvetette, hogy fontos lenne, hogy a női választók nagyobb arányban legyenek hajlandóak női jelöltekre voksolni.

Arra vonatkozóan, hogy van-e összefüggés a nők politikai részvétele és az egy adott országban tapasztalható korrupció szintje között, Ilonszki Gabriella, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára megjegyezte: ez a kapcsolat nem egyértelműen kijelenthető, mivel az erre vonatkozó kutatások egyelőre nem elég részletesek. Ugyanakkor jelezte, hogy a korrupciónak léteznek bizonyos formái, amelyeknek különösen a nők vannak kitéve, így a szociális ellátások és kiemelten az egészségügy területén a nők gyakrabban kényszerülnek arra, hogy bizonyos remélt előnyöket hálapénzzel vásároljanak meg.

A rendezvényen szóba került a politikusfeleségek látványos gazdagodásának kérdése is, amelyről Oroszi Babett, a HVG azonos témájú, komoly visszhangot kiváltott cikkének szerzője úgy fogalmazott: a magyar politikában a megmagyarázhatatlan gazdagodások hívták életre azt a gyakorlatot, hogy a politikuscsaládok nőtagjait elkezdték bevonni a korrupcióba. Oroszi Babett hozzátette, hogy ezt a gyakorlatot segíti az is, hogy a politikusok hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános, így a politikusfeleségek a megszerzett vagyon elrejtésének eszközeivé válhatnak.

A szakértői beszélgetést követő politikai panelben a Transparency International Magyarország meghívása ellenére egyetlen a kormánypártokhoz köthető politikus sem vett részt. Ugyanakkor a résztvevő ellenzéki politikusok – Cseh Katalin (Momentum), Dobrev Klára (DK), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Szél Bernadett (független), Tordai Bence (Párbeszéd), Varga-Damm Andrea (Jobbik) – között egyetértés alakult ki abban, hogy a kormánypártok által meghonosított macsó kultúra nemcsak a nőket, de a vitakultúrát is kiöli a közéletből. Ezért a résztvevők mind a női képviselet növelésének fontossága mellett érveltek, valamint többen támogatták a női kvóták bevezetésének ötletét is.

Az esemény résztvevői az alábbi videó-összefoglalóban emelték ki legfontosabb gondolataikat:

A május 13-i beszélgetést előkészítő tanulmány az alábbi linken, míg annak rövidebb összefoglalója a Qubit.hu-n olvasható.

Kapcsolódó hírek

Szeptember 27-én a Transparency International Magyarország Alapítvány (TI-Magyarország) és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség...
„Speak up for Women!” című projektünk a társadalmi nemek és a korrupció összefüggéseit vizsgálja....
A Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) a társadalmi...
×