A Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös kutatás keretében vizsgálta, hogy a nőknek a társadalmi élet mely területein kell a korrupció fokozott kockázatára számítaniuk. A „Keresd a Nőt! – Korrupció a társadalmi nemek szempontjából” című jelentés rámutat: mind a prostitúció és a nők elleni erőszak hatósági kezelése, mind a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban jellemző hálapénz-jelenség a korrupció rendszerszintű megnyilvánulásának tekinthető. Előbbieket a kutatók szerint többek között képzésekkel és az állami szereplők körében végzett tudatformálással, míg az utóbbit a várólisták átláthatóbbá tételével, valamint a többlépcsős biztosítási rendszer kialakításával lehetne mérsékelni.

Korrupció alatt a legtöbben a hatalommal anyagi- vagy más jogosulatlan előnyszerzés céljából történő visszaélést értik. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja azt, hogy a társadalmi előnyök igazságtalan elosztása is a korrupció megnyilvánulásának tekinthető, hiszen ez azzal jár, hogy valamely társadalmi csoport más társadalmi csoportok kárára előnyöket szerez magának. Ha a korrupciót így értelmezzük, közelebb jutunk annak megértéséhez, hogy a nők mely élethelyzetekben szembesülnek a visszaélések fokozott kockázatával.

A Transparency International Magyarország (TI-Magyarország) és a Női Érdek által a korrupció és a társadalmi nemek összefüggéseinek feltárása érdekében végzett kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek fokozzák a korrupció kockázatát, ezért a társadalom kiszolgáltatott csoportjai nagyobb eséllyel válnak visszaélések áldozataivá.

A „Keresd a Nőt! – Korrupció a társadalmi nemek szempontjából” című tanulmány két területre összpontosított. Egyrészt a nők elleni erőszakkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, másrészt a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban jellemző hálapénzt vizsgálta. A kutatásról készült jelentés arra a következtetésre jutott, hogy mindkét területet átszövik a hatalmi visszaélések, bár ezek hatása igen eltérően jelentkezik. A nők elleni erőszak hatósági kezelése során nem feltétlenül vesztegetés vagy más, jogilag tilalmazott korrupt magatartás következtében fordul elő, hogy a bántalmazó férfi megússza a felelősségre vonást, vagy legalábbis elkerüli a komolyabb következményeket. A társadalomban és a hatósági munkában egyaránt jelen lévő nőellenes beállítódások is hozzájárulnak ehhez. Az, hogy a bántalmazott nők megvédésére és segítésére hivatott állami szervek éppen a nőkkel szembeni előítéletek következtében mondanak csődöt, az intézményi árulás tipikus példája.

Ezzel szemben a szülészeti ellátásban elterjedt hálapénz egyértelműen a korrupció készpénzes formájának a megnyilvánulása, igaz, a jogi tilalmazottság és a társadalmi elítélés ezen a területen nem egységes. Ráadásul a hálapénz a bizonytalanság és a bizalmatlanság valóságos ördögi körét is létrehozza. A szülészeti ellátásban ugyanis azért fizetnek hálapénzt, mert így remélnek nagyobb biztonságot a szülő nőnek. Csakhogy az illegálisan kifizetett pénzért cserébe nem lehet semmit sem elvárni, ezért teljességgel kiszámíthatatlan, hogy valóban teljesülnek-e a hálapénzen megváltani kívánt többletszolgáltatások.

A tanulmány arra vonatkozó ajánlásokat is megfogalmaz, hogy miként lehetne csökkenteni a nőket fenyegető korrupciós kockázatokat az említett élethelyzetekben. A nők elleni erőszak kezelése során előforduló visszaélések mérséklésére egyebek mellett az ezen a területen működő állami szereplők körében végzett tudatformálás és az érzékenyítés erősítését, továbbá az isztambuli egyezmény végrehajtását javasolják. A szülészeti-nőgyógyászati hálapénz visszaszorítását többek között a várólisták átláthatóvá tételétől és a többlépcsős biztosítási rendszer kialakításától várják.

A TI-Magyarország és a Női Érdek, jelentésük ismertetésén túl, figyelemfelkeltő kampánnyal és vitaestek szervezésével is igyekeznek párbeszédre sarkallni az érintett csoportokat és a szakértőket. Azt remélik, hogy ezzel a kezdeményezéssel sikerül napirendre tűzni a nők korrupciós veszélyeztetettségét.

A kutatási jelentést kedden este, a budapesti Impact Hubban mutatták be egy nyilvános vitaesemény keretében. A tanulmányt jegyző Juhász Borbála (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) és Sági Mirjam (ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi tanszék) nemcsak a vizsgálataik megállapításait részletezték, de ismertették a nőket fenyegető korrupciós kockázatok mérséklésére irányuló javaslatokat is. Prezentációjukat követően a vizsgált téma neves szakértői, Lőrincz Katalin a Másállapotot a szülészetben Mozgalom aktivistája, egyben dúla, Dés Fanni feminista aktivista, Schmidt Erika, az EMMA Egyesület ügyvezetője, Betlen Anna, a Női Érdek elnökségi tagja és Dr. Kincses Gyula korábbi egészségügyi államtitkár kerekasztal beszélgetésen vitatták meg, hogy mit kellene tennie az államnak és mit a társadalomnak a kiszolgáltatott helyzetben lévőket sújtó visszaélések következményeinek enyhítése érdekében. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nőket érő korrupciós kockázatok, így a szülészeti hálapénz-jelenség felszámolásának felelőssége nem hárítható az egyénekre, hanem rendszerszintű beavatkozást igényel.

A teljes kutatási jelentés és annak angol nyelvű összefoglalója elérhető a lap alján található PDF fájlok letöltésével.

A fenti sajtóközleménnyel kapcsolatos további kérdéseit a diana.sebestyen@transparency.hu címen várjuk.