Bemutattuk a társadalmi nemek és a korrupció összefüggéséről szóló kutatásunkat

A Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) a társadalmi nemek és a korrupció összefüggéséről végzett kutatást. A kutatás eredményeit március 26-án, a budapesti Impact Hubban tartott klubesten mutattuk be, ahol a nők elleni erőszak, illetve a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban jellemző hálapénz-jelenségről szóló kutatásról két szerzője, Juhász Borbála (Női Érdek) és Sági Mirjam (ELTE) számolt be. A bemutatót követően egy kerekasztal-beszélgetésen szakértők vitatták meg az elhangzottakat.

„A legtöbb, amit a nők megvehetnek, az a biztonság illúziója” – fejtette ki Schmidt Erika, az EMMA Egyesület munkatársa a szülészeti ellátásról. Ugyan a várandóssággal illetve a szüléssel kapcsolatos ellátások ingyenesek, egy egészségügyi szakjogász szerint a legtöbb leendő szülőnek megéri fizetni, mivel a szülés komplikációkkal járhat. A jelentés bemutatása utáni kerekasztal-beszélgetésen részt vett Dés Fanni (Patent Egyesület), Betlen Anna (Női Érdek), Schmidt Erika (EMMA Egyesület), Lőrincz Katalin (Másállapotot a Szülészetben Mozgalom), és Dr. Kincses Gyula (korábbi egészségügyi államtitkár).

A jelentésben szakértőkkel készített fél-strukturált interjúkból kiderül, hogy a két vizsgált területen a korrupció rendszerszintű: egyes társadalmi csoportok tagjai kihasználják más társadalmi csoportok tagjait, és ezzel anyagi vagy más jogosulatlan előnyre tesznek szert. A várandósság és a szülészet kapcsán ez azt jelenti, hogy a rendszer kényszeríti a nőket a hálapénz kifizetésére: a szülők nem mernek kockáztatni, és ha már mindenki más fizet, ők is fizetni fognak. Sokszor pusztán az orvos jelenlétét fizetik meg, és úgy gondolják, hogy „Ha nincs ott, akkor velem valami rossz fog történni” – mondta Lőrincz Katalin, a Másállapot a Szülészetben Mozgalom tagja a bemutató utáni vitán.

A TI-Magyarország és a Női Érdek kutatásából kiderül, hogy bár az orvosok mintegy 94%-a elutasítja a hálapénzrendszert, 61%-uk mégis úgy érzi, hogy kénytelen elfogadni. 2014-ben a KSH adatai szerint 8,3 milliárd forintot költöttünk hálapénzre, ebből 4,1 milliárd forint a kórházi orvosok zsebébe került. A paraszolvencia a szülészeten különösen elterjedt, ehhez hozzájárul az, hogy az ellátás és annak minősége kiszámíthatatlan, hosszúak a várólisták, illetve az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport tagja és volt egészségügyi államtitkár, Kincses Gyula szerint a nők a hálapénzzel „azt a bizalmat és azt a személyességet akarják megvenni, amelyet amúgy nem kapnak meg az egészségügytől.” A várandós nők biztonságérzetét növeli, hogy a választott orvosuk figyel rájuk a szülés közben, azonban Lőrincz szerint a szülész-nőgyógyásznak „semmi keresnivalója [az élettani szüléseknél], hiszen ez szülésznői kompetencia.” Ezen felül a választott orvossal sem feltétlenül biztonságosabb a szülés, hiszen előfordulhat, hogy előző este „ügyelt, és 36 óra ébrenlét után megy be, miközben a vajúdás akár egy napig is eltarthat”, de „úgy érzi … hogy muszáj csinálnia valamit, mert adtak neki pénzt” – tette hozzá Lőrincz.

A klubesten bemutatott kutatás itt érhető el.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!