Skip to content

Ne hagyd szó nélkül! (Safe for Whistleblowers II)

A Transparency International Magyarország projektje a közérdekű bejelentők védelmére 

Kik a közérdekű bejelentők és miért jár nekik a védelem? 

A közérdekű bejelentő olyan személy, aki annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő vagy a társadalom egészét fenyegető kárt előzzön meg, vagyis nem a saját előnyére cselekszik. A közérdekű bejelentők gyakran súlyos kockázatot vállalnak annak érdekében, hogy olyan visszaéléseket leplezzenek le, amelyek a polgárok közösségét vagy akár a társadalom egészét veszélyeztetik.  

Magyarországon régóta külön törvény szabályozza a közérdekű bejelentéseket, de ez a törvény nem gondoskodott a bejelentők megfelelő védelméről. A közérdekű bejelentőnek az állásába, ezáltal a megélhetésébe, esetenként a jóhírnevébe kerülhet az, hogy felemeli a szavát az általa észlelt visszásság, például a korrupció ellen. Ehhez képest a korábbi bejelentővédelmi törvény puszta deklarációként mondta ki, hogy tilos hátrányos intézkedést alkalmazni a közérdekű bejelentővel szemben, ám nem tett semmit annak érdekében, hogy megvédje a bejelentőt akkor, ha a törvényi tilalom ellenére mégis retorzió éri.  

A jelenlegi magyar helyzet 

Ezen a helyzeten csak részben változtat az Európai Unió közérdekű bejelentésekre vonatkozó irányelve, amelyet 2023 áprilisában, az eredeti határidőhöz képest megkésve  ültetett át a magyar kormány a hazai jogrendbe. Ennek az az oka, hogy az EU-s előírásokat a hazai jogrendbe átültető jogszabály elfogadásával kettős bejelentési rendszer jött létre Magyarországon. A bejelentőket a korábbinál erősebben védő új rendszerben lényegében az uniós szabályok munkahelyen tapasztalt áthágása jelezhető. Ezzel párhuzamosan továbbra is működik a régi, valós védelmet nem nyújtó rendszer, amelyben pedig a magyar jogszabályok megsértését lehet bejelenteni. A Transparency International (TI) Magyarország a hazai és az uniós hatóságoknak is jelezte, hogy a két párhuzamos bejelentési rendszer nehezen átlátható és értelmezhető helyzetet teremt, ami elbizonytalaníthatja a közérdekű bejelentést fontolgató állampolgárokat. Emellett az új szabályozás nem védi a sajtóhoz forduló bejelentőket sem, holott ez kötelező lenne az EU-s irányelv alapján. Mindeddig azonban nem történt hivatalos lépés a kettősség felszámolására, sem a sajtó útján bejelentést tévő polgárok megvédésére. 

Miről szól a projekt? 

A jelen projekt célja, hogy két év elteltével megnézzük, milyen hatékonysággal működik a kétcsatornás bejelentővédelmi szabályozás és milyen irányba fejlődik a hazai bejelentővédelmi kultúra. Építve a TI-Magyarország korábbi, azonos témájú projektjének eredményeire (Speak Up – Hallasd a hangod!), a jelen projekt egyúttal szeretné különböző célcsoportok számára népszerűsíteni a közérdekű bejelentés biztonságos módozatait. 

Ennek érdekében egyrészt felmérjük, hogy milyen jógyakorlatok alakultak ki Magyarországon a bejelentővédelem terén és mik a hiányosságok. Másrészt az is a célunk, hogy tudatosítsuk az állampolgárokban a közérdekű bejelentések fontosságát és megosszuk az ehhez kapcsolódó tudnivalókat, beleértve a bejelentéssel járó esetleges kockázatokat és az elérhető jogi segítségnyújtás feltételeit és módozatait is. 

A felmérés részeként: 

  • megvizsgáljuk a bejelentővédelmi csatornákat működtető magyar hatóságok által közzétett adatokat; 
  • összegyűjtjük, rendszerezzük és elemezzük a TI-Magyarország által működtetett biztonságos bejelentő felületre érkező bejelentéseket; 
  • kérdőív, adatgyűjtés és workshopok segítségével feltérképezzük, hogy a különböző célcsoportok mennyire vannak tisztában a közérdekű bejelentések társadalmi jelentőségével és módozataival, illetve mik a bejelentővédelemmel kapcsolatos általános vélekedések, valamint milyen gyakorlatok alakultak ki az úgynevezett elkülönített bejelentővédelmi rendszereket működtető hatóságoknál; 
  • önértékelő kérdőívvel segítjük a közérdekű bejelentési csatornát működtető szervezeteket, hogy megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek. 

A tudás- és tapasztalatcsere előmozdítására workshopokat fogunk szervezni a projekt későbbi szakaszában civil szervezeteknek és a munkájuk során a közérdekű bejelentésekre erősen támaszkodó tényfeltáró újságíróknak. Az így szerzett tapasztalatokról jelentést készítünk, amit a projekt végén közzéteszünk. A jelentésben ajánlásokat is megfogalmazunk a hazai hatóságoknak, hogy hogyan tudják megkönnyíteni és biztonságosabbá tenni az állampolgároknak a közérdekű bejelentéseket. 

A projekt során nyert tapasztalatokat és a megfogalmazott ajánlásokat széles körű kommunikációs kampány keretében fogjuk minél több állampolgárhoz és szervezethez eljuttatni annak érdekében, hogy az ismeretek birtokában minél többen váljanak nyitottá közérdekű bejelentések megtételére. 

A projekt finanszírozása és partnereink 

A Transparency International Magyarország ezt a projektet a Transparency International Berlinben működő központi titkárságával, valamint a Transparency International Olaszországban működő tagszervezetével és a lengyel Fundacia Akademia Antykorupcyjna nevű civil szervezettel közösen alkotott konzorcium tagjaként az Európai Bizottságtól pályázat útján elnyert támogatásból valósítja meg.  

Ez a projektleírás kizárólag a Transparency International Magyarország Alapítvány álláspontját tartalmazza és az ebben foglaltakért egyedül a Transparency International Magyarország Alapítvány vállal felelősséget. Az Európai Uniót és a támogatást folyósító uniós végrehajtó ügynökséget nem terheli semmilyen felelősség és nem vállal semmilyen felelősséget a projektlírásban foglaltakért vagy az abban foglaltak felhasználásáért.  

Kapcsolódó hírek

Megjelent a civil szervezeteknek szánt működési útmutatónk! 

Milyen veszélyek leselkednek a független sajtó maradékára? Legújabb kiadványunkból kiderül! 

Jogerős! Másodfokon is nyertünk az MNB-ből lenyúlt vagyont kezelő jegybanki alapítvány vagyonkezelő cégével szemben! 

Egy hibrid rezsimben a sajtószabadság csak hibrid módon érvényesülhet

78 kérdés, 78 válasz: így legyél te is információszabadság-harcos!  

71 civil szervezet közös nyilatkozatban áll ki a Budapest Pride szervezői és a békés gyülekezéshez való jog szabad gyakorlása mellett

Elindult a 13. oknyomozói mentorprogramunk 

Megkérdeztük Nagy Mártont, hogy sikerült kiválasztani a 4iG-t a hadiipar felvásárlására

Közhasznúsági jelentés: közzétesszük a 2024. évi dokumentumokat

A Kúria kétszer is szembement az ítélőtábla jogerős ítéletével: ki kell adni a Bosnyák téri gödörről szóló szerződés mellékleteit 

×