Budapesten és Szegeden tartott képzéseket fiataloknak a Transparency International (TI) Magyarország a korrupció és a médiaszabadság összefüggéseiről, valamint ismert szakértők bevonásával a tényfeltáró újságírás szerepéről és eredményeiről, az online térben zajló kommunikáció fejlődéséről és kihívásairól, továbbá a dezinformációt kiszűrő és a tudatos médiafogyasztást elősegítő online eszközök és adatbázisok használatáról. A márciusban megrendezett három workshop a „Credible Voices” című projekt keretében, a British Council támogatásával valósult meg.
Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatójának előadásával vette kezdetét az előadássorozatunk Szegeden, ahol a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete volt a házigazdánk. Interaktív feladatokkal vegyített nyitóelőadásában a TI Magyarország vezetője rávilágított a Magyarországon tapasztalható korrupció központosított és rendszerszintű jellegére és veszélyeire, a nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintette a médiaszabadság összetevőit és a tipikus korlátozó eszközöket és tényezőket, valamint adatokkal alátámasztva bemutatta a korrupciós fertőzöttség és a médiaszabadság korlátozása közötti összefüggéseket.
„Korrupció akkor jön létre, ha az egyéni motiváció, a társadalmi kontextus és az intézményi problémák közül legalább kettő fenn áll. És mi köze ennek az oknyomozáshoz vagy a médiaszabadsághoz? Az, hogy miközben minden oknyomozó munka fontos a korrupció elleni küzdelemben, azt lehet mondani, hogy ez csak a szükséges, de nem elégséges feltétele ennek. Hiszen, ha a tényfeltárásnak nincs következménye intézményi és/vagy társadalmi szinten, akkor nem fog semmi sem változni” – hangsúlyozta Martin József Péter az előadásában.
Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare oknyomozó hírportálok újságírója és a közelmúlt számos, nagy horderejű korrupciós leleplező cikkének szerzője bemutatta a magyar média helyzetét a jelenlegi politikai környezetben, sorra vette a propaganda és a tényalapú, minőségi újságírás közötti különbségeket, valamint bevezetőt tartott arról, hogyan lehet felkutatni és ellenőrizni a tényeket. A magyar média helyzetét elemezve rámutatott: az állami tulajdonú cégek reklámköltései, mint például az MVM Zrt. 2023-as és 2024-es reklámszerződései mennyire torzítják a médiapiacot, mivel nem a nézettségi vagy egyéb objektív mutatók, hanem alapvetően politikai hovatartozás alapján dől el, hol mennyi pénzt költenek el. Ezzel pedig a kormányközeli, állami propagandát közvetítő médiumok járnak jól.
Propagandacikkek elemzésén keresztül Panyi Szabolcs fogódzót nyújtott ahhoz is, mikor érdemes gyanakodnunk arra, hogy dezinformációval állunk szemben. Ilyen szempont például, ha a kérdéses cikk olyan orgánumban jelenik meg, amely politikai szereplők tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, és tőlük kap finanszírozást. Továbbá: ha szenzációhajhász nyelvezetet használ, ha nincs feltüntetve a szerző, ha a cikkben támadott személyeknek nem adtak lehetőséget a válaszadásra, ha ellenőrzés nélkül névtelen forrásokra hivatkozik és nincs konkrét személyekhez köthető idézet, és ha a médium nem része újságírói szakmai közösségnek, hálózatoknak vagy intézményeknek.
Második workshopunkon, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Central Europe Association (CEA) Hungary és a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma hallgatóival közösen szerveztünk, meghívott előadónk volt Guld Ádám kommunikációs szakértő, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki az online hírnév és rajongás új alakzatait elemezte, ideértve az influenszerek, befolyásolók és véleményvezérek világát, eszköztárát és működési logikáját. Vajon mik a legújabb kommunikációs trendek 2025-ben a rohamosan fejlődő online szegmensben? Milyen kihívásokkal szembesül a piac és a tartalomgyártó? Hol van a helye a kommunikációs ügynökségeknek a folyamatban? Mit hozhat a mesterséges intelligencia (AI) forradalom az influenszerek piacán? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ előadásában Guld Ádám, miközben részletekbe menően áttekintette a tömegmédia fejlődését, a hírnév evolúcióját, az online térben zajló kommunikációt formáló társadalmi és kulturális hatásokat, az új trendekben rejlő veszélyeket és kockázatokat, valamint a jövőben várható trendeket és kihívásokat.
A harmadik workshopunkat a szintén a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Széchenyi István Szakkollégiummal közösen szerveztük meg. Itt Zöldi Blanka, a tényellenőrzésre szakosodott Lakmusz hírportál társalapítója volt a vendégelőadónk, aki a politikai reklámokba bújtatott dezinformáció kiszűréséhez adott támpontokat. A Lakmusz és három másik szervezet közös projektjén keresztül bemutatta: a 2024. június 9-én megtartott európai parlamenti és önkormányzati választások idején milyen eszközökkel követték nyomon és hogyan elemezték és ellenőrizték a választási kampány során népszerűsített, fizetett tartalmakat, továbbá hogyan tárták fel, hogy ezeket kik finanszírozták. A projekt – Magyarországon elsőként – azt is megmutatta, hogy mennyi pénzt keresnek az egyes közösségimédia-platformok a hamis és félrevezető információk reklámozásával. Gyakorlati feladatokon keresztül a workshop résztvevői segítséget kaptak a nyilvánosan elérhető online hirdetési adatbázisok használatához, amelyek információkat nyújtanak az egyes platformokon publikált reklámokról. A Facebook, az Instagram, a Threads és a WhatsApp tulajdonosaként és üzemeltetőjeként ismert Meta 2018-ban tette publikussá a hirdetéstárát, azóta több platform – például a Google, Bing, Apple és a Booking.com – is üzemeltet ilyen adatbázist. Ezekben a hirdetéstárakban böngészhetők a különböző politikai hirdetések is.
