Három, merőben új kiadvánnyal jelentkezett az elmúlt hónapokban a Transparency International (TI) Magyarország. A Tények és tévképzetek: a média valósága és a korrupció című kiadványban három neves szerző médiaközpontú esszéi olvashatók, a Légy te is újságíró! című füzet az oknyomozói mentorprogramunkba nyújt betekintést, míg a Küzdjünk együtt az alapjogokért! című füzet az Európai Unió Alapjogi Kartáját mutatja be. 

A média szerkezetéről, az oknyomozói újságírás előtt álló kihívásokról, és a fiatal korosztályok tartalomfogyasztási szokásairól szóló, Tények és tévképzetek: a média valósága és a korrupció című kiadványunk, melyben Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, a Direkt36 munkatársa, a VSquare alapító-szerkesztője, valamint Bálint Judit újságíró, a Kispolgár című gyerekeknek szóló közéleti lap munkatársa írásai olvashatók. A kiadvány angol nyelven itt érhető el.

Rövidebb ideig vagyunk-e képesek koncentrálni egy-egy tartalomra, mint egy aranyhal? Milyen küzdelem folyik a figyelmünkért abban a világban, ahol képernyők, közösségi hálók és influenszerek vesznek körül bennünket? Többek között ezeket a kérdéseket feszegeti Guld Ádám médiakutató. 

„Az még nem látszik pontosan, hogy mit hoz a jövő, de az már most is bizonyos, a figyelem továbbra is az egyik legértékesebb árucikk marad. Ugyanígy lényeges az a felismerés is, hogy az említett negatív hatások éppen a korábban említett digitális generációk körében akkumulálódnak, ami a médiajártasság és médiatudatosság fejlesztését mára megkerülhetetlen problémává teszik” – írja esszéjében a Pécsi Tudományegyetem docense. 

Számos tényező, mások mellett a reklámbevételeken és látogatószámon alapuló tartalomgyártás, az erőforrás- és utánpótláshiány, a korábban függetlenként működő szerkesztőségek hatalom általi ellehetetlenítése vagy megszállása is hatással van arra, hogy az oknyomozó újságírás, mint szakma nem tudta megvetni a lábát Magyarországon az elmúlt évtizedekben, véli Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.  

A Direkt36 munkatársa, a VSquare tényfeltáró portál alapító-szerkesztője szerint a számos, több évtizedes hátráltató tényező mellett az oknyomozó újságírás a rendszerváltást követően sosem tudta megvetni a lábát – még abban a két évtizedes, a NER 2010-es hatalomra kerülésével lezáruló időszakban sem, melyre hajlamosak vagyunk úgy visszatekinteni, mint a modern magyarországi újságírás aranykorára. 

Honnan, milyen csatornákon tájékozódik a világ történéseiről egy mai fiatal? Mennyi időt tölt egy gyerek a TV előtt, vagy az okostelefonját nyomkodva? Követik-e a tinédzserek az őket körülvevő világ eseményeit, és hogyan értesülnek az őket érintő ügyekről, például az oktatás helyzetéről? Miként lehet felkelteni, megragadni a fiatal generációk figyelmét és érdeklődését a közügyeink iránt? Ezeket a kérdéseket járja körül a kiadványban Bálint Judit újságíró. 

A magyar médiapiac nem igazán számol a gyerekekkel, és ami tartalom kifejezetten az ő számukra készül, többségében alacsony színvonalú. Pedig igenis fontos lenne a mai gyerekeknek, tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek az ő hangjukon magyarázatot adni a világ történéseire, kifejezetten egy olyan korban, amikor gyakorlatilag mást sem látnak vagy hallanak, mint hogy pusztul körülöttük a világ. „A gyerekeknek szóló híradásokban ezért arra is törekedni kell, hogy valamelyest megnyugtassuk őket, hogy a világ nem csak rémségből és borzalmakból áll.” – teszi hozzá a Kispolgár című gyerekeknek szóló közéleti lap munkatársa.  

*

A Transparency International Magyarország egy évtizede támogatja a hazai oknyomozó újságírást – két programon keresztül. Külföldi nagykövetségek szponzorációjának köszönhetően a mentorprogramot és Transparency-Soma Díjat menedzseljük, és e programok során kitüntetjük a magyar média legkiválóbb tényfeltáró tollnokait, írja a Légy te is újságíró! című, az oknyomozói mentorprogramunkat bemutató füzetünkben a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. 

„Azért tartjuk fontosnak ezeket a programokat, mert meggyőződésünk, hogy a média szabadsága a demokrácia egyik sarokköve. És nemcsak az igaz, hogy a sajtószabadság nélkül sérül a népfelség elve, hanem az is, hogy korrupció és sajtószabadság kéz a kézben változnak. A szabad média kétfajta szerepet tölt be a korrupció csökkentésében: egyfelől lehetővé teszi a sokoldalú informálódást, az információhoz való hozzájutást (ez az ún. átláthatósági funkció), másfelől ellenőrzi a hatalmon lévőket (ez az ún. elszámoltathatósági funkció). Demokratikus körülmények között a visszaélések leleplezése elriaszthatja a potenciális elkövetőket a korrupciótól. A média sokszínűsége és az információhoz való minél teljesebb körű hozzáférés ugyanakkor hozzájárulhat a demokrácia kiteljesedéséhez és a korrupció visszaszorításához.” – teszi hozzá írásában Martin József Péter. 

Az idei évben a 12. alkalommal elindított oknyomozói mentorprogramunkat népszerűsítő kiadványunkban nem csak ismert, a programban mentorként résztvevő újságírók, hanem azon egykori mentoráltak is megszólalnak, akik a kezdeményezésünknek köszönhetően sikeresen el tudtak helyezkedni az újságírói pályán. Az érdeklődők megismerkedhetnek a program menetével, valamint a füzet végén található kérdőívben összegyűjtött kérdésekkel ahhoz is segítséget nyújtunk, hogy a jövőbeni mentoráltak szakmájukként az újságírást válasszák.

*

Kevesen rendelkeznek széleskörű ismeretekkel arról, miről is rendelkezik az Európai Unió Alapjogi Kartája. Pedig egy az európai közösség egyik legalapvetőbb dokumentumáról van szó, amely 2009 óta hatályos, és 54 cikkben részletezi mindazokat a jogokat és demokratikus alapelveket, amik uniós állampolgárokként megilletnek minket. 

Ide tartoznak az úgynevezett alapszabadságok, mint például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, a családi és magánélethez való jog, az egyenlőség és megkülönböztetés-mentesség, a szociális biztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos jogok, valamint a demokratikus részvételhez, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog. 

Bár nem említi kifejezetten a dokumentumot, az Alaptörvény tartalmazza a Karta előírásainak nagyját, mégis, Magyarországon a kormányzati politika jelenleg nem helyezi előtérbe a Karta alkalmazását. Erre a bécsi székhelyű Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) legfrissebb alapjogi jelentése is rávilágít: az Európai Bizottság 2000. évi ajánlásaival ellentétben a magyar kormány mind a mai napig nem jelölt ki olyan intézményt vagy személyt, amely vagy aki a Karta hatékony hazai végrehajtásáért felel. 

Kiadványunkban olyan témákat járunk körül, mint a közérdekű bejelentők védelme, vagy a közérdekű adatok megismerhetősége. A TI Magyarország alapvető tevékenységének tekinti a küzdelmet azon információk nyilvánosságra hozataláért, melyeket a hatalom elrejteni igyekszik az állampolgárok elől. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a hozzánk forduló közérdekű bejelentők egy biztonságos felületen juttathassák el nekünk a birtokukba jutott információkat.  

*

A Tények és tévképzetek: a média valósága és a korrupció és a Légy te is újságíró! című kiadványaink a German Marshall Fund támogatta Strengthening the Capacity of Investigative Journalists in Peripheral and Rural Areas around Hungary című projekt keretében készült el. 

Az Európai Unió Alapjogi Kartáját bemutató Küzdjünk együtt az alapjogokért! című füzetünk megjelenését a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége támogatta.