Számos esetben megtapasztalhattuk az elmúlt évtizedekben, hogy a hatalom megpróbálja elzárni a számára kényes ügyekre vonatkozó információkat a polgárok elől. Különösen igaz ez a NER-re, amely fennállásának bő másfél évtizede alatt számos jogi eszközt talált ki arra, hogy a közérdekű adatokat elrejtse a kíváncsi szemek elől. A Transparency International Magyarország most arra vállalkozott, hogy egy kiadványba gyűjtse össze mindazon alapvető kérdéseket és válaszokat, melyek elősegítik a közérdekű adatok megismerését. Végig kalauzolunk azokon lépéseken, amelyeken keresztül ezentúl bárki felkészülten foghat neki a közérdekű adatok igénylésének. 

A rendszerváltást követő évtizedek számos példát szolgáltattak arra, hogy a hatalom birtokosai milyen módszerekkel igyekeznek elrejteni a számukra kényes információkat a nyilvánosság elől. Különösen igaz ez a 2010 utáni időszakra: a NER elmúlt másfél évtizedében, az állam elfoglalásával és a rendszerszintű korrupció kiépítésével párhuzamosan a lehető legkreatívabb eszközökkel korlátozta a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. A folyamatnak az Európai Bizottság által indított jogállamisági eljárás sem szabott gátat. Bár a testület hiába a zárolt uniós forrásokhoz való újbóli hozzáférés egyik feltételéül szabta az információszabadság megerősítését, az állam újabb és újabb akadályokat gördít a tevekénységére és a közpénzekre vonatkozó információk megismerésének az útjába. 

A Transparency International Magyarország több mint tíz éve kitartóan küzd azért, hogy kiderítse mindazt, amit a hatalom, beteges titkolózási hajlamától hajtottan, elzárna a magyar emberek elől. A küzdelmeinket olyan sikerek szegélyezik, mint Lázár János hírhedt londoni luxusszállodaszámlái, a sportba áramló „Tao-pénzek”, a Magyar Nemzeti Bank 500 milliárdos alapítványi közpénzlenyúlásai, a Covid-járvány idején a Kínából és Oroszországból beszerzett oltóanyagok bevizsgálási iratai és a 300 milliárd forintba kerülő lélegeztetőgép-biznisz, vagy az állam által Tiborcz Istvántól, Hernádi Zsolttól és más NER-kegyeltektől alsó hangon 600 milliárd forintért felvásárolt fővárosi irodaházak, a sor pedig még hosszan folytatható.  

Elhatároztuk, hogy mindenkivel megosztjuk a TI Magyarország tapasztalatait és ezáltal is elősegítjük, hogy minél többen éljenek az alapvető jogaikkal. Az információszabadság ugyanis pontosan arról szól, hogy mindenki megismerheti a közpénzek sorsával és a közhatalom gyakorlásával összefüggő adatokat. Ez alapvető fontosságú, a polgárok ugyanis kizárólag akkor tudják szabadon kinyilvánítani a véleményüket, ha megismerhetik az állami bizniszek mögött meghúzódó lényeges információkat. 

Az adatokhoz való hozzáférés azonban nem egyszerű. Sok esetben az állami szervek nem, vagy csak vonakodva adják oda az adatokat, sőt, néha azt sem könnyű eldönteni, hogy hol található az adat.  

Itt jövünk a képbe mi. Összegyűjtöttük a közérdekű adatokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és meg is válaszoltuk azokat. 

Az Információszabadság-kalauz – Gyakorlati útmutató a közérdekű adatok megismeréséhez című friss kiadványunk 78 fontos kérdést és 78 közérthető választ tartalmaz arról, hogy a törvények értelmében hogyan kellene viselkedniük az adatkezelőknek, és mit lehet tenni akkor, ha nem adják át önként a kért adatokat.  Ebből te is megértheted, hogy miként szerezhetsz érvényt az információs jogaidnak. 

Legyél Te is információszabadság-harcos! Tanulmányozd a TI Magyarország közérdekűadat-kalauzát és élj a jogaiddal! 

A kiadvány bárki számára elérhető erre a linkre kattintva.

A kiadvány a Protecting EU Values and Fundamental Rights through Public Participation and Civil Society Assistance in Central Europe (Proteus) program keretében az Európai Unió társfinanszírozásával készült. 

A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.