Btk. 367.§

Az a magatartás, amikor valaki hatalmi pozícióhoz vagy tudáshoz való hozzáférését közvetve vagy közvetlenül arra használja, hogy fenyegetés vagy nyomásgyakorlás útján egyébként indokolatlan együttműködést vagy díjazást kényszerítsen ki. Érdemes megjegyezni, hogy a zsarolás célja jogtalan haszon szerzése, melynek elérése végett az elkövető mást fenyegetéssel vagy erőszakkal arra kényszerít, hogy valamit tegyen, valamit eltűrjön, vagy valamilyen cselekménytől tartózkodjon és ezzel valamilyen vagyoni hátrány keletkezik. A zsarolás célja sokrétű, így lehet például vagyoni követelés, tartozás elengedése, vagyoni kötelezettség vállalása, ingó, ingatlan átadása. Amennyiben a zsarolás eredményeként vagyoni hátrány nem következik be, csak a zsarolás kísérlete állapítható meg.

Egy szervezet pénzügyi könyvelésének, munkafolyamatainak, funkcióinak és teljesítményének belső vagy külső vizsgálata a vonatkozó jogszabályok és előírások betartásának független és hitelt érdemlő felmérése érdekében.

Btk. 290. § – 296. §

Előnyök felajánlása, ígérete, adása, elfogadása vagy kérése jogellenes, etikátlan vagy bizalomszegő tettre való ösztönzésként. Az ösztönzés történhet ajándékok, kölcsönök, díjak, jutalmak vagy egyéb előnyök (adók, szolgáltatások, adományok, szívességek, stb.) formájában. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a fent megnevezett elkövetési magatartásokat nem csak a megvesztegetni kívánt személlyel szemben rendeli büntetni a törvény, hanem azt az esetet is, amikor a megvesztegetni kívánt személyre tekintettel valaki másnak (pl.: hozzátartozójának) juttatunk, ígérünk valamilyen előnyt, illetve ez a külsős hozzátartozó fogad el tulajdonképpen a nevünkben valamilyen juttatást.

A versenyszféra szervezeteinek igazgatására, irányítására és ellenőrzésére szolgáló eljárások és folyamatok, beleértve a különböző szereplők, így az igazgatótanács, vezetőség, részvényesek, és egyéb érdekcsoportok közötti kapcsolatokat, ezek felelősségi körét és a velük szemben megfogalmazott jogszabályi elvárásokat.

A vagyonvisszaszerzés olyan jogi eljárás, amelynek során egy ország, kormány és/vagy az ország polgárai egy másik joghatóságtól olyan forrásokat és egyéb eszközöket szereznek vissza, amelyeket korrupció útján tulajdonítottak el.

A transzferárazás az a folyamat, amelynek révén a különböző országokban működő anyavállalatok és/vagy ugyanazon vállalat leányvállalatai meghatározott árukra és szolgáltatásokra egy maguk között alkalmazandó árat állapítanak meg. A helytelen transzferárazás valójában szándékos manipuláció, hogy a részes felek kikerülhessék az adókötelezettséget, vagy csökkenthessék a befizetendő adójuk nagyságát. Ilyenkor a vállalatok azért állapodnak meg saját belső tranzakcióik árazásának manipulációjával kapcsolatban, hogy a magas adózású jogrendekben kevesebb nyereséget kelljen bevallaniuk, ezzel csökkentve az összes befizetendő adó mértékét. Szándékosan olyan jogrendekben keletkezik a nyereségük, és rejtenek el vagy halmoznak fel pénzt, ahol kisebb az adóköltségük.

Meghatározott területi egységek, városok, államok, tartományok és országok elsősorban azért szabályozzák szigorúan az adatvédelmi kérdéseket, hogy magukat vonzóvá tegyék más, külföldi gazdasági és pénzügyi műveletek számára. Ezek a jogrendek biztosítják, hogy a pénzüket átköltöztetők személyazonossága rajtuk keresztül ne derüljön ki. Ez gyakran aláássa más jogrendek jogalkotását és jogszabályait. Sok titoktartó jogrend egyúttal adóparadicsom is.

E felfogás szerint az egyes személyek, (állami, magán vagy civil) intézmények és szervezetek felelősségre vonhatóak tevékenységeik megfelelő közzététele és hatalmuk megfelelő gyakorlása tekintetében. A számonkérhetőség magában foglalja a pénzért vagy egyéb rájuk bízott tulajdonért való felelősségvállalást is.

A strómanok gazdasági társaságok jog szerinti vezetőjeként vagy részvényeseként, illetve más vagyontárgyak, tulajdonosaként járnak el. A valódi vezető, tulajdonos vagy részvényes nevében járnak el. A strómanok elfedik, hogy ki az adott cég valódi működtetője és haszonélvezője, és gyakran akkor használják őket, amikor a haszonélvező tulajdonosok nem kívánják felfedni kilétüket vagy a cégben betöltött szerepüket. A hivatásos strómanok szolgáltatásaikért cserébe díjazásban részesülnek, de egyébként más érdekeltségük nincs a tranzakciókban. A stómanok lehetnek családtagok vagy barátok is. Gyakran előfordul, hogy strómanok előre aláírnak egy dokumentumot, például egy felmondást, amelyet a haszonélvező tulajdonos bármikor érvényesíthet.

Egy adott országon kívüli, vagy azon belül meghatározható személyek, intézmények, gazdasági társaságok vagy csoportok, akik korrupció útján az ország közpolitikáit, jogszabályi környezetét vagy gazdaságát saját érdekeik elősegítése céljából befolyásolják.