Jandó Zoltán, a G7.hu, valamint Pethő András és Panyi Szabolcs, a Direkt36 oknyomozó újságírói érdemelték ki tényfeltáró munkájukkal a 2024. évi, 1 millió forint összdíjazású Transparency-Soma Díjat, amelyet a Francia Intézetben adtak át péntek este Budapesten. 

A 2024-es év földrengésszerű változásokat hozott a magyar közéletben, mutatott rá a díjátadón tartott beszédében a Transparency International Magyarország ügyvezetője. Martin József Péter szerint a kegyelmi ügy által elindított politikai lavina egyszerre mutatta meg a szabad sajtó és a civil társadalom erejét, valamint a stabilnak és tartósnak tűnt autokrata rendszer törékenységét. 

“A dezinformáció és a bizalom általános visszaszorulásának korában az oknyomozó újságírás az igazság olyan jelzőfénye, melynek megőrzése elsődleges feladatunk” – emelte ki köszöntőbeszédében az Egyesült Királyság nagykövete. Paul Fox kijelentette: a tényfeltáró újságírók élen járnak az elszámoltathatóság kikényszerítésében, a korrupció leleplezésében és a közvélemény tájékoztatásában.

Matthieu Berton, a Francia Intézet igazgatója szerint az újságírók – miközben fáradhatatlanul küzdenek a tények tiszteletéért és az igazságért – olyan világban kénytelenek tevékenykedni, amelyben fokozódó fenyegetettséggel kénytelenek szembenézni.

* 

A Transparency-Soma Díj zsűrije idén – megosztva –, a G7.hu gazdasági portál és a Direk36 oknyomozó online lap munkatársainak munkáját ismerte el a Transparency-Soma Díj odaítélésével. A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség. Idén összesen 22 pályamunka érkezett.  

A zsűri tagjai:

• Bogár Zsolt, a Deutsche Welle magyarországi vezető szerkesztője;
• Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója;
• Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és
• Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója.

A zsűri a győztes cikkeken túl kiemelt olyan, a pályázatra beérkezett cikkeket, melyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Kauffmann Balázs, a 444.hu újságírója kétrészes cikksorozatban leplezte le, hogy a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tudott arról, hogy az orosz titkosszolgálatokhoz köthető hekkercsoportok feltörték, és behatoltak a KKM informatikai rendszerébe. Az újságíró kamerák előtt szembesítette az orosz Barátság Érdemrenddel kitüntetett külügyért, aki igyekezett elkenni a történteket. 

Szintén elismerésben részesült Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársának és a francia Le Monde újságírójának, Jean-Baptiste Chastandnak a közös cikke, melyben egy „rejtői” történetre derítettek fényt. Az újságírók a közép-afrikai államba, Csádba érkező magyar delegáció tagjai között figyeltek fel egy rejtélyes, rendre kalapot vagy maszkot viselő, gyakran a kamerák elől egy oszlop vagy más tereptárgy mögé bújó alakra. A férfit az újságírók, akármennyire is inkognitóban igyekezte tartani magát, sikeresen beazonosították, így derült ki, hogy Orbán Gáspárról, Orbán Viktor kormányfő fiáról van szó. A csádi, mintegy 200 magyar katonát megmozgató misszióról azóta a Parlament kétharmados többsége törvényt is elfogadott, de hogy mi szükség is lehet a csádi misszióra, azt azóta is homály fedi. 

Shortlistre került a fentiek mellett a 24.hu két újságírójának, Horváth Csaba Lászlónak és Nagy Gergely Miklósnak a közös tényfeltáró munkája. A két szerző a 2013-ban útjára indított és 2017 első felében megszüntetett letelepedésikötvény-biznisz következményeit tárta fel. Az újságírók aprólékos munkával követték végig, hogy a magyar adófizetők számára rendkívül előnytelen aranyvízum-konstrukció két kínai kulcsszereplője milyen pénzügyi manőverekkel játszott át mintegy hárommilliárd forintnak megfelelő összeget olyan cégeknek, amelyek a Rogán Antal propagandaminiszter és Habony Árpád köreihez sorolt ügyvédhez, Kertész Balázshoz és közvetlen családtagjaihoz voltak köthetők. E cégeket később felszámolták. 

Pethő András és Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársai a NER-en belüli, a titkosszolgálatokat is érintő, még 2018-ban lezajlott politikai konfliktus hátterét tárták fel. Oknyomozó cikkük szerint az akkor még a Lázár János korábbi kancelláriaminiszter irányítása alatt álló Információs Hivatal (IH) a titkosszolgálati szakzsargonban úgynevezett „fehérpapíros ügyeket” gyártott, azaz kifejezetten a hivatalos eljárást megkerülve nem dokumentált eljárásokat folytatott le. Az IH munkatársai nyomonkövették és lehallgatták az országba érkező európai uniós delegációkat, köztük az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF azon munkatársait, akik az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyben vizsgálódtak. A 2018-as, újabb kétharmados fideszes többséget eredményező parlamenti választásokat követően azonban a korábban rendkívül nagy befolyással bíró Lázár János kiszorult a kormányból, az általa miniszterként felügyelt IH pedig a külügyi tárcát vezető Szijjártó Péterhez került át. A titkosszolgálati szervhez 2018-ban egy, elsősorban a belügyi tárca kötelékéből verbuvált különítmény érkezett. A lap értesülései szerint a nyomozás elrendelésére vonatkozó utasítás egyenesen Orbán Viktor köreiből érkezett, és a razzia során általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét, a NER gazdasági holdudvarához és az Orbán-család egyes tagjaihoz köthető információkat próbáltak felkutatni. Emellett a belügyes csapat olyan dokumentumokat is kereshetett, amelyek Tiborcz István korábbi, azóta végfelszámolt cégéhez, a közvilágítási tendereken taroló Elios Zrt.-hez voltak köthetőek. 

Jandó Zoltán, a G7.hu újságírója igen részletes cikksorozatában egy abszurd történetet mutatott be. Egy rejtélyes magyar vállalkozó hamis brazil államkötvényeket próbált felhasználni cégei feltőkésítéséhez, együttesen nem kevesebb, mint 13,5 ezer milliárd forintnyi értékben. Ez olyan hatalmas összeg, hogy az üzletember egy csapásra többszörösen lekörözte volna a legvagyonosabb hazai oligarchát és a nemzet gázszerelőjét, Mészáros Lőrincet, sőt a 38 milliárd dollárra tehető vagyonnal egyből a világ 40 leggazdagabb embere között tudhatta volna magát. Mindez nem pusztán a hivatalos dokumentumokat ellenjegyző ügyvédnek nem szúrt szemet, de az ilyen üzleti ügyekben eljáró cégbíróságon is gond nélkül átcsúszott. A cikksorozat megjelenését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárást indított, végül pedig a cégbíróság is törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le, melynek folyományaként a tőkeemelésről szóló dokumentumokat megsemmisítette. Bár a konkrét esetben sikerült megakadályozni a pénzügyi manővert, a vonatkozó jogszabályok továbbra is lehetőséget teremtenek a hasonló kísérletekre, ráadásul a magyar kormány 2025. január 1-től – sajátos módon – tovább lazított a kapcsolódó szabályokon és ellenőrzéseken. 

A díjátadó ünnepségen a Transparency-Soma Díj idei győztesei átvették a díjakat és az ezzel járó, összesen 1 millió forintos pénzjutalmat. Az oklevél átvételét követően a győztes cikkek megszületéséről és utóléletéről a győztesekkel, Jandó Zoltánnal, Pethő Andrással és Panyi Szabolccsal a Transparency-Soma díj 2023. évi győztesei, Wirth Zsuzsanna és Marton Kamilla beszélgettek.

* 

A Transparency-Soma Díjról  

Immár 22. alkalommal ítélték oda Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, amelyet a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A díjat, amely ma már a Transparency-Soma nevet viseli, 2016-tól a Transparency International Magyarország adja át. A díj odaítéléséről négyfős zsűri dönt, amelynek tagjai: Bogár Zsolt, a Deutsche Welle magyarországi vezető szerkesztője; Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója; Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója.