Az országok szerinti jelentéstétel a pénzügyi jelentések azon formája, amelyben a multinacionális cégek bizonyos pénzügyi adatokat nem konszolidált módon adnak meg olyan meghatározott országokra vonatkozóan, ahol működnek. Ez az adat magában foglalja a vállalaton belüli és azon kívüli értékesítéseket és beszerzéseket, nyereséget, veszteséget, az alkalmazottak számát és személyi költségeket, adóbefizetéseket és adózási kötelezettségeket, mérlegadatok összefoglalását. Jelenleg a konszolidált pénzügyi beszámolókat tekintik normának.

Olyan országok vagy jogrendszerek – ezeket adóparadicsomnak is hívják –, amelyek nem helyi lakosoknak a helyi gazdasági szereplőkhöz képest aránytalan értékben nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat olyan pénzügyi ösztönzők útján, mint például a minimális kormánybeavatkozás, illetve a nagyon alacsony vagy nullás adókulcsok.

A részrehajlás egy formája, amely ismeretségeken és családi kapcsolatokon alapul. Egy hivatalos pozícióban lévő személy hatalmát és tekintélyét arra használja, hogy családtagjainak vagy barátainak munkát biztosítson vagy szívességet tegyen, annak ellenére, hogy az illető nem megfelelően képzett vagy ezt nem érdemli meg. Lásd a kliensrendszert is.

Holisztikus megközelítés, amely az állam működését meghatározó fékek és ellensúlyok rendszerének, illetve az egyes intézményi pillérek, beleértve a végrehajtó, jogalkotó és igazságszolgáltatási ágak, a média, a civil társadalom és a versenyszféra vizsgálatára épül. A korrupció kiterjedtségét és okait egyaránt elemzi egy adott országban. A Nemzeti Integritás Rendszere a Transparency International által kifejlesztett keretrendszer, amely segítséget nyújt egy ország intézményei erősségeinek és gyenge pontjainak elemzéséhez és korrupcióellenes stratégiájának kialakításához.

Azon eljárások, rendszerek vagy szervezeti egységek, amelyek az állami intézményeknél vagy vállalatoknál biztosítják, hogy a jogi, operatív és pénzügyi tevékenységek megfeleljenek a hatályos törvényeknek, szabályzatoknak, normáknak, előírásoknak, standardoknak és közéleti elvárásoknak.

Olyan önkéntes megállapodások különböző felek (például vállalkozások, kormányszervek és ajánlattevők) között, amelyek keretében kölcsönösen elfogadott „játékszabályok” elfogadása mellett kötelezik el magukat hivatalosan, ideértve azt is, hogy tartózkodnak a vesztegetéstől, és ígéretet tesznek az emberi jogok védelmére.

Bármely profit-orientált vállalat vagy intézmény, amely nem az állami szektor irányítása alá tartozik. A magánszektorban jelentkező korrupció abban áll, hogy az ebben a szektorban tevékenykedő csoportok fontos döntéseket és intézkedéseket befolyásolnak, ez pedig hatalmi visszaélésekhez vezet.

Bármilyen tevékenység, amelynek célja egy kormány vagy intézmény politikájának és döntéseinek befolyásolása egy konkrét ügy vagy fejlemény érdekében. Az ilyen cselekedetek még abban az esetben is torzítóak lehetnek, ha jogszabályok lehetővé teszik őket, főként, ha a cégek, kamarák, egyéb szervezetek vagy egyes személyek eleve aránytalan befolyással rendelkeznek.

Magánszemély, köztisztviselő, vállalat vagy szervezet tevékenységeihez kapcsolódó információk törvényi előírások alapján, illetve jóhiszeműen történő nyilvánosságra hozatala. Egy politikus vagyona, egy vállalat pénzügyi beszámolója, civil szervezetek adományozói, valamint egy közérdekű bejelentő (whistleblower) állításai egyaránt a nyilvánosságra hozott információ tárgyát képezheti.

A kormány és decentralizált egységei – így például a rendőrség, a hadsereg, a közúti és közlekedési hatóságok, általános iskolák és az egészségügy –, amelyek közpénzből működnek és nyújtanak olyan szolgáltatásokat, amelyek elsődleges célja nem a nyereség, hanem az adófizető polgárok életminőségének javítása.