Bejelentővédelmi workshopot szervezett a Transparency International (TI) Magyarország abból a célból, hogy támogatást nyújtson azon cégeknek és szervezeteknek, melyek az Európai Unió bejelentővédelmi irányelvén alapuló hazai törvény hatálya alá esnek. Az eseményen szakértő jogászok közreműködésével mutattuk be, hogy milyen kötelezettségek vonatkoznak a bejelentői rendszereket működtető cégekre, és mit tehetnek a bejelentői jogok védelmében az érintett foglalkoztatók. Emellett a résztvevők a TI Magyarország saját fejlesztésű interaktív eszközeinek, vagyis a bejelentővédelmi útmutatónak és az önértékelő kérdőívnek a használatát is megismertették. 

A szakmai workshop első előadójaként Ligeti MIklós a Magyarországon egykor és jelenleg használatban lévő bejelentővédelmi szabályozások részleteinek ismertetése mellett elmondta: azzal, hogy az Európai Unió által lefektetett bejelentővédelmi irányelv késleltetett átvételével (melynek okán az Európai Bizottság előbb kötelezettségszegési eljárást, majd a luxemburgi bíróság előtt pert is indított több tagállammal, köztük hazánkkal szemben) hazánkban egy új bejelentővédelmi szabályozás jött létre, Magyarországon két párhuzamos, egy nemzeti és egy, az EU-s irányelven alapuló bejelentővédelmi rendszer jött létre.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

A TI Magyarország jogi igazgatója szerint a 2014-ben életbe lépett nemzeti rendszer visszalépést jelentett a még a 2010-es első kétharmados kormánytöbbség hatalomra jutása előtt elfogadott, és messze nem tökéletes szabályozáshoz képest is. Ligeti szerint a 2014-ben hatályba lépett bejelentővédelmi szabályozás szerint semmilyen következménye nem volt, amennyiben a bejelentést kapott szerv nem vizsgálta ki a közérdekű bejelentő által jelzett visszásságokat, vagy adott esetben a bejelentőt retorziók érték.

Az uniós irányelven alapuló bejelentővédelmi rendszer azonban minden hiányosságával egyetemben több ponton is előrelépést jelent a korábban életbe léptetett hazai szabályozással szemben. Bővült a szabályozás hatálya alá esők köre (állami, versenypiaci és civil szereplők), melyeknek bizonyos kritériumok teljesülése esetén bejelentővédelmi rendszert kell létrehozniuk és működtetniük, valamint azon részletek is pontosításra kerültek, miszerint milyen jogok védik a bejelentőt, amennyiben jogorvoslattal élne, vagy a nyilvánossághoz fordulna.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

Azonban az összes részletszabály ellenére számos kritikával is lehet illetni mind az új magyar törvény szabályozást, mind az európai uniós irányelvet, melyen a hazai szabályozás alapul, hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós. A jogi szakértő szerint egyebek mellett problémás, hogy szűk tárgyi körre terjed ki, hogy milyen ügyekben lehet bejelentést tenni az érintett szervezeteknél, és ezen tárgyi körből számos, a korrupció alá eső gyakorlat kiesik. Az is nehézséget jelent a közérdekű bejelentők részére, hogy amennyiben retorzió éri a bejelentését követően, abban az esetben magának kell jogorvoslatot kerenie, méghozzá az esetek döntő többségében a saját költségén. Ami azonban segítségére válhat az érintetteknek, hogy amennyiben eljárás indul, a bizonyítási teher megfordul, azaz a retorziót alkalmazó szereplőnek kell bizonyítania, hogy a szankció és a bejelentés között nem volt összefüggés, hívta fel a figyelmet a TI Magyarország jogi igazgatója.

Mindezek mellett Ligeti Miklós részletekbe menően több olyan területet emelt ki, melyekben az új szabályozás nem nyújt megfelelő védelmet. Ezek:

1. továbbra sem garantált a bejelentések kivizsgálása
2. szűkkörű azon visszaélés-szerű esetek köre, melyekben jogszerűen lehet közérdekű bejelentést tenni
3. erősen hiányos a közérdekű bejelentők védelme
4. akik döntő többségében semmilyen anyagi támogatásra nem számíthatnak, ha a bejelentésük folyományaként elveszítenék az állásukat
5. valamint erősen problémás, hogy milyen esetekben és milyen feltételekkel lehet a nyilvánossághoz fordulni

Mindezen hiányosságok számba vételével a jelen, az uniós irányelven alapuló szabályozás még a 2009-es bejelentővédelmi rendszer színvonalát sem éri el. Ezért a TI Magyarország bejelentéssel fog élni az Európai Bizottság felé, amely adott esetben kötelezettségszegési eljárást eredményezhet hazánkkal szemben a hiányos bejelentővédelmi szabályozás miatt, tette hozzá Ligeti Miklós.

Prof. Dr. Kun Attila Sándor, tanszékvezető egyetemi tanár, KGRE ÁJK fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

Fontos jogi előrelépés, de nem hoz áttörést, összegezte a véleményét az idén bevezetett szabályozásról Dr. Kun Attila Sándor. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, több ponton ráerősítve Ligeti Miklós előadására elmondta: az irányelv a korrupció mellett számos visszaélés, egyebek mellett a munkahelyi szexuális visszaélések, vagy a ki nem fizetett túlóra esetében nem nyújt kellő védelmet a munkavállalóknak. Bár a szakértő szerint az új szabályozás három, egymástól független bejelentési csatornát is felállított, azonban az azok közötti hierarchia felállításáról a szabályozás már nem rendelkezik.

Dr. Kun Attila Sándor szerint tehát az új szabályozás sem a korrupció, sem a munkajogi esetekben nem rendelkezik megfelelően, és az új bejelentővédelmi rendszer részletszabályaiban munkajogászként ő is csak nagyon nehezen igazodik el. Az európai uniós irányelv pedig elmondása szerint az Európai Számvevőszék oldaláról is komoly bírálatokat kapott, mivel bizonyos esetekben túl homályosan fogalmaz, más esetekben túl bonyolult módon szabályozza az eljárásokat. Komoly hiányosság a tanszékvezető egyetemi tanár szerint, hogy túl sok lényegi részlet szabályozását, egyebek mellett a bejelentők anonimitását garantáló, vagy a szankciók részleteit előíró részletszabályokat a tagállamok hatáskörébe utalta. A sok bizonytalan és szabályozatlan tényező miatt pedig egy ún. lex imperfecta jöhet létre, vagyis egy olyan jogi szabályozás, amely hatályban van ugyan, de az abban foglaltak kikényszeríthetetlenek.

Zeisler Judit, a TI Magyarország senior projektmenedzsere fotó: Pelikán János, Képszerkesztőség

A bejelentővédelmi szabályozás részleteit taglaló szakmai prezentációkat Zeisler Judit, a TI Magyarország senior projektmenedzserének ismertetője követte. Kollégánk a workshopon megjelenteknek bemutatta a szervezetünk által közreadott bejelentővédelmi megoldásokat, a törvényi előírásokban való eligazodást segítő útmutatónkat, és az szabályozás hatálya alá eső szervezeteknek készített önértékelő kérdőívet. Az esemény résztvevői a helyszínen ismerkedhettek meg a két eszközzel, a workshop szakmai véleménycserével zárult.

A TI Magyarország bejelentővédelmi megoldásai, az önértékelő kérdőívünk, és a törvényi előírásokban való eligazodást segítő útmutatónk elérhetőek a honlapunkon. Kollégáink, Ligeti Miklós és Zeisler Judit prezentációi letölthetőek a jelen cikk csatolmányaként, a lap alján.

A három civil szervezet, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a TI Magyarország közös, az uniós irányelven alapuló bejelentővédelmi törvényről készült elemzése itt olvasható.

A projektet az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja finanszírozza. Jelen tartalom kizárólag a Transparency International Magyarország nézeteit képviseli, és az ő felelőssége. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információkért.