Gyakran a cégek, szervezetek dolgozói vagy a munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során e szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először a közérdeket érintő veszélyekről vagy sérelemről. A közérdek megsértését, a visszaéléseket bejelentő személyek kulcsszerepet játszanak az ilyen jogsértések feltárásában és megelőzésében, valamint a társadalom jólétének biztosításában. A visszaélést esetlegesen bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak. Ezzel összefüggésben mind uniós, mind nemzetközi szinten egyre inkább elismerést nyer a visszaélést bejelentő személyek számára biztosított kiegyensúlyozott és hatékony védelem fontossága.
A Transparency International Magyarország olyan, kérdőívként kitölthető önértékelő eszközt dolgozott ki, amely segíti a bejelentővédelmi megoldások létrehozására és működtetésére kötelezett szervezeket annak eldöntésében, hogy a meglévő vagy bevezetni tervezett bejelentővédelmi megoldásaik megfelelnek-e a törvényi előírásoknak.
Törvényi előírások alatt a 2023. május 23-án elfogadott, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Bejelentővédelmi Törvény) értjük. A Bejelentővédelmi Törvény jelentős késéssel hajtotta végre az Európai Parlament és a Tanács (EU) uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelvének (a továbbiakban: Bejelentővédelmi Irányelv) nemzeti jogba történő átültetését.
A bejelentéseket fogadó szervezetek kötelezettségeiről és a bejelentők jogairól a TI Magyarország által összeállított útmutató nyújt tájékoztatást.
Szervezetek, amelyekre a bejelentővédelmi törvény kötelezettségeket állapít meg
A Bejelentővédelmi Törvény értelmében azok a foglalkoztató szervezetek kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni és folyamatosan működtetni, amelyek legalább 50 főt alkalmaznak. Egyes ágazatokban, például a pénzügyi területen, az olajiparban, valamint a légi és a vízi közlekedésben tevékenykedő cégek a dolgozók létszámától függetlenül kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni és működtetni.
Azok az 50 főnél több dolgozót alkalmazó foglalkoztatók, amelyeknél a dolgozói létszám a 249 főt nem haladja meg, egymással együttműködve, közösen is létrehozhatják és üzemeltethetik a visszaélés-bejelentési rendszert.
Bármely foglalkoztató, amely erre nem lenne köteles – gyakorlatilag az a foglalkoztató, amelynek kevesebb mint 50 foglalkoztatottja van és nem olyan ágazatban tevékenykedik, ahol a dolgozói létszámtól függetlenül kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése – saját döntése alapján létrehozhat és üzemeltethet belső visszaélés-bejelentési rendszert.
A közhatalmi szervezetek közül az alábbiak kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni és működtetni:
- állami szervek,
- helyi önkormányzatok,
- állami szerv által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek,
- helyi önkormányzat által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek,
- állami vállalatok,
- önkormányzati vállalatok,
- állami szerv által irányított vagy felügyelt költségvetési szerv által tulajdonolt cégek,
- helyi önkormányzat által irányított vagy felügyelt költségvetési szerv által tulajdonolt cégek.
A 10 ezer főnél kisebb lakosú helyi önkormányzatok, valamint, az állami szervek kivételével, az 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztató közhatalmi szervezetek esetében a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése nem kötelező, hanem az adott közhatalmi szerv döntésén múló lehetőség.
A helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzat által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek közösen, vagyis egymással, illetve más önkormányzatokkal, önkormányzati szervezetekkel társulva is létrehozhatnak bejelentővédelmi rendszert.
A Bejelentővédelmi Törvény, valamint a 225/2023-as kormányrendelet egyes állami szerveket a belső visszaélés-bejelentési rendszeren túl, úgynevezett elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére is kötelez. Szemben az azt működtető foglalkoztató dolgozói, beszállítói, stb. által tett bejelentések fogadására szolgáló belső visszaélés-bejelentési rendszerrel, az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer mindenki számára rendelkezésre áll. Ilyen elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert az alábbi 21 állami főhatóság köteles létrehozni és működtetni:
- Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
- Gazdasági Versenyhivatal,
- Integritás Hatóság,
- Közbeszerzési Hatóság,
- Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
- Magyar Nemzeti Bank,
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- Országos Atomenergia Hivatal,
- Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
- Budapest Főváros Kormányhivatala,
- az egészségügyi államigazgatási szerv központi szerve,
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,
- a gyógyszerészeti államigazgatási szerv központi szerve,
- az országos hulladékgazdálkodási hatóság,
- Magyar Államkincstár,
- az országos környezetvédelmi hatóság,
- a közlekedésért felelős miniszter,
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
- Országos Rendőr-főkapitányság,
- az országos természetvédelmi hatóság.
