Tizenhét önkormányzati vállalat honlapját vizsgálta meg a Transparency International Magyarország (TI) Szegeden. A korrupció ellen küzdő szervezet azt vizsgálta, hogy e közpénzből működő cégeknek a működése mennyire ismerhető meg a honlapra kitett adatok, információk alapján. Ha egy állampolgár mindent megtudhat egy cég működéséről, akkor az a cég 100 pontot kap. De egy cég sem kapott ennyit.

A szegedi önkormányzati vállalatok körében végzett felmérésben az átlagos eredmény – 100-as skálán – 57 pont volt. 90 pont feletti eredményt csak egy vállalat, a Szegedi Vízmű Zrt. ért el, ez a cég 92 pontot kapott. Pozitívum, hogy a társaságok általában közzéteszik a honlapon a felügyelőbizottsági tagok és vállalatvezetők személyét és fizetését, illetve az adott cég elérhetőségét. Komoly probléma azonban, hogy a közbeszerzésekkel és egyéb szerződésekkel kapcsolatos, továbbá a vállalatvezetők prémiumáról és egyéb juttatásairól szóló információk sokkal kisebb számban találhatók meg a honlapokon.

Hiányos vagy minimális? Mindkettő!

A kötelező előírásoknak hiányosan, a TI által ajánlottaknak pedig minimálisan felelnek meg a szegedi vállalatok. Ez egyébként nemcsak Szegedre igaz – ez a jellemző a korábban vizsgált hazai, állami tulajdonú cégekre is.

A TI által alkalmazott pontozás több szempontot vett figyelembe. A vállalatok általános átláthatósága mellett vizsgálták a vállalatirányítás integritását, illetve az azt segítő szervezeti megoldások alkalmazását és alkalmazhatóságát. A vizsgált 17 szegedi cégből négy viszonylag magas eredményt ért el a törvényi előírásoknak való megfelelés terén (75 pont felett). 25 pontnál alacsonyabb értéket e kategóriában egyetlen cég sem kapott. Még a viszonylag rossz eredményt elért társaságok is bemutatják a honlapjukon a kötelező közzétételi lista alapvető elemeit – így például a szervezet alapadatait, a felügyelőbizottsági tagok nevét és fizetését. A korábban felmért állami vállalatokról ez nem mindig mondható el, e tekintetben tehát a szegedi cégek átláthatóbbnak bizonyultak.

Nem tesz közzé azonban sem összegző, sem részletes adatokat a szegedi önkormányzati vállalatok zöme a közbeszerzésekről. Mindössze egyharmaduknál található éves közbeszerzési terv, és kevesen adnak számot arról, hogy részt vesznek-e közbeszerzési eljárásban.

A közzététel ajánlott elemeinek tekintetében még rosszabb a helyzet. Ebben az indexben igen alacsony, mindössze 18 pontos átlagot értek el a szegedi önkormányzati cégek. Ez az eredmény azért lehangoló, mert az etikai kódexekkel, a bejelentő-védelmi rendszerekkel, az összeférhetetlenséggel és a titoktartási szabályozással kapcsolatos információk hiánya jelentős korrupciós kockázatot jelent.

Miként lehet javítani a helyzeten?

Az önkormányzati vállatok alacsony pontszámát – az ajánlott közzétételi lista tekintetében – részben az magyarázhatja, hogy többségében kis árbevételű és kevés alkalmazottat foglalkoztató vállalatokról van szó, s szűkösek az erőforrások ilyen feladatok elvégzéséhez. A cégvezetők megfelelő tájékoztatása előrelépést jelentene az önkormányzati vállalatok átlátható működése felé.

„Az átláthatóság az önkormányzatnak és a város lakóinak egyaránt érdeke. A városvezetés rendkívül sokat tehet annak érdekében, hogy a helyi vállalatok felismerjék az átláthatóság fontosságát”

– hangsúlyozta a felmérés szegedi bemutatóján Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

„Szeged Megyei Jogú Város számára kiemelten fontos, hogy a polgárai számára az önkormányzati cégek információi elérhetőek legyenek, ezért együttműködtünk a Transparency International kutatásában, és az ajánlásaikat az önkormányzati vállalatok működésében érvényesíteni kívánjuk”

– nyilatkozta Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere.

A TI állami és önkormányzati vállalatokkal kapcsolatos kutatásainak az egyik tanulsága az, hogy ebben a cégkörben a korrupciós kockázatok csökkentését célzó modern vállalatirányítás elterjedése hosszabb időt vesz igénybe, mint a magántulajdonú társaságok esetében. Emiatt különösen fontos, hogy a tulajdonos és a vállalatvezetés minél hamarabb felismerje az átláthatóság fontosságát, és lépéseket tegyenek ebbe az irányba.

„Nem a szándék hiányzik, hanem az, hogy a vezetés tudatosan felvállalja az átláthatóság ügyét. Ehhez számos, alacsony költségű megoldás áll rendelkezésre, de ezekről a vállalatok kevés információval rendelkeznek”

– mondta Reszkető Petra, a kutatásban közreműködő Budapest Intézet vezetője.

A TI célja, hogy a szegedi mintát követve további nagyvárosokban is hasonló kutatást végezzen, és így hozzájáruljon a helyi gazdaság és közélet átláthatóságához.