Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese és mentoráltja, Billay Gábor nyerték a Transparency International (TI) Magyarország idei, sorban 10. mentorprogramját. A győztes szerzőpáros részletes cikkükben bemutatják, hogy a magyar honvédség milyen úton-módon szerzett be katonai eszközöket a Recep Tayyip Erdogan vezette Törökországtól, valamint miként kapcsolódnak a török és magyar kormányok kedvelt oligarchái a milliárdos bizniszhez közvetítőcégen keresztül. A november végén megrendezett záróceremónia résztvevői megismerték az idei mentorprogram mentor-mentorált párosai által jegyzett cikkeket, a mentor újságírók, és mentoráltjaik pedig mind elismerésben részesültek.
Finnország budapesti nagykövetsége adott otthont a TI Magyarország 2022. évi, sorban 10. oknyomozói mentorprogramjának ünnepélyes díjátadóval egybekötött záróeseményének. Az eseményen egybegyűlteket Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója mellett az idei oknyomozó mentorprogramot támogató nagykövetségek képviselői köszöntötték. A felszólalók, név szerint a házigazda Finnország budapesti Nagykövetsége képviseletében Pertti Anttinen nagykövet, Claire Legras, Franciaország budapesti nagykövete, Dag Hartelius, Svédország budapesti nagykövete, Herman Baskår tanácsos, Norvégia budapesti Nagykövetségének nagykövet-helyettese, az Egyesült Királyság budapesti Nagykövetségének képviseletében Leslie Hayler tanácsos, valamint Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvező igazgatója köszöntő beszédeikben felhívták a figyelmet a szabad és független újságírás fontosságára. A felszólalók beszédeikben kiemelték: az Ukrajnával szemben zajló, Oroszország által idén februárban indított háború, valamint a nemzetközi gazdasági nehézségek árnyékában különösen fontos megóvni a sajtószabadság, és a független újságírás tartópilléreit.
A köszöntő beszédeket követően az idei, 10. oknyomozói mentorprogram résztvevőivel Jávor Marcell Dénes, a TI Magyarország kommunikációs menedzsere beszélgetett.
Báthory Róbert, a Szabad Európa újságírója és mentoráltja, Kovács Fruzsina közös cikkükben feltárják: országszerte számos, köztük a Homokhátságban sorra épültek a záportározók, elsősorban abból fakadóan, hogy az érintett települések nagy összegben nyerhettek el nem csak állami, hanem uniós forrásokat a projektekre. A Szabad Európán közölt cikk szerzőpárosa hosszas vizsgálódásuk során feltárták: a Homokhátságban található kistelepülés, Zsombó határába úgy épült meg egy, az eredetileg a klímaváltozás hatásait csökkenteni hivatott záportározó, hogy a projekt befejezését követően a NAV hamis okirattal való visszaélés, valamint költségvetési csalás gyanúja miatt is nyomozást indított.
A szövevényes történetet feltáró mentor-mentorált páros ugyanis kiderítették: a kistelepülés önkormányzata úgy építette meg a záportározót, hogy annak nagysága jócskán eltér az eredetileg tervezettől; a talaj, amely fölött a tározó elhelyezkedik, korántsem olyan minőségű, mint azt egy előzetes vizsgálatban a beruházást tervezők állították; valamint maga a tározó magasabban helyezkedik el, mint a belé csatlakozó csatorna, tehát maga a létesítmény fizikailag alkalmatlan arra, hogy befogadja a területre hulló csapadékot.
Bod Tamás újságíró és mentoráltja, Molnár Tamás a Magyar Narancs hetilapban és annak online honlapján közölt cikkükben annak a Pécsre tervezett termálvizes aquapark-beruházásnak járnak utána, mely annak 2015. évi bejelentése óta eltelt 7 és fél év alatt sem épült meg. A szerzőpáros a közösen jegyzett cikkükben felidézik: a beruházást maga Orbán Viktor jelentette be a 2015 és 2017 között lezajlott országjáró turnéja keretében, amikor is az ország minden egyes megyeszékhelyére ellátogatott, hogy nagyívű projekteket ígérjen az adott település lakóinak. A Modern Városok Program (MVP) beruházásai akkori árakon számolva összességében 3500-4000 milliárd forint emésztettek volna fel.
A Magyar Narancs cikkének szerzői szerint a korábbi fideszes szinekben regnáló Páva Zsolt és az általa irányított városvezetés a termálvizes aquapark előkészítésére 350 millió forintot költöttek el, azonban a polgármester 2019-es távozásáig, és azóta sem lényegében egy kapavágás nem történt. Jól mutatja a projekt átgondolatlanságát az is, hogy 2018 szeptemberében a MVP kormánybiztosaként Pécsre látogató Gyopáros Alpárral tartott közös sajtótájékoztatón maga Páva ismerte el, hogy „az élményfürdő-fejlesztési terv megvalósítása során nem várt nehézségekbe ütköztek.
A projektről az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat sem mondott le, de az eredeti tervekhez képest 51 milliárdos összköltségűre nőtt beruházást már egy új helyszínen képzelnék el. Az aquapark végső megépítése jelenleg azonban továbbra is bizonytalan, miután a Lázár János vezette építésügyi minisztérium az egyre instabilabbá váló központi költségvetésre hivatkozva felfüggesztette több száz, államilag finanszírozott projekt tényleges megvalósulását, így az sem egyértelmű, hogy több mint hét évvel a bejelentést követően elkezdődik-e a tényleges kivitelezés.
A magyar kormány Törökországból történő fegyverbeszerzéseinek hátterét tárja fel a Transparency International Magyarország 10. oknyomozói mentorprogramjának győztes szerzőpárosa. Erdélyi Katalin, az atlatszo.hu főszerkesztő-helyettese és mentoráltja, Billay Gábor részletes, magyar és angol nyelven is publikált cikkükben bemutatják, hogy a magyar honvédség milyen úton-módon szerzett be katonai eszközöket a Recep Tayyip Erdogan vezette Törökországtól.
2019 nyarán láttak napvilágot az első hírek, hogy a magyar honvédség páncélos, fegyverekkel is felszerelhető katonai járműveket vásárol Törökországtól. Azonban hogy hány darabot, és mekkora összegből vásárolna Magyarország, azóta sem tudni pontosan, miután a vonatkozó szerződéseket azon nyomban 30 évre titkosították. Annyi bizonyos, hogy több tucat ilyen eszközről van szó. Azonban ami különösen pikáns a TI 10. oknyomozói mentorprogramjának idei győztes szerzőpárosának cikkében, a katonai eszközök beszerzését egy olyan közvetítőcég közbeiktatásával bonyolították le, melynek tulajdonosai szorosan kötődnek mind a magyar, mind a török kormányokhoz.
A beszerzésben érintett HT Division Zrt. két fő tulajdonosa egyike ugyanis a török üzletember Suat Gökhan Karakus, aki nem más, mint Orbán Viktor kormányfő személyes jóbarátjának, Adnan Polatnak az egyik legfontosabb üzlettársa és ügyintézője. Polat neve ismerősen csenghet a hazai beruházásokat nyomon követő olvasóknak: a török üzletember számos, hatalmas összegű beruházás kedvezményezettje és lebonyolítója, aki mások mellett a kormányfői vővel, Tiborcz Istvánnal is üzletelt már.
A katonai eszközök beszerzését intézó HT Division Zrt. másik fő tulajdonosa pedig maga Szíjj László, akinek az egyik legemlékezetesebb húzása az volt a hazai nyilvánosság számára, hogy adriai jacht-körútra vitte nyaralni Szijjártó Péter külügyminisztert még 2020-ban. Szíjj László a NER egyik legkiemelkedőbb oligarchája: az általa tulajdonolt Duna Aszfalt Zrt. az elmúlt években sorra húzza be a milliárdos építőipari megbízásokat az államtól. Szíjj a nemzet gázszerelőjével, Mészáros Lőrinccel karöltve a hazai autópályák üzemeltetésének koncessziós jogát is elnyerte. A 35 évre szóló konstrukciónak köszönhetően a páros a következő évtizedekben ezermilliárdos bevételekre tehetnek szert.
A szombathelyi Haladás futballcsapat történetén keresztül mutatja be a Transparency International Magyarország oknyomozói mentorprogramjának tavalyi győztes mentora és idei mentoráltja, hogy miként befolyásolja a politika valamint a sportba, azon belül is a milliárdos tételben a fociba öntött híres-hírhedt adó, a TAO. Szilágyi József, a nyugat.hu munkatársa és mentoráltja, Fűzfa Balázs Mihály közös cikkükben tételesen sorra veszik, miként szállták meg a Fidesz és-vagy a kormány tagjai a legnagyobb futballcsapatokat, és jól látható, hogy a 2010-es hatalomváltáskor az akkori NB1-ben játszó csapatok szinte kivétel nélkül NER-közeli szereplőknél kötöttek ki. A Szombathelyi Haladás mögötti egyik fő cégben 2022-ben nem más, mint a felcsúti gázszerelő és egykori polgármester, Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt lett a többségi tulajdonos. Homlok cége, a Szombathely környéki közbeszerzések gyakori nyertese: a Homlok Építő Zrt. a 2021-es évet közel tízmilliárd forintos bevétellel és 704 millió forint adózott eredménnyel zárta.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatai szerint egy évtized alatt, 2011 és 2020 között 1127 milliárd forintot költött az állam futballra, ez a magyarországi sportokra az ebben az időszakban összesen elköltött 2300 milliárd forint felét teszi ki. És ebbe a hatalmas összegben még nem látszanak a TAO-pénzek: szintén az MLSZ összesítéséből olvasható ki, hogy az adózási forma 2011-es indulása óta egy évtized alatt a cégek által felajánlott 453 milliárdból 385 milliárd forintot hívtak le a futballcsapatok. A Szombathelyi Haladás ez idő alatt a teljes keretből közel 500 millió forint TAO-támogatásban részesült. Ugyanezen időszak alatt a szombathelyi csapat meccseinek látogatottsága nagyjából a negyedére esett vissza.
Pénzügyi fenyegetések érik a jogállami értékek csorbulása és a rendszerszintű korrupció miatt Magyarországot az Európai Unió részéről ahelyett, hogy a közösség anyagilag támogatná hazánkat a háború elől menekülő ukrán civilek befogadásáért cserébe, ezzel vádolta Orbán Viktor kormányfő közvetlenül az Ukrajnával szemben február végén indult orosz katonai agressziót követően az EU-t az állami médiában. A miniszterelnök szavaival ellentétben azonban igenis érkezett anyagi segítség az EU-ból, és ezeknek a pénzeknek igyekezett utánajárni a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának idei résztvevői.
A Lakmuszon és az RTL.hu-n egyaránt közölt cikk szerzői, Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője és mentoráltja, Mohos Máté tételesen igyekeztek összegyűjteni, hogy ténylegesen mekkora összegek érkeztek az EU-ból annak érdekében, hogy a magyar állam el tudja látni a háború elől menekülőket. A cikk szerzői szerint a már korábban megítélt források átcsoportosításából, és az újonnan megítélt pénzekből összességében több, mint 15 és fél milliárd forintnyi forrás érkezett hazánkba. Az azonban már korántsem átlátható, hogy azt a magyar állam miként, és pontosan milyen feladatok ellátására költötte el a forrásokat.
A TI Magyarország oknyomozói mentorprogramjának mentor-mentorált párosa a hivatalos állami szervek honlapján közölt információk alapján mindössze általános információkhoz fért hozzá. Azonban azon, az államtól független civil szervezetek, melyek a háború kitörését követő első hónapokban áldozatosan segítették a Magyarországra érkezőket, az államtól az égvilágon semmilyen anyagi segítséget nem kaptak a menekültek támogatásáért cserébe.
*
A TI Magyarország 10. oknyomozói mentorprogramjában született cikkek bemutatását követően került sor a mentor-mentorált pároknak járó oklevelek átadására, melyeket a TI Magyarország ügyvezető igazgatója nyújtott át a program idei résztvevőinek. Martin József Péter egyúttal bejelentette az idei oknyomozói mentor-mentorált párosát is: az első helyet Erdélyi Katalin, az atlatszo.hu főszerkesztő-helyettese és mentoráltja, Billay Gábor érdemelte ki.
- Lőke András, az Ittlakunk.hu alapító-főszerkesztője
- Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója
- Stumpf András publicista, a Válasz Online egyik alapítója
- Urbán Ágnes egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetője.
fotó: Tuba Zoltán, Képszerkesztőség
A társadalmi szemléletformálás és a fiatalok elkötelezése a korrupció elleni küzdelem mellett évek óta kiemelt célunk. Oknyomozói mentorprogramunkkal a legfőbb törekvésünk az, hogy sikeres szakmai együttműködést építsünk a mentorok és az újságírás iránt érdeklődő, de tapasztalattal még nem rendelkező fiatalok között. A TI Magyarország 2022. évi 10. oknyomozói mentorprogramját az Egyesült Királyság budapesti Nagykövetsége, Franciaország budapesti Nagykövetsége, Norvégia budapesti Nagykövetsége, valamint Svédország budapesti Nagykövetsége támogatta. A 10. oknyomozói mentorprogram nyitó- és záróeseményének a Finn Nagykövetség adott otthont.
Kapcsolódó hírek