„Független oknyomozó újságírás” címen szervezett kerekasztal-beszélgetést a Transparency International (TI) Magyarország, karöltve a budapesti Francia Intézettel. A meghívott francia oknyomozó újságírók magyar kollégáikkal közösen vitatták meg a sajtószabadságot fenyegető aktuális veszélyeket, és a francia és magyar média helyzetét. 

Claire Legras, Franciaország budapesti nagykövete fotó: Barta Bálint, Képszerkesztőség

A kerekasztal-beszélgetés résztvevőit Franciaország budapesti nagykövete köszöntötte. Claire Legras méltatta az esemény mind francia, mind magyar résztvevőit bátorságukért és kitartásukért egy olyan időszakban, melyben komoly kockázatok veszélyeztetik a sajtó függetlenségét és szabadságát Európa-szerte. A nagykövet egyúttal kiemelte a TI Magyarország által az idei évben már 11. alkalommal megrendezett oknyomozó újságírói mentorprogramját, amely lehetőséget teremt a szakma iránt érdeklődő fiataloknak, hogy megismerkedjenek a tényfeltárói szakma alapjaival. 

A beszélgetés résztvevői – Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetőjének moderálása mellett – Martin Boudot és Zoé de Bussierre francia oknyomozó újságírók, valamint Babos Attila, a Szabad Pécs alapító-főszerkesztője, Pethő András, a Direkt36 oknyomozó portál alapítója, igazgatója, valamint Tóth-Bíró Marianna, a Telex.hu volt főszerkesztő-helyettese voltak. 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői, balról jobbra: Babos Attila, Tóth-Bíró Marianna, Martin Boudot, Martin József Péter, Zoé de Bussierre, Pethő András fotó: Barta Bálint, Képszerkesztőség

Az újságírók elsőként a szabad és független újságírást veszélyeztető aktuális problémáka tértek ki. Martin Boudot elmondta: látva mások mellett a magyarországi helyzetet, szerencsésnek mondhatják magukat a francia médiahelyzetet tekintve, azonban hazájukban is több kockázattal kell szembenézniük. Mint kifejtette, Franciaországban Damoklész kardjaként lebeg az újságírók egy jelentős részének feje fölött, hogy a nagy gazdasági erővel rendelkező cégek beperelhetik őket, ha a vállalatok ügyeit vizsgálják oknyomozó anyagaikban. Magát Martin Boudot-t is beperelték már, és bár a keresetet közvetlenül a bírósági eljárás elindulása előtt visszavonták, a perrel vagy más eszközökkel való fenyegetés a francia újságírók akár ötödét is veszélyeztetheti.  

Zoé de Bussierre ezt azzal a szemponttal egészítette ki, miszerint a francia médiapiacot tekintve jelentős a tulajdonosi koncentráció, hiszen a francia médiumok jelentős részét 11 olyan milliárdos tartja kezében, akik más gazdasági területeken (logisztika, energetika, stb.) megszerzett vagyonukból kezdték a sajtóbeli érdekeltségeiket felvásárolni. Az újságíró szerint ő maga, és kollégái is állandó jelleggel azzal a problémával szembesülnek, hogy egy adott médium dolgozójaként foglalkozhatnak-e a munkahelyüket tulajdonló üzletemberek és cégeik visszás ügyeivel?  

Zoé de Bussierre fotó: Barta Bálint, Képszerkesztőség

Zoé de Bussierre elmondása szerint a vagyonos cégvezetők, akik a francia gazdaság számos szektorában kiterjedt érdekeltségekkel rendelkeznek, sajátos módszerrel korlátozzák az újságírók munkáját. Ugyanis, mint ismertette, az újságíróknak számos esetben olyan papírt kell aláírniuk, amennyiben otthagyják a munkahelyüket, miszerint soha nem beszélhetnek és írhatnak a korábbi munkahelyükön tapasztalt, és az adott cégekhez kapcsolódó visszásságokról. 

Tóth-Bíró Marianna kifejtette: a hazai újságíróknak is számos nehezítő körülménnyel kell megküzdeniük. A TI Magyarország által hangoztatott, ún. intézményesített korrupció fogalmát említve elmondta: a kormányoldalhoz közeli üzletemberek általi tulajdonosi koncentráció hazánkban is jelentős problémát jelent. Emellett Tóth-Bíró szerint, a Martin Boudot által említettekhez hasonlóan a közérdekű adatokhoz való hozzáférés nehézsége, a hatósági fenyegetettség és annak veszélye, hogy a visszás ügyeket véghez vivő szereplők perrel fenyegethetik az őket leleplezőket, szintén nehezíti a hazai újságírók munkáját.  

Tóth-Bíró hozzátette: a szűkülő, és a kormány(közeli) befolyástól sem mentes hirdetési piac szűkülése miatt az anyagi függetlenséget, így a minél szabadabb újságírást Magyarországon a közösségi finanszírozáson alapuló modellek garantálhatnák, azonban az elmúlt időszakban jelentkező megélhetési nehézségekből, valamint az elszálló inflációból következően a független médiumokhoz is kevesebb támogatási összeg folyik be, ami így az újságírók munkáját is veszélyezteti. 

Babos Attila az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy egy regionális lap vezetőjeként bár vannak metszéspontok az országos lapokat érintő nehézségeket tekintve, a Szabad Pécs főszerkesztőjeként más problémákkal is szembesülnie kell. Elmondása szerint bár a Szabad Európa más vidéki portálokhoz hasonlóan az általa vezetett online lap tartalmait is átveszi, segítve ezzel egy szélesebb olvasótábor elérését, így is állandó nehézséget jelent az általa vezetett és hozzá hasonló lapok számára, hogy túlnőjön az adott város vagy régió olvasóközönségén.  

Babos Attila fotó: Barta Bálint, Képszerkesztőség

Mint elmondta: a helyi beágyazottsága bár előnyt, de egyúttal hátrányt is jelent, hiszen a térségbeli szereplők (cégek, vállalkozók, munkavállalók, illetve intézmények) gyakran tartanak attól, hogy szóba álljanak egy helyi független újságíróval, így gyakran ő maga is nehezebben fér hozzá releváns információkhoz. Babos szerint a hirdetési piac korlátozottsága a vidéki újságírók és médiumok munkáját fokozottan hátráltatja, emellett gyakori, hogy nem pusztán a kormányközeli, hanem az ellenzéki kötődésű szereplők is nem, vagy csak korlátozottan elérhetőek a vidéki portálok munkatársai számára. 

Pethő András, visszautalva a Martin Boudot által említett problematikára megjegyezte: francia kollégájához hasonlóan akár ő maga is szerencsésnek érezheti magát, ha az olyan diktatúrákhoz, mint például Kína vagy Oroszország hasonlítjuk a magyar viszonyokat. Emlékeztett azonban arra a folyamatra, amely a Direkt36 megalapításához vezetett. Emlékezetes: elbocsátották a korábban a Deutsche Telekom tulajdonában lévő Origo.hu éléről Sáling Gergő főszerkesztőt, miután Pethő egy cikksorozatban tárta fel Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter londoni útja körüli furcsaságokat.  

Pethő András fotó: Barta Bálint, Képszerkesztőség

A főszerkesztő politikai indíttatású eltávolításával a belpolitikai rovat munkatársai is távoztak, és egy részük alapította meg a Direkt36 oknyomozó portált. Azonban, ahogy Pethő emlékeztetett, a rájuk nehezedő nyomás ezt követően sem múlt el nyomtalanul: a szerkesztőség tagjai (más médiumokhoz hasonlóan) nem vehetnek részt a kormányzati sajtótájékoztatókon, az általuk benyújtott közérdekűadat-igényléseket rendre visszautasítják, valamint, mint ahogy egy nemzetközi újságírói hálózat tagjaként a portál feltárta, több kollégájukat is aktívan megfigyelték az izraeli fejlesztésű kémprogrammal, a Pegasusszal. A rémálmaiban sem gondolta volna 20 évvel ezelőtt, hogy neki és kollégáinak ilyen körülmények között kell dolgoznia, tette hozzá a Direkt36 alapítója. 

Martin József Péter kérdésére, miszerint milyen konkrét eredményeket, hatást érhetnek el az újságírók, Zoé de Bussierre több példát is említett. Mint elmondta: kiderítették, hogy több francia luxusmárka is a világtrendek ellenére valódi szőrméből állította elő termékeit. A Cash Investigation című műsorban, melyben Martin Boudot-val is közösen dolgoztak, a franciaországi McDonald’s hálózat körüli visszásságokat is feltártak , aminek következtében lemondott a cég vezérigazgatója . Martin Boudot ezt azzal egészítette ki, hogy az általa készített, egyebek mellett az olyan helyszíneken, mint Franciaországban, Lengyelországban vagy Marokkóban forgatott dokumentumfilmek gyakorta olyan problémákra derítettek fényt, melyekről gyakran a helyi vagy országos kormányzatnak sem volt tudomása. 

Martin Boudot fotó: Barta Bálint, Képszerkesztőség

Pethő András a kollégája, a Wirth Zsuzsanna által az idei év elején közzétett cikket hozta fel példaként, melyben egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisában fellelt információk alapján számos kormányközeli üzletembert tudott összekötni az elmúlt években tucatszámra létrejövő rejtélyes magántőkealapokkal. Emlékeztetett: a cikk hatására az adatbázisból a vonatkozó adatokat törölték. Pethő figyelmeztetett arra a csapdára is, amibe akkor eshetnek az újságírók, ha túlságosan is a munkájuk következményét tartják szem előtt: az újságíró prekoncepciója ellentmondhat a tényszerű feltáró munkának.  

Tóth-Bíró Marianna a kollégája szavaira reagálva hozzátette: az újságírás, mint szakma sohasem lehet exhibicionista, azaz a tények minél alaposabb feltárására és objektív ismertetésére kell szorítkoznia. Mint elmondta, ő maga egy évtizede még el tudott készíteni egy olyan cikksorozatot, amely konkrét jogszabályváltozásokhoz vezetett, azonban a folyamat napjainkra a visszájára fordult.  

A Pethő András által elmondottakhoz hasonlóan úgy vélte: egy tényfeltáró anyag a mai Magyarországon sokszor nem növeli a közélet átláthatóságát, hanem éppen ellenkezőleg: fokozott titkolózáshoz vezet kormányzati szereplők részéről.  

Tóth-Bíró Marianna fotó: Barta Bálint, Képszerkesztőség

Tóth-Bíró egyúttal említést tett a TI Magyarország 9. mentorprogramjának keretében született tényfeltáró anyagról is, melyet mentoráltjával, Bálint Katával készítettek. Közös cikkük szerint rejtélyes, átláthatatlan módon jutott több milliárd forintnyi közpénz egyes kormányközeli alapítványokon keresztül a kormányzati propagandaüzeneteket terjesztő Megafonhoz. A leleplező írás megjelenését követően a Megafon több helyreigazítási pert is indított a cikkeket közlő Telex.hu-val szemben, és bár a bíróság rendre a médium javára döntött, Tóth-Bíró Marianna szerint a konkrét per és a hozzá hasonló eljárások alkalmasak arra, hogy eltántorítsák a kormányközeli szereplők visszáságait feltáró újságírókat attól, hogy hasonló témákkal foglalkozzanak. 

Babos Attila hozzászólásában egyebek mellett a 2019-es önkormányzati választásokat emelte ki, melyet Pécsen az ellenzéki összefogást nyert meg azt követően, hogy az előző, kormánypárti vezetéshez számos korrupciós ügy kapcsolódott. Ilyen volt például a híres-hírhedt pécsi buszbeszerzés, melynek során nem pusztán az akkori fideszes városvezetés, hanem országos szinten is ismert kormánypárti politikusok, mások mellett Bánki Erik is érintett lehetett. Az ügyben bár 8 év után született elsőfokú ítélet, a legutóbbi hírek alapján az sem kizárt, hogy a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványára meg kell ismételni az elsőfokú eljárást. 

A kerekasztal résztvevői ezt követően röviden kitértek arra a készülő európai uniós médiaszabályozásra, amelyről idén ősszel dönthetnek az EU tagállamai. Tóth-Bíró Marianna szerint kétséges, hogy egy uniós szintű szabályozás bármilyen konkrét változást idézne elő hazánkban, szerinte a közállapotokat, így a média és a sajtószabadság helyzetét alapvetően itthon kell megoldani. Babos Attila is kétségeit fogalmazta meg az új jogszabály hatásait illetően. Ő inkább tart a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője által bejelentett „szuverenitásvédelmi”  javaslatcsomag elfogadásától és lehetséges hatásaitól.  

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői, balról jobbra: Babos Attila, Tóth-Bíró Marianna, Martin József Péter, Zoé de Bussierre, Pethő András és Martin Boudot fotó: Barta Bálint, Képszerkesztőség

A TI Magyarország 11. oknyomozói mentorprogramját a Finn Nagykövetség, a Német Nagykövetség, a Norvég Nagykövetség és a Svéd Nagykövetség mellett a Francia Nagykövetség támogatja. A „Független oknyomozó újságírás” címen megrendezett kerekasztal-beszélgetés, melyet az oknyomozói mentorprogramunk résztvevőinek tartott szakmai workshop előzött meg, a budapesti Francia Intézettel együttműködésben rendeztük meg.