Az elmúlt években Magyarországon robbanásszerűen nőtt a tulajdonosokat a nyilvánosság elől elrejtő befektetési konstrukciók népszerűsége. A magántőkealapok – az osztalékelsőbbségi részvények és vagyonkezelő alapítványok mellett – komoly népszerűségre tettek szert. A magántőkealapok száma 2023 végére közel 160-ra emelkedett, az általuk kezelt vagyon értéke pedig meghaladta a 2400 milliárd forintot, ami a magyar GDP körülbelül 3%-ának felel meg. Többek között ez is kiderül a Transparency International (TI) Magyarország “Titoktartás mellékhatásokkal” című témába vágó szakmai tanulmányából
Befektetőik kilétének védelmét titoktartási szabályok írják elő, melyek lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok rejtve maradjanak. A titoktartási kötelezettség miatt a magántőkealapokat regisztráló és az alapkezelők egy részét felügyelő jegybank sem fedheti fel a tőkealapok befektetőinek személyét, hiába áll rendelkezésére megfelelő adat.
Az alapok befektetőit az adóhatóság tényleges tulajdonosi adatbázisában kellene nyilvántartani. Az Európai Unió pénzmosás elleni szabályai ugyanis előírják a tényleges tulajdonosok – vagyis a végső haszonélvezők – nyilvántartását és azonosítását. Ennek ellenére a magyar kormány 2023-ban eltávolította a magántőkealapokra vonatkozó adatokat a hazai tényleges tulajdonosi nyilvántartásból, így ezek az információk nem elérhetőek nemcsak a nyilvánosság számára, hanem a hatóságok részére sem.
A magántőkealapokkal kapcsolatos nyilvántartási hiányosság nyíltan szembe megy az uniós szabályozással, és komoly átláthatósági aggályokat is felvet, emiatt az EU kötelezettszegési eljárást indított Magyarországgal szemben 2024 júliusban. Az utóbbira válaszul egy friss jogszabálymódosítás ugyan előírja a magántőkealapok tulajdonosaira vonatkozó nyilvántartási kötelezettséget is, azonban a már regisztrált alapoknak elegendő 2026. júliustól adatot szolgáltatniuk a befektetőikről. Emellett a már a pénzmosás elleni harcot célzó törvény elfogadott módosítása abban a tekintetben sem teljesíti az európai uniós irányelv előírásait, hogy a jövőbeni adatbázishoz sem a korrupcióellenes civil szervezetek, sem az oknyomozó újságírók nem férhetnek hozzá.
De vajon kik lehetnek a magántőkealapok valódi tulajdonosai? Miért fontos, hogy a befektetők kiléte nyilvános legyen? Hogyan változott az évek során a magántőkealapokkal kapcsolatos szabályozási környezet, és milyen jogszabályi hiányosságok vezettek ahhoz, hogy magántőkealapok a vagyonelrejtés szinonimájává váltak? Milyen javaslatokat tett a TI Magyarország az átláthatóság javítására?
További részleteket a TI Magyarország kiadványaiban talál:
- A láthatatlan pénz nyomában – Útmutató a magántőkealapokhoz
- Titoktartás mellékhatásokkal – A Magyarországon működő magántőkealapok átláthatósága
Az elemzés a Transparency International Magyarország Global Anticorruption Consortium (GACC) által finanszírozott projektje során készült. A GACC az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) és a Transparency International berlini Titkársága által folytatott érdekérvényesítő tevékenységet egyesíti.
Kapcsolódó hírek:
https://transparency.hu/hirek/titoktartas-mellekhatasokkal/
https://transparency.hu/hirek/magantokealapok-nyilt-level/
https://transparency.hu/hirek/magantokealapok-tyuklepesekben-az-atlathatosag-fele-%e2%88%92-valaszolt-javaslatainkra-az-mnb/
