A kabinet egy, a múlt héten közzétett kormányhatározat értelmében fél évet szán arra, hogy felülvizsgálja a tulajdonosi adatok nyilvántartásának a rendszerét. Pedig a megoldás az asztalon hever, hiszen a Transparency International (TI) Magyarország még a tavaly elküldte a javaslatait az érintett állami szerveknek a tényleges tulajdonosok nyilvántartására vonatkozóan. Ajánlásainkat ezúttal a témában frissen kinevezett kormánybiztosnak is elküldtük. 

A friss kormányhatározat szerint (ehhez lásd a 1042/2025 számú határozatot) a kormány október végéig adott magának haladékot arra, hogy felülvizsgálja az úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Ez az adatbázis lenne arra hivatott, hogy megismerhessük például a gazdasági társaságok és magántőkealapok mögött álló magánszemélyek kilétét. 

Ahogy azonban a TI tavaly ősszel „Titoktartás mellékhatásokkal” címen megjelent tanulmánya is rámutatott, a jelenlegi rendszer számos sebből vérzik. 

• Így például jelenleg sem a sajtó, sem a civil szféra nem fér hozzá a tényleges tulajdonosi adatokhoz, illetve az adatok minőségének ellenőrzése sem megoldott. 

• Emellett az utóbbi években gombamód elszaporodó magántőkealapok befektetői jó ideig nem is szerepeltek a tényleges tulajdonosok nyilvántartását előíró jogszabályokban, vagyis nemhogy a nyilvánosság, de a hatóságok sem férnek hozzá ezekhez az információkhoz, noha azt az uniós előírások kötelezővé tették. Miután a TI Magyarország feltárta ezt a joghézagot az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. 

• Ezt követően, tavaly ősszel a magántőkealapok tulajdonosai bekerültek a vonatkozó jogszabályokba. Azonban egy utolsó pillanatban benyújtott törvénymódosítással a kormány 2026. júliusra, éppen a következő országgyűlési választások utánra halasztotta, hogy a már működő magántőkealapok számot adjanak a befektetőik kilétéről. 

• A tulajdonosok megismerése ugyanakkor létfontosságú lenne mind a nyilvánosság, mind a hatóságok részére, hiszen a magántőkealapok nemcsak a tulajdonosok elrejtésében jeleskedtek az elmúlt években, hanem közpénzszivattyúként is kiválóan funkcionáltak. A magántőkealapokhoz az olyan állami tulajdonú cégeken keresztül, mint az Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank, ezermilliárd forintot meghaladó összegű közpénz áramlott az elmúlt években. Így például a Tiborcz István érdekkörébe sorolt Főnix magántőkealap 50 milliárd forint állami tőkeinjekciót kapott, miközben több állami felvásárlás előtt álló fejlesztésben érdekelt, így például a Városliget mellett épülő Dürer Park, és a Kopaszi-gátnál felhúzott Budapart irodaépületei mögött is felsejlik a neve. Az állam ezen ingatlanokat – a jelenlegi állás szerint, hiszen az ár több alkalommal is drágult – 355 milliárd forintért fogja felvásárolni. 

A friss kormányhatározatban felvázolt reformok egyelőre nem ígérnek gyors változást, és a reformok irányát sem sejtetik, hiszen azzal, hogy a kormány a tényleges tulajdonosi nyilvántartás jogszabályi hátterének és működésének felülvizsgálatát a nemzetgazdasági miniszterre, Nagy Mártonra bízza azzal a plusz feladattal, hogy számos más állami intézménnyel és kamarával működjön együtt a következő hónapokban, valójában csak azt éri el, hogy a magántőkealapok végső tulajdonosainak kiléte minél később legyen megismerhető. 

A helyzet orvoslására felkért Nemzetgazdasági Minisztériumnak azonban már most rendelkezésre állhat a megoldás. A TI Magyarország ugyanis már tavaly ősszel elküldte a javaslatait az érintett állami szerveknek a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartására vonatkozóan. Nyílt levelünket ezúttal a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felügyeletéért felelős kormánybiztosnak, Hornung Ágnesnek is elküldtük. 

A nyílt levelünkben egyebek mellett azt javasoljuk, hogy 

• a sajtó és a civil szféra számára biztosítani kell a hozzáférést a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő információkhoz, 

• a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő információknak magas színvonalúnak, vagyis pontosnak, teljeskörűnek és időszerűnek kell lennie, 

• nem elegendő 2026-tól feltüntetni a magántőkealapok tulajdonosait a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban, hanem minél előbb szükséges lenne ezt a reformot végrehajtani, hiszen a zártkörű alapok befektetőinek nyilvántartására már a 2018/843-as uniós irányelv kötelezte Magyarországot is.