Komoly esély nyílt arra, hogy többet tudjunk meg a magyarországi magántőkealapokról. A jegybank ugyanis közzé tenné jövőre a magántőkealapok összesített adatait – jelezte a Transparency International Magyarország (TI) nyílt levelére adott válaszában a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adóhatóság pedig egyéni adatokat tenne elérhetővé a tényleges tulajdonosi adatbázisban az eddig rejtőzködő befektetőkről. Az erről szóló friss törvénytervezetnek akár örülhetnénk is, ám a kormány módosítaná a módosítást: egy újabb rendelkezés a következő országgyűlési választások utánra, 2026. júliusra halasztaná a nyilvánosság bevezetését.

Idén közzétett tanulmányában számos javaslatot tett a TI Magyarország a tulajdonosok elrejtéséről ismert és a közpénz százmilliárdokat felszívó magántőkealapok átláthatóságának javítása érdekében. A magántőkealapokkal kapcsolatos visszásságokra és a helyzet javítására vonatkozó ajánlásokat nyílt levélben  elküldtük a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak, valamint a Magyar Nemzeti Banknak, és megosztottuk a Korrupcióellenes Munkacsoporttal is, és együttműködésüket kértük a javaslatok megvalósításában.

Pontosan hány ezer milliárd forintról is beszélünk?

A feltárt problémák között szerepelt többek között, hogy bár a gazdasági jelentőségük évről évre nő, a magántőkealapok számáról és nettó eszközértékéről, vagyis az általuk kezelt vagyon nagyságáról mégsem áll rendelkezésre megbízható információ. Az MNB statisztikái csak a felügyelt magántőkealapokra vonatkozóan tartalmaznak adatokat, mely az alapok alig 40 százalékát érinti. Az összes magántőkalapról csak a kockázati tőkealapokkal összevontan állnak rendelkezésre alapvető információk. Javasoltuk, hogy a magántőkealapok egyre növekvő gazdasági jelentőségére való tekintettel az MNB tegye közzé, hogy összesen hány magántőkealap van Magyarországon és mekkora az általuk kezelt teljes vagyontömeg.

A fentiekre válaszul az MNB közölte a TI Magyarországgal, hogy „a rendszeres statisztikai publikációban a kockázati és magántőkealapok adatait elkülönítve az MNB eddig nem mutatta be, az egyik jelentős szempontként azért, mert az adatok jelentős becsléseket tartalmaznak, ellentétben más típusú alapok adataival.” Mint azt az MNB kifejtette, a becslések elsősorban jelentős adatszolgáltatói hibák és kihagyások miatt szükségesek.  A jegybank a jövő évben tervezi a kockázati és magántőkealapok adatainak elkülönített, bemutatását.

Az adatok azonban csak összesített formában lesznek elérhetőek, egyedi adatot ugyanis az MNB a „jelen jogszabályi környezetben nem publikálhat és nem is adhat ki”. Ebből következően azt tudni fogjuk, hogy hivatalosan mennyi a magántőkealapok száma és mekkora vagyon kezelnek összesen ellenben az továbbra sem az MNB adatiból fog kiderülni, hogy kik a magántőkealapok végső tulajdonosai. Ezt az információt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladata számon tartani.

Hányat kell aludnunk addig, hogy megtudjuk kik a magántőkealapok tulajdonosai?

A TI Magyarország a magántőkealapok tényleges tulajdonosainak azonosítását lehetővé tévő adatok hiányosságaira is felhívta a figyelmet. Jelenleg nem ismertek azok a természetes személyek, akik befektetési jegyeket birtokolnak a magántőkealapokban. Mindez annak a jogszabályi hiányosságnak tulajdonítható, hogy nincs arra irányuló rendelkezés, hogy miként kellene azonosítani a tulajdonosaikat, és a magántőkealapokra nem vonatoznak az adatszolgáltatási kötelezettségeket előíró törvény előírásai. Ennél fogva a magántőkealapok nem szerepelnek a NAV által fenntartott tényleges tulajdonosi nyilvántartásban, tehát sem a hatóságok, sem nyilvánosság számára nem áll rendelkezésre információ a végső haszonhúzókról.  A magántőkealapok nyilvántartásának hiánya ráadásul ellentmond a hatályos uniós szabályozásnak is. A szabályozási hiányosságok miatt 2024. júliusban kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, miután a TI Magyarország jelezte az esetet az Európai Bizottság felé. Ezeket a problémákat, mint az az MNB válaszában jelezte, a jegybank is érzékelte, és jelezte a jogalkotó felé.

A fenti problémákat orvosolná az a törvénytervezet, melyet október végén a Nemzetgazdasági Minisztérium nyújtott be az Országgyűléshez. A tervezet a magántőkealapokat is magukba foglaló úgynevezett zártkörű alapokat beemelné az ügyfél-átvilágítási és a végső tulajdonosok nyilvántartását előíró jogszabályokba. A javaslat nyomán azonban jobbára egyelőre csak a hatóságok férnének hozzá az adatokhoz, a civilek és a média jogos érdekét az adatokhoz való hozzáférésre továbbra sem írja elő a módosítás, noha ezt a legújabb pénzmosás elleni uniós irányelv már magába foglalja.

A történet az elmúlt napokban egy új csavarral egészült ki, ugyanis az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága azzal toldotta meg a tervezetet, hogy elhalasztotta a magántőkealapok adatszolgáltatási kötelezettségét. Javaslataik nyomán, „az adattovábbítást először a 2026. július hónapra vonatkozó adatszolgáltatás keretében kell majd elvégezni.” Vagyis először a következő országgyűlési választások után érkezhet információ arról, hogy kik a magántőkealapok valódi tulajdonosai. Nyilván nem akar a NER újabb botrányokat a 2026-os -parlamenti választás előtt, addig tehát csak egy tyúklépésnyit javul ezen alapok átláthatósága.