Egy újabb, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfladuy2030 Zrt-vel szemben indított perben a Transparency International Magyarország javára döntött a bíróság abban az eljárásban, amelyet a Balaton Kör nevű szervezet korábbi elnöke, Laposa Bence két cége által elnyert állami támogatás ügyében indítottunk. Emlékezetes: a vállalkozó két cége úgy jutott összesen több mint 140 millió forintnyi támogatáshoz még 2020-ban, hogy Laposa Bence egyidejüleg annak az MTÜ-nek is adott tanácsokat, amely szervezet végső soron kiosztotta a turisztikai szektornak szánt állami pénzeket. Laposa a támogatások elnyerésének nyilvánosságra kerülését követően lemondott a Balaton Kör elnöki pozíciójáról, azonban a TI Magyarország nem hagyta annyiban, és a közérdekűadat-igénylésünk elutasítását követően peres úton igyekeztünk megszerezni a támogatások odaítélése során keletkezett dokumentumokat.  

A koronavírus-járvány okozta válság hatásainak enyhítése kiváló ürügyet szolgáltatott a kormánynak arra, hogy az adófizetők pénzéből még többet adjon a politikai hátszéllel rendelkező és már eleve is tehetős haveroknak. A legnagyobb közpénzszivattyút kétségkívül a Magyar Turisztikai Ügynökség működtette, amely a turizmus megsegítése címén egyedül 2020-ban közel 220 milliárd forintot osztott szét. A kifizetőhelyként működő Kisfaludy2030 Zrt. arra persze gondosan ügyelt, hogy a pénzek zöme a belső körbe tartozó cégekhez, például Mészáros Lőrinc Hunguest Hoteljához kerüljön, amely a maga 18 milliárdjával a pénzeső legnagyobb haszonhúzója volt. Ehhez képest alig észrevehető az a nagyjából 140 millió forint, amely a Balaton Kör elnevezésű vendéglátóipar lobbicsoport korábbi elnöke, Laposa Bence két cégének jutott. A Laposa Gasztro Kft. és a Laposa Friss Kft. egyaránt 71 – 71 millió forinthoz jutott, amit nem is az elnyert támogatás összege, hanem az a körülmény tesz érdekessé, hogy Laposa Bence nemcsak a kedvezményezett cégekben érdekelt, de a pénzt adó Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója is. Ráadásul a Balaton Kör nem minden tagja kapott támogatást. 

Ennél kevesebb is elegendő lenne ahhoz, hogy okkal gyanakodjunk bennfentességre és arra, hogy a pénzosztás során finoman szólva nem érvényesült az esélyegyenlőség követelménye. Annak tisztázása érdekében, hogy Laposa Bence cégei mégis honnan szereztek tudomást a közpénztámogatás lehetőségéről, és kellett-e pályázniuk, vagy még erre sem volt szükség a pénz megszerzéséhez, a Kisfaludy2030 Zrt.-től kértünk tájékoztatást. Mivel nem kaptunk választ, pert indítottunk, amit első fokon már megnyertünk. Bízunk abban, hogy a színtiszta állami pénzből működő turisztikai szervezet nem fog fellebbezni és hamarosan kiadja a kért adatokat. Ezzel nemcsak a tisztánlátást segítené elő, de jelentősen spórolhatna az ügyvédek díján és a perköltségen, és így felelősebben gazdálkodhatna az adófizetők pénzével, ha már a támogatások kiosztása körében erre képtelennek mutatkozik. 

A bíróság a Transparency International Magyarországnak adott igazat januárban a Hunguest Hotes Zrt.-nek és az Appeninn Hegyvidék Kft.-nek nyújtott turisztikai támogatások részleteinek megismerését célzó ügyben is. Egy harmadik pert is indítottunk a felcsúti önkormányzat pályázatának nyilvánosságáért. 

A turisztikai támogatásokkal kapcsolatos visszásságokat és hiányosságokat Szoba kiváltsággal című tanulmányunkban foglaltuk össze.