Megőrizte az elmúlt években elért pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Transparency International (TI) berlini központja által közreadott Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) 2024-es rangsorában. Büszkeségre továbbra sincs ok: hazánk egymást követő három évben lett utolsó az uniós tagállamok között, világviszonylatban pedig hat pozíciót veszítve, a 76. helyről a 82. helyre csúszott vissza egyetlen év leforgása alatt. Az elmúlt esztendőben sem sikerült érdemi módon orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót. Magyarország ebből fakadóan – a hatályos európai uniós feltételességi mechanizmus keretében – végleg elveszített 1,04 milliárd eurót az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási keretből, és további nagymértékű forrásvesztés várható – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt, február 11-én mutattak be Budapesten.    

A Transparency International Berlinben működő Titkársága idén 30. alkalommal készítette el az államokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI). Magyarország 2024-ben 41 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. Így a 180 országot rangsoroló felmérésben a 2023-as eredményéhez képest 1 pontot veszített, s a globális lista 76. helyéről a 82. helyre csúszott vissza. Magyarország 2012-ben 55 ponttal a lista 46. helyén szerepelt, azaz hazánk az elmúlt tizenkét évben jelentősen, összesen 36 hellyel és 14 ponttal csúszott vissza a korrupciós világrangsorban.  

Európai uniós összehasonlításban immár harmadik éve Magyarország az uniós lista sereghajtója. Az EU tagországai közül Magyarország pontszáma esett a legnagyobb mértékben az elmúlt 12 év során (14 pontot). Hazánk tíz évvel ezelőtt, 2014-ben az akkor még 28 tagú Európai Unió 21. helyén végzett; 2020-ban hármas holtverseny alakult ki Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen, majd előbb keleti szomszédunk, végül Bulgária is lehagyta Magyarországot.  

A közép- és kelet-európai uniós tagállamok között egyre nagyobb a széttartás: az első (Észtország) és az utolsó (Magyarország) helyezett között nyílik az olló, és immár 35 pont a különbség. A visegrádi országcsoport tagjai – Magyarországot kivéve – az európai uniós középmezőnyben, illetve annak alján helyezkednek el. A 2023-as évhez képest Szlovákiának 5 ponttal (és 12 hellyel) esett vissza a teljesítménye, ami – Máltával holtversenyben – a legnagyobb csökkenés volt az EU-ban. Ez összefüggésben állhat a 2023-as kormányváltással, amelynek révén ismét a jogállami normákat aláásó, populista kormány került hatalomra.   

A 2024-es CPI-adatok azt mutatják: a 27 tagú európai közösség 16 országában csökkent a korrupcióval szembeni ellenállóképesség az egy évvel korábbi állapothoz képest. „A korrupció olyan, egyre fokozódó veszélyt jelentő globális fenyegetés, amely nemcsak a fejlődés lehetőségét ássa alá, hanem a demokrácia hanyatlásának, az instabilitásnak és az emberi jogok megsértésének egyik fő oka” – mondta François Valérian, a Transparency International globális elnöke. „A nemzetközi közösségnek és minden nemzetnek kiemelt és hosszú távú prioritássá kell tennie a korrupció elleni küzdelmet. Ez kulcsfontosságú a tekintélyelvűség visszaszorításához és a békés, szabad és fenntartható világ biztosításához” – tette hozzá François Valérian. 

Uniós források és a jogállamiság helyzete 

A 2020. év végén elfogadott uniós feltételességi rendelet nyomán Magyarország az Európai Unió történetében elsőként 2024-ben – a jogállamisági problémák és a rendszerszintű korrupció miatt – végleg elveszített 1,04 milliárd eurót, azaz több mint 400 milliárd forintot, az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási pénzügyi keretből, ami így 20,7 milliárd euróra csökkent. Jelentős a forrásvesztés kockázata a COVID-19 járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) néven ismert uniós gazdaságélénkítő alapnál is, amiből Magyarországnak 10,4 milliárd euró jár. Ha az ország nem teljesíti az RRF-források lehíváshoz szükséges mind a 27 intézkedést, vagy a magyar RRF-tervben nevesített projektek forráshiány miatt nem készülnek el 2026 végéig, Magyarország elveszítheti a teljes RRF-keretet.   

A feltételességi eljárások követelményeinek teljesítése érdekében 2022 őszén elfogadott reformcsomag a NER legnagyobb jelentőségű korrupció ellenes intézkedéseit foglalta magában. Több mint két év elteltével azonban világosan látszik: a reformcsomag kevésnek bizonyult a rendszerszintű korrupció megtöréséhez, elsődlegesen azért, mert a magyar kormány több esetben szabotálta a feltételességi eljárásban előírt követelmények teljesítését; a magyar fél több esetben félrevezette az Európai Bizottságot látszatintézkedésekkel. Félmegoldásnak bizonyult az Integritás Hatóság, valamint a mellett működő Korrupció Ellenes Munkacsoport létrehozása, mint ahogy a vagyonnyilatkozati rendszerben sem sikerült megteremteni a politikusok vagyoni helyzetének ellenőrzésének és számonkérhetőségének legalapvetőbb feltételeit.  

A 2022-es korrupció elleni reformcsomag más elemei azért bizonyultak alkalmatlannak, mert az EU által megkövetelt intézkedések még maradéktalan végrehajtásuk esetén sem lettek volna elegendőek a korrupció felszámolására. Ez vonatkozik például a NER által a közpénzek lenyúlása érdekében alkalmazott egyik legkreatívabb megoldásra, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (KEKVA), valamint az igazságügyi és a büntetőeljárási reformra, továbbá a közérdekű adatok hozzáférhetőségére. 

A jogállamiság kirívó megsértésének tartjuk a parlament által 2023 decemberében megszavazott szuverenitásvédelmi törvényt. A törvény létrehozta a „bárminek” és „bárkinek” a vizsgálatára felhatalmazott a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZVH). Az SZVH 2024 nyarán elsőként a TI Magyarország ellen indított „egyedi, átfogó jellegű” vizsgálatot. A szuverenitásvédelmi törvénnyel kapcsolatos legsúlyosabb problémák közé tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, a bírói jogorvoslat hiánya és a tisztességes eljárás követelményének a mellőzése. Hiába nyújtottunk be alkotmányjogi panaszt, az Alkotmánybíróság elutasította azt, ezért hamarosan az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulunk.   

Közbeszerzések és a közpénzek szétosztásának egyéb területei   

A feltételességi eljárásban és Magyarország RRF-tervében elfogadott vállalások jelentős része a közbeszerzés integritásának a javítását célozza, a – 2024-ben a GDP 4,6 százalékát kitevő – közbeszerzési rendszer működése terén mégsem történt szemléletváltás az utóbbi években. Több, a feltételességi eljárásokban alkalmazott mérföldkő irányult arra, hogy orvosolja az egyajánlatos közbeszerzések magas arányát. Míg az uniós forrásból megvalósított eljárások esetében teljesültek a célok (az egyajánlatos beszerzések aránya 5,5 százalékra mérséklődött), a hazai forrású pályázatok esetében nem sikerült betartani az erre az időszakra, a 2023-ra vállalt 24 százalékos küszöböt, és nagyon messze van a 2026-ra ígért 15 százalékos cél is.  

Nem hoztak fordulatot a közbeszerzési verseny szintjének javítását célzó, nagyívűnek tervezett kormányzati intézkedéscsomagok sem, több rendszerszintű probléma maradt kezelés nélkül. A közbeszerzési piac magas fokú koncentrációja továbbra is a piaci verseny alacsony szintjéről árulkodik. A koncessziós szerződések és a keretmegállapodások túlzott alkalmazása szintén szélsőséges koncentrációhoz vezetett bizonyos szegmensekben. Az utóbbiak az úgynevezett központi közbeszerző szervek beszerzése esetében rendre ugyanazokat a szereplőket részesítik előnyben. A közbeszerzési adatok átláthatóságát gyengítik a sokszintű eljárások és a központi rendszerektől eltérő közzétételi gyakorlat alkalmazása is. 

Az elmúlt időszakban a tulajdonosok kilétét elrejtő változatos társasági és befektetési formák komoly népszerűségre tettek szert Magyarországon a magántőkealapoktól az osztalékelsőbbségi részvényeken át a vagyonkezelő alapítványokig. A magántőkalapok a közpénzek kiszivattyúzásának a kiemelt eszközévé váltak azáltal, hogy az állami szereplők több száz milliárd forintnyi állami forrást fektettek a privát tulajdonú alapkezelők alapjaiba.  

A korrupció és a gazdasági romlás ördögi köre   

„A közelmúlt társadalmi-gazdasági indikátorai azt támasztják alá, hogy az Orbán-rendszernek a Covid-járvány óta eltelt időszakában Magyarország ördögi körbe került: a korrupció aláássa a gazdasági teljesítményt” – jelentette ki a CPI és TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette: mind a korrupciós helyzet, mind a gazdasági teljesítmény egyre csak romlott az elmúlt fél évtizedben.    

Az Európai Unióban 2024-ben – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is erős a gazdasági teljesítmény és a korrupció közötti összefüggés. Magyarország az Európai Unió legkorruptabb, ugyanakkor szerény gazdasági teljesítményt nyújtó tagállama. Az Eurostat legfrissebb (2023-as) adatai borús képet festenek a magyar gazdaság helyzetéről. Magyarország az egy főre jutó GDP tekintetében az uniós átlag 77 százalékán áll holtversenyben Lengyelországgal, és csak Bulgáriát, Görögországot, valamint Horvátországot előzi meg. Románia hazánk előtt áll. A tényleges lakossági fogyasztás tekintetében még rosszabb a helyzet: Magyarországon a legalacsonyabbak a jövedelmek az egész EU-ban. Súlyosbítja a helyzetet, hogy régóta rosszul állunk a termelékenységben és a humán infrastruktúra (egészségügy, oktatás) területén. Termelékenyégben Magyarország csak Görögországot előzi meg az EU-s országok közül. Az elmúlt két évben a beruházások is zuhanórepülésben vannak Magyarországon. A külföldi működőtőke-invesztíciók éves nettó egyenlege 2023-ban soha nem látott negatív szaldót mutatott.    

A számos tekintetben válságjeleket mutató magyar gazdaság lassan fél évtizedes mélyrepülésének két, egymással sok tekintetben összefüggő, alapvető oka van. Az egyik a 2016 után elkövetett súlyos gazdaságpolitikai hibák sorozata. Az egyensúlyi követelményeket a költségvetési politika csaknem egy évtizede semmibe veszi; ugyanezt tette a monetáris politika is, bár az utóbbit a jegybank 2022-től kezdve korrigálta. A mélyrepülés másik oka a rendszerszintű korrupció és az azt megalapozó, az uralkodó elit által foglyul ejtett, sok esetben magánérdekeket szolgáló intézményrendszer.   

2024-ben is sorjáztak a kirívó nagykorrupciós ügyek. A TI Magyarország éves korrupciós jelentése három konkrét esetet emel ki: a kormányközeli körök általi és több száz milliárd forintba kerülő fővárosi ingatlanfejlesztéseket, a 35 évre szóló autópálya- és hulladékkoncessziókat és az elhíresült (erdő nélküli) lombkoronasétányokat.     

*** 

A Korrupció Érzékelési Indexről 

A Korrupció Érzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) Berlinben működő titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök üzletemberek és szakértők értékelései alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupciós fertőzöttségét. 2024-ben 180 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A TI Berlinben működő titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagából számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a „0” a korrupcióval leginkább, a „100” a legkevésbé fertőzött országot jelzi. A CPI módszertanának részletes ismertetése megtalálható a TI honlapján: https://www.transparency.org/en/cpi/2024. A TI 2018-ban hitelességi tesztet kért az Európai Bizottságtól; a Joint Research Center auditja a CPI-t a korrupció mérésére alkalmas eszköznek találta. Utóbbi dokumentum a következő linken érhető el: 
https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC113251.