A Transparency International Magyarország közérdekű bejelentő védelmi projektje
Miért szorulnak a közérdekű bejelentők védelemre?
A „vészharangokat megkongató” közérdekű bejelentők fontos szerepet játszanak a korrupció leleplezésében, mivel a korrupciós cselekmények az abban résztvevők titkolózásának és a tanúk szerepvállalásának (bátorságának) hiányában nehezen bizonyíthatók. Bejelentések nélkül olyan információk maradhatnak titokban, amelyek elengedhetetlenek az állam és az egyes szervezetek tiszta, átlátható és hatékony működéséhez.
A közérdekű bejelentő olyan személy, aki annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő vagy a társadalom egészét fenyegető kárt előzzön meg, vagyis nem a saját előnyére cselekszik. A közérdekű bejelentők gyakran súlyos kockázatot vállalnak annak érdekében, hogy olyan visszaéléseket leplezzenek le, amelyek a polgárok közösségének az egészét veszélyeztetik.
Magyarországon közel tíz éve külön törvény szabályozza a közérdekű bejelentéseket, de ez a törvény nem gondoskodik a bejelentők megfelelő védelméről. A közérdekű bejelentőnek az állásába és ezáltal a megélhetésébe kerülhet az, hogy felemeli a szavát a korrupció ellen. Súlyosabb esetben akár a személye vagy a családja is támadásoknak lehet kitéve. Ehhez képest a bejelentővédelmi törvény puszta deklarációként mondja ki, hogy tilos hátrányos intézkedést alkalmazni a közérdekű bejelentővel szemben, ám nem tesz semmit annak érdekében, hogy megvédje a bejelentőt akkor, ha a törvényi tilalom esetére mégis retorzió áldozatául esne. Az elmúlt évek magyarországi esetei (például ez és ez) azt mutatják, hogy az állam nemhogy nem védi meg, de kifejezetten támadja, üldözi a bejelentőket.
A jelenlegi szabályozás elégtelenségét igazolja az is, hogy a minisztériumi dolgozók a kormány által kiadott rendelet alapján esetében az úgynevezett integritás tanácsadónak jelenthetik, ha szabálytalanságot észlelnek vagy korrupciót gyanítanak. Az integritás tanácsadó általában a minisztériumok hivatali szervezetet irányító közigazgatási államtitkár alárendeltségében működnek. Mivel a szabályozás nem teszi lehetővé az anonim bejelentést, a bejelentők kénytelenek azt kockáztatni, hogy a hivatali elöljáróik megismerik a nevüket.
Az új bejelentővédelmi törvény a már meglévő megoldások megőrzése mellett, az Európai Unió vonatkozó irányelvének az átültetésével új rendelkezéseket vezet be azok megvédése érdekében, akik jelentik a visszaéléseket. Az új szabályozás kétféle bejelentővédelmi megoldást hoz létre, mivel a panaszokra és a közérdekű bejelentésekre vonatkozó hazai rendelkezések meghagyásán túl kialakítja az úgynevezett európai uniós visszaélés-bejelentési rendszert is. A Transparency International Magyarország korábban, a K-Monitorral és a TASZ-szal közös elemzésben már felhívta a figyelmet arra, hogy ez a kettősség a gyakorlatban számos problémát okozhat.
A bejelentők helyzete Magyarországon
Nincsen mit csodálkozni azon, hogy működőképes bejelentővédelmi rendszer hiányában a magyar emberek nem bíznak a hatóságokban és inkább elhallgatják, ha korrupciót vagy más visszaélést észlelnek. A Transparency International 2020-ban nyilvánosságra hozott Globális Korrupciós Barométer elnevezésű felmérése arra világított rá, hogy 100 magyar polgár közül csak 34 gondolja azt, hogy félnivaló nélkül fordulhat az illetékes szervekhez, ha bejelentést akar tenni. Ezzel szemben a megkérdezettek közel fele inkább hallgatna, nehogy bajba kerüljön, amiért a hatóságokhoz fordul.
Ehhez hasonlóan lehangoló képest fest Magyarországról az Európai Bizottság által szintén 2020-ban készített korrupciós kutatás, amely megállapítja, hogy a magyaroknak csak mindössze 38 százaléka tartja elfogadhatatlannak a korrupciót. A korrupciós toleranciaindexre vonatkozó felmérés alapján az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a korrupció elfogadottsága.
A polgárok korrupcióval szembeni közönye jelentős részben abból fakad, hogy nem bíznak a kormányban és a hatóságok munkájában. Miközben a magyar emberek majdnem 90 százaléka súlyos problémaként tekint a korrupcióra, a megkérdezetteknek csak kevesebb mint a fele gondolja azt, hogy a kormány hatékonyan küzd a visszaélésekkel szemben. Sőt, a polgárok 54 százaléka szerint a kormány nem is a közjót, hanem egyes befolyásos csoportok érdekeit szolgálja.
Mit teszünk a közérdekű bejelentők helyzetének javítása érdekében?
Mivel a bejelentővédelem egyik legfontosabb eleme a bejelentő személyazonosságának megőrzése, vagyis az anonimitás biztosítása, a Transparency International Berlinben működő központja által kifejlesztett biztonságos, anonim bejelentésfogadási megoldást, a Szólj! felületet alkalmazza a továbbiakban fő bejelentő csatornaként. A projekt nyújtotta lehetőségeket arra is felhasználjuk, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is jogi és szakmai segítséget nyújthassunk a kiemelkedő jelentőségű korrupciós ügyeket bejelentő polgároknak, valamint azoknak, akiket az államhatalom kifejezetten üldöz az általuk tett bejelentés miatt, még ha a bejelentés nem is kiemelten fontos ügyre vonatkozik.
A bejelentővédelmi szabályok megismertetése érdekében a TI Magyarország honlapján útmutató és önértékelő kérdőív érhető el, melynek segítségével a szervezetek maguk is ellenőrízhetik, hogy szabályzataik megfelelnek-e az előírásoknak.
A keretében a törvény elfogadását követően három szervezet – a Budapesti Közlekedési Zrt., a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal és a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. – bejelentővédelmi szabályzatait vizsgálta meg. Bár mindhárom szervezet vizsgált szabályzatai rendelkeztek a bejelentővédelemre vonatkozó követelményekről, az előírások nem mindenben feleltek meg az új bejelentővédelmi törvényben foglaltaknak. A TI Magyarország a felülvizsgálat eredményeként az új bejelentővédelmi törvény előírásaira figyelemmel tett javaslatokat a három szervezet bejelentővédelmi megoldásainak az átalakítására. Főbb javaslataink a jelenleg széttöredezett szabályzatok egységesítésére, az első számú vezetőhöz rendelt hatáskörök telepítésének az átgondolására, valamint a névtelen bejelentések alapján teendő intézkedésekre vonatkozó rendelkezések módosítására irányultak. A vizsgált szervezetek részben vagy egészben már átvezették a javaslatainkat, vagy azok elfogadása folyamatban van. A bejelentővédelmi törvény erre vonatkozó rendelkezése értelmében az önkormányzatoknak és az alájuk tartozó szervezeteknek 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk az új szabályokat. A vizsgálatok eredménye a leírás alatt elérhető.
A projektről
A Transparency International Magyarország ezt a projektet a Transparency International Berlinben működő központi titkárságával, valamint a Transparency International Bulgáriában, Szlovéniában és Olaszországban működő tagszervezeteivel alkotott konzorcium tagjaként az Európai Bizottságtól pályázat útján elnyert támogatásból valósítja meg. További részletek itt ismerhetők meg.
Ez a projektleírás kizárólag a Transparency International Magyarország Alapítvány álláspontját tartalmazza és az ebben foglaltakért egyedül a Transparency International Magyarország Alapítvány vállal felelősséget. Az Európai Bizottságot nem terheli semmilyen felelősség és nem vállal semmilyen felelősséget a projektlírásban foglaltakért vagy az abban foglaltak felhasználásáért.
