Wirth Zsuzsanna és Marton Kamilla, a Direkt36 munkatársai nyerték el az idei Transparency-Soma Díjat. Az egymillió forinttal járó elismerést a Transparency International Magyarország által szervezett díjátadó eseményen adták át csütörtökön este Budapesten. 

A zsűri idén a beérkezett 31 pályamunka közül a Direkt36 oknyomozó portál munkatársai által nevezett pályaművet díjazta. A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség.  

A zsűri tagjai:

• Bogár Zsolt, a Deutsche Welle magyarországi vezető szerkesztője;
• Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója;
• Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és
• Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója.

Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója köszöntőbeszédében kiemelte: az elmúlt évtizedben a médiaszabadság és a korrupció kéz a kézben hanyatlott az elmúlt évtizedben. Magyarország minden mértékadó nemzetközi felmérés és kutatás, így a Transparency International és a Freedom House adatai szerint is, az Európai Unióban az erős korrupciós fertőzöttségű és az úgynevezett „félig szabad” médiarendszerrel rendelkező országok közé tartozik. A kormánypárt nemcsak az állami médiát, továbbá médiaszabályozó és felügyeleti hatóságokat, de a médiapiac jelentős részét is foglyul ejtette, vagyis saját szolgálatába állította. Az állami vállalatokon keresztül közvetlenül és szinte száz százalékban, a magánvállalatokra való ráhatással pedig kifinomultabb módszerekkel és esetileg térítik el a hirdetéseket a független és kormánykritikus lapokat kiadó cégektől a kormányhoz hű kiadványok és vállalatok irányába. A Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb, azaz 2022-es adatai szerint a médiapiac közéleti és hírszegmensében – nettó árbevétel szerint – a független médiumok aránya mindössze 21 százalékot tett ki, miközben az állami, valamint a kormányhoz köthető magánmédiumok részaránya 38, illetve 37 százalék. A médiarendszer majdani újraszabásakor az egyik legfontosabb feladat tehát a piaci viszonyok helyreállítása kell, hogy legyen, tette hozzá Martin József Péter.

A TI ügyvezető igazgatója egyúttal köszönetet mondott Lőke Andrásnak, a Soma-díj társalapítójának, a a Gőbölyös József „Soma” Alapítvány volt kuratóriumi elnökének. Lőke András több mint két évtized után úgy döntött, visszalép a ma már Transparency-Soma díjnak nevezett elismerés zsűrijének elnöki tisztségéből. Túlzás nélkül állítható: Lőke András elévülhetetlen érdemeket szerzett e Díj létrehozásában és működtetésében. Kitartó, két évtizedes munkáját a TI Magyarország stábja és a Transparency–Soma Díj zsűrije ezúton is köszöni!  

Az idei Transparency-Soma Díjat támogató Brit Nagykövetség képviseletében Tanya Collingridge elmondta: a médiaszabadság és a független újságírás a tavalyi évben is számos kihívás elé nézett nemzetközi szinten. A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF) adatai szerint tavaly közel 800 újságírót börtönöztek be, közel felükre pedig olyan országok igazságszolgáltatása sújtott le, mint Fehéroroszország, Kína vagy Mianmar. A Brit Nagykövetség ügyvivője hozzátette: a sajtószabadság a demokrácia egyik alappillére, ezért is rendkívül fontos az oknyomozó újságírók munkájának támogatása.

Bajomi-Lázár Péter médiakutató, a Médiakutató alapító-főszerkesztője fotó: Berecz Valter | Képszerkesztőség

A köszöntőbeszédeket követően Bajomi-Lázár Péter médiakutató azon történelmi eseményeket és technológiai forradalmakat vette száma, melyek elősegítették  a független és szabad újságírás megszületését és fejlődését az elmúlt évszázadokban. Mint elmondta: hosszú út vezetett odáig, míg a független újságíró, mint szakma megszületett, a széleskörű tömegtájékoztatás pedig az olyan találmányok megjelenésének köszönhetően terjedhetett el, mint a nagy példányszámú újságok előállítására alkalmas nyomdák vagy a távíró. A 21. századi információs forradalom azonban számos ponton roncsolja a sajtószabadságot, hiszen a politikusok az újságírókat megkerülve, és az online platformok nyújtotta előnyöket kihasználva közvetlenül kommunikálhatnak a követőikkel, ezzel párhuzamosan pedig széles tömegek előtt nyilhatott meg az út, hogy tartalomgyártóként jelenjenek meg. A Médiakutató alapító-főszerkesztője szerint a negatív tendencia az újságírást, mint szakmát űzök számának csökkenésében, és a közzétett oknyomozó munkák minőségében is visszaköszön.

Bajomi-Lázár Péter médiakutató előadását követően a zsűri képviseletében a shortlistre került pályaműveket Urbán Ágnes mutatta be. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Direkt36 oknyomozó írása. Panyi Szabolcs, Pethő András, és Szabó András mélyreható tényfeltáró cikkükben a NER egyik kiemelt vállalatának, a 4iG-nek az elmúlt évekbeli felemelkedését mutatták be. Az informatikai és távközlési szektorban egyre inkább taroló cég óriásméretűvé hízott az elmúlt években. A Jászai Gellért vezette 4iG-nek az eddigi legnagyobb dobása a Vodafone magyarországi leányának a felvásárlása volt, melyhez nem csupán állami segítséget kapott, hanem – amint azt a Direkt36 feltárta – az ügylet nyélbe ütéséhez személyesen Orbán Viktor is hozzájárult, amikor is a miniszterelnök a nyilvánosság számára korábban nem ismert találkozókon járt közben az üzlet kivitelezése érdekében. 

Urbán Ágnes, a zsűri tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója fotó: Berecz Valter | Képszerkesztőség

Szintén elismerésben részesült Jandó Zoltán, a G7.hu újságírója, aki a NER-es cégeken belüli pénzmozgások útját és módszertanát leplezte le. A cikksorozat a magát sokáig a NER-től függetlenként beállítani igyekvő Jellinek Dániel és a kormányfői vő, Tiborcz István, valamint az építőipari mágnás, Szíjj László és a szintén a szektorban mozgó Rencsár Kálmán közötti pénzmozgásokra derített fényt. Miként a gazdasági portál munkatársa feltárta: a NER-es kegyeltek pénzügyi manőverrel, az osztalékelsőbbségi részvények bevetésével téríthetik el egyes cégek hatalmas, akár több tíz milliárdos profitját, méghozzá oly módon, hogy az ügyletre még az adóhatóságnak sincs teljes rálátása. 

A zsűri szintén kiemelte Sarkadi Zsolt, a Telex.hu újságírójának a cikkét, amely a NER egykori, azóta kegyvesztetté vált oligarchájával, Spéder Zoltánnal kapcsolatos sztorit dolgozott fel. A Telex.hu újságírója a korábbi munkahelyével, a 444.hu-val közérdekűadat-pert indított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV) szemben egy dokumentum kiadásáért, mely iratnak fontos szerepe volt az egykori üzletember bizniszeinek feltárásában. Sarkadi Zsolt 8 évet várt arra, hogy megismerhesse a sokat rejtegetett irat tartalmát, amelyet egy tanulságos cikkben foglalt össze. 

Rövidlistára került mindezek mellett Magyari Péternek a Válasz Online hasábjain megjelent háromrészes cikksorozata is. Az újságíró annak járt utána, miképpen érkeznek a Távol-Keletről, azon belül elsősorban Indonéziából és a Fülöp-szigetekről vendégmunkások Magyarországra. A cikk nyomon követte annak a közel két tucat indonéznek a sorsát is, akik sanyarú sorsukat látva úgy döntöttek, inkább elmenekülnek Magyarországról, és máshol próbálnak szerencsét. 

A zsűri szintén kiemelésre érdemesnek találta az Átlátszó.hu munkatársainak a cikkét is, amely egy konkrét eseten keresztül mutatta be, miképpen nyúlja le a NER az Európai Unióból érkező forrásokat. A Nyírmártonfalván történtek hetekig beszédtémát adtak, a tarra vágott erdő sok olvasó retinájába égett bele, a lombkoronasétány kifejezés pedig egyenértékű lett az adófizetői pénzek szemtelen lenyúlásával. 

Wirth Zsuzsanna és Marton Kamilla egy, a hazai közvéleményt évek óta foglalkoztató témát, a kórházi fertőzések kérdését dolgozták fel rendkívül alapos cikksorozatukban. Mint ismert, az azóta jobblétre szenderült Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) azért titkolta a vonatkozó adatok közreadását, mivel azok „nyilvánosságra kerülése nem releváns, helytelen, megtévesztő, félrevezető és pánikkeltő lenne.” A vonatkozó adatokat azonban a magyar államnak egy jogerősen elvesztett közérdekűadat-per nyomán közre kellett adnia, a Direkt36 munkatársai pedig hosszú és kimerítő munkával feldolgozzák azokat. 

Hozzávetőlegesen annyian halnak meg hazánkban évente kórházi fertőzésben, mint közúti autóbalesetben. A tényfeltáró portál nem csupán feltárta a visszásságokat, hanem reakciót is kiváltott a kormányzatból és az állami szervekből. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egy olyan dokumentumot állított össze, amely helyzetjelentést tartalmaz és szerepelnek benne intézkedési javaslatok is. A dokumentumot augusztus 28-án aláírta a területet felügyelő Pintér Sándor belügyminiszer is.  

A Direkt36 munkatársai tényfeltáró cikksorozatuk mellett egy több, mint egyórás dokumentumfilmet is forgattak, melyben szakértők mellett a kórházi fertőzések kárvallottjai is megszólalnak. A zsűri úgy vélte: alapos és a társadalom széles rétegeit érintő tényfeltáró munkájukkal Wirth Zsuzsannát és Marton Kamillát illeti a 2023. évi Transparency-Soma Díj. 

A díjátadó ünnepségen a Transparency-Soma Díj idei győztesei átvetté az oklevelet és az ezzel járó 1 millió forintos pénzjutalmat. Az oklevél átvételét követően a kórházi fertőzésekről szóló cikksorozat megszületéséről és utóléletéről a győztesekkel, Wirth Zsuzsannával és Marton Kamillával a Transparency-Soma díj 2022. évi győztese, Nagy Gergely Miklós beszélgetett.

A Transparency-Soma Díjról  

Immár 22. alkalommal ítélték oda Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, amelyet a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A díjat, amely ma már a Transparency-Soma nevet viseli, 2016-tól a Transparency International Magyarország adja át. A díj odaítéléséről négyfős zsűri dönt, amelynek tagjai: Bogár Zsolt, a Deutsche Welle magyarországi vezető szerkesztője; Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója; Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója.