Skip to content

Megvan a 2022. évi Transparency-SOMA Díj nyertese

Megvan a 2022. évi Transparency-SOMA Díj nyertese

Nagy Gergely Miklós, a 24.hu munkatársa nyerte el az idei Transparency-Soma Díjat. Az egymillió forinttal járó elismerést a Transparency International (TI) Magyarország által szervezett díjátadó eseményen adták át szerda este. 

A zsűri idén a beérkezett 34 pályamunka közül a 24.hu online portál munkatársa által nevezett pályaművet díjazta. A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség.  

A zsűri tagjai: 

  • Lőke András, a zsűri elnöke, az Ittlakunk.hu alapító-főszerkesztője  
  • Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója  
  • Stumpf András publicista, a Válasz Online egyik alapítója  
  • Urbán Ágnes egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetője. 

A TI Magyarország jogi igazgatója a megnyitó beszédében kiemelte: a 2022-es év, mely során parlamenti választások is zajlottak újfent igazolta, hogy Magyarországon a sajtó jelentős része nem működik, vagy legalábbis nem sajtóként működik. Ligeti Miklós az EBESZ választási megfigyelőinek jelentését idézve kiemelte: hazánkban csekély számú független országos sajtóorgánum működik, miközben a reklámpiacot a kormányzathoz kötődő vállalkozások dominálják. A TI Magyarország jogi igazgatója reményét fejezte ki, hogy az elmúlt időszak fejleményei alapján mégis változás állhat be Magyarországon. Ligeti Miklós emlékeztetett: az Európai Bizottság hosszas előkészítést követően ténylegesen elindította a jogállamisági eljárást hazánkkal szemben, az új eszköz alkalmazása pedig új mérföldkőt jelent a magyar és az uniós fél viszonyában. „Jövő ilyenkor, amikor a 2023-as év legjobban sikerült újságírói oknyomozását fogjuk díjazni, talán már arról fog szólni a nyitóbeszéd, hogy az Integritás Hatóság hány esetben indított eljárást a sajtó által kiderített súlyos visszaélések ügyében.” – zárta a beszédét Ligeti Miklós. 

blank

Az Egyesült Királyság Nagykövetségének képviseletében Andrew Davidson elmondta: a független újságírás léte, a közélet átláthatóságának biztosítása nélkül demokráciáról sem beszélhetünk. A brit nagykövetség nagykövet-helyettese nemzetközi példákat, így például az Iránban zajló tüntetéssorozatot említve kiemelte a szabad és független újságírás fontosságát.   

blank

Wouter Kuin köszöntőbeszédében elmondta: az újságíróknak kiemelt szerepe van a a jól működő demokrácia védelmében, és a szabad társadalom kialakításában. A Holland Királyság budapesti Nagykövetségének másodtitkára felhívta a figyelmet: ehhez az szükséges, hogy az újságírók szabadon és politikai befolyástól mentesen végezhessék a munkájukat. Wouter Kuin egyúttal felhívta a figyelmet a sajtószabadságot fenyegető veszélyekre, a propagandára, az álhírek terjedésére, valamint az újságírókat és szerkesztőségeket érő fenyegetésekre.  

blank

A köszöntőbeszédeket követő előadásában Polyák Gábor egyetemi tanár az Európai Unióban formálódó egységes médiaszabályozás eddig nyilvánosságra került részleteit elemezte. A Mérték Médiaelemző Műhely társalapítója és vezetője felszólalásában kifejtette: hosszú út vezetett odáig, míg részben a Magyarországon az elmúlt bő egy évtizedben lezajlott folyamatokat is látva az Európai Bizottság (EB) felismerte, hogy új, európai szintű, a tagállamokra egységesen érvényes médiaszabályozásra van szükség. Polyák Gábor azonban kétségét fejezte ki, hogy a jelenleg még formálódó uniós szabályozás valós és erőteljes eszközt adhat-e a Bizottság kezébe. A Mérték vezetője a TI Magyarország jogi igazgatójának nyitóbeszédére utalva hozzátette: valóban fontos az a jogállamisági eljárás, melyet az EB hosszú idő után megindított Magyarországgal szemben, azonban a jogállamisági mechanizmus lényegében teljesen elkerüli, és érintetlenül hagyja a hazai sajtószabadság kérdéskörét, melyben a Bizottság sem most, sem az elmúlt 12 évben nem tett érdemi lépéseket. Polyák Gábor több lényeges részletszabályt kiemelve elmondta: az új, európai szintű médiaszabályozás koncepciója elméleti szinten ígéretes és hangzatos ugyan, de a médiakutatónak erős kétségei vannak azt illetően, hogy amennyiben az új szabályozás a jelenlegi elképzelések alapján lépne életbe, annak kivitelezése a gyakorlatban valós változásokat tudna-e kikényszeríteni azon tagállamokban, ahol sérül a sajtószabadság.  

blank

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjének előadását követően a Transparency-SOMA Díj zsűrielnöke, Lőke András ismertette a shortlistre került pályaműveket. Elismerésben részesültek a 444.hu újságírói, akik egy cikksorozatban tárták fel az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb korrupciós botrányának hátterét. Haszán Zoltán, Horváth Bence, Miklósi Gábor, Szurovecz illés és Urfi Péter cikkeiből a nyilvánosság nem csak arról értesülhetett részletesen, hogy milyen vesztegetési kapcsolat állt fenn Varga Judit igazságügyi miniszter első helyettese, az igazságügyi államtitkári tisztséget betöltő, majd a botrány hatására a posztjáról lemondott Völner Pál, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, Schadl György között, hanem a botrány számos leágazását is feltárták. Így derülhetett ki egyebek mellett, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám az MBVK elnökének közbenjárására „teljesíthette” egyes vizsgáit a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. A 444 újságírói emellett azt is feltárták, hogy Schadl 2021. nyarán személyesen próbálta kijárni Tatár-Kis Péternél, a Fővárosi Törvényszék elnökénél a Pesti Központi Kerületi Bíróság végrehajtási ügyekben eljáró bírói csoportja vezetőjének a pozíciójából való eltávolítását. 

blank

A zsűri szintén kiemelte az Átlátszó.hu munkatársainak oknyomozó munkáját is. Rédl Boglárka és Sarkadi Nagy Márton a többrészes cikksorozatukban bemutatták: az európai szintű aláírásgyűjtés, melynek eredeti célja a nemzeti kisebbségek által lakott régiók, így Székelyföld az európai uniós források könnyebb elérésének és felhasználásának az elérése lett volna, az elmúlt években a petíciót felkaroló szereplők ténykedésének „hála” némileg, az eredeti célkitűzéshez képest más irányt vett. Az aláírásgyűjtést, melynek egyik fő szervezője és arca a dokumentumfilmként ismertté vált Pesty László lett, a magyar kormány is felkarolta és támogatta több száz millió forintnyi közpénzzel. Emellett, mint ahogy az Átlátszó újságírói kiderítették, a petíció körül az a kétes hátterű Kiss Szilárd is felbukkant, aki moszkvai diplomataként nem csak a nemzetbiztonsági átvilágításon bukott meg, de a személyét érintő botrányt egy 2015-ben született tényfeltáró cikksorozat robbantotta ki. 

Kiemelkedő teljesítményt nyújtott továbbá Panyi Szabolcs, a Transparency-SOMA Díj tavalyi győztese. A Direkt36 újságírója tényfeltáró cikkében részletesen és szemléletesen bemutatta, hogy az orosz titkosszolgálatok hekkerei évekkel ezelőtt feltörték a magyar külügyi tárca informatikai rendszerét, hozzáférve az egyébiránt a legmagasabb rangú, nem orosz állampolgároknak adható Barátság érdemrenddel kitüntetett Szijjártó Péter vezette minisztérium legérzékenyebb adataihoz és belső irataihoz is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózatának az orosz fél általi feltörése nem csak amiatt problémás, mivel hazánk a NATO és az Európai Unió tagja is egyben, de új megvilágításba is helyezheti azt, hogy az Orbán-kormány miért folytat a nyugati világban egyedülálló módon különutas politikát az orosz katonai agressziót elszenvedő Ukrajnával szemben. 

blank

A rendkívül alapos munkájáért a zsűri a 24.hu újságírójának ítélte a 2022. évi Transparency-SOMA Díjat. Nagy Gergely Miklós az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozási gyakorlatának hátterét tárta fel. A 2022. áprilisi parlamenti választásokon egységesen induló ellenzéki tömb ugyanis hosszú évek után a jelek szerint eltanulta a Fidesz és holdudvara kampányfinanszírozási megoldásait. A 2010 óta regnáló kormánypártok kampányüzeneteit ugyanis hozzá közel álló szereplők, egyebek mellett a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű, az államhatalomtól formailag elkülönült, valójában azonban a kormány érdekeit szolgáló civil szervezet is terjesztette.  

Mint ahogy a 2022. évi Transparency-SOMA Díj győztese, Nagy Gergely Miklós bemutatta: a kormányoldalon a CÖF által ellátott kampányfinanszírozási feladatokat az ellenzéki térfélen a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hajtotta végre. Az MMM az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű szervezettől több milliárd forintnak megfelelő összegű támogatáshoz jutott hozzá. Mivel a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt által alapított és vezetett MMM nem pártként, hanem civil szervezetként van bejegyezve, így a szervezetre még az egyébként sem túl szigorú párt- és kampányfinanszírozási szabályok sem vonatkoznak.  

blank

A díjátadó ünnepségen a Transparency-Soma Díj idei győztese átvette az oklevelet és az ezzel járó 1 millió forintos pénzjutalmat. Az oklevél, és a díjjal járó bot átvételét követően az ellenzéki kampányfinanszírozás hátteréről szóló cikk megszületéséről, valamint a 24.hu portálon közölt tényfeltáró munka utólagos visszhangjáról az idei győztessel, Nagy Gergely Miklóssal a tavalyi év díjazottja és a 2022. évi Transparency-SOMA díj shortlistes pályázója, a Direkt36 tényfeltáró portál újságírója, Panyi Szabolcs beszélgetett. 

blank

* 

A Transparency-Soma Díjról  

Immár 21. alkalommal ítélték oda Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, amelyet a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A díjat, amely ma már a Transparency-Soma nevet viseli, 2016-tól a Transparency International Magyarország adja át. A díj odaítéléséről négyfős zsűri dönt, amelynek tagjai Lőke András elnök, az Ittlakunk.hu tulajdonos-főszerkesztője, a Soma Díj alapítója; Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója; Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetője. 

A 2022. évi Transparency-SOMA Díj átadását az Egyesült Királyság Nagykövetsége, valamint a Holland Királyság budapesti nagykövetsége támogatta.  

Fotók: Barta Bálint / Képszerkesztőség

Kapcsolódó hírek

A Soma Díjat barátai alapították a fiatalon elhunyt kitűnő újságíró, Gőbölyös Soma emlékére 2001-ben....
×