Teltházas konferenciát szervezett november 4-én, hétfőn a Transparency International (TI) Magyarország a Connect Europe Egyesülettel és a CEU Demokrácia Intézetével együttműködésben. Az „Európai uniós értékek és források védelme” címmel megrendezett, teltházas konferencián EU-intézményekből érkező politikusok és vezető tisztségviselők, továbbá külföldi és hazai szakértők részvételével értékeltük a magyar európai uniós elnökség eddigi teljesítményét, továbbá a hazai jogállamiság és korrupció helyzetétét. A konferencia nyitóelőadásait a TI Magyarország és a Connect Europe vezetői mellett Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, továbbá Tineke Strik, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagja, állandó magyar jogállamisági jelentéstevője tartották. A konferncia videófelvételei nyilvánossá váltak a TI Magyarország Youtube-csatornáján. 

Az Európai Unió alapvető értékei, a jogállamiság és a demokrácia súlyos válságban vannak Magyarországon, hívta fel a figyelmet a nyítóbeszédében Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója. A TI Magyarország már egy évtizede hangoztatja, hogy a magyar államot „foglyul ejtették”, vagyis az állami intézmények többsége nem független a központi kormányzati akarattól, és ilyen módon inkább részérdekeket, mintsem a közjót szolgálja. 

A kormányzat messze túlterjeszkedik a végrehajtó hatalmon, összefonódik az állammal és a kormánypárttal, maga alá gyűri a média és a civil társadalom jelentős részét, és betüremkedik a gazdaság olyan szegmenseibe is, ahol egy piacgazdaságban semmi keresnivalója nem lenne. A parlament és a jogalkotás kiüresítésével és törvénygyárrá sillányításával, az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomással, valamint az ügyészség politikai célra történő felhasználásával, a nem tisztességes keretek között lebonyolított választásokkal, a médiarendszer súlyos torzításával, a civil szervezetek és a független sajtó elleni támadásokkal, valamint a piactorzító gazdaságpolitikával mind szembeszáll a komány az uniós értékekkel, mindenekelőtt a jogállamisággal, emelte ki Martin József Péter. 

Az uniós csatlakozás óta eltelt húsz év alatt Magyarországra – folyó áron – 22 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áramlott, és ezzel hazánk az egyik legnagyobb haszonélvezőjévé vált a közös uniós költségvetésnek. Ezt az irdatlan mennyiségű pénzt azonban nem sikerült hatékonyan elkölten, elég az uniós forrásból épült világhíres a lomb nélküli lombkoronasétányra gondolni, mondta a TI Magyarország ügyvezetője. 

Az uniós források legalább harmadának illetéktelen felhasználása is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország mára – az egy főre jutó fogyasztást tekintve – az EU második legszegényebb tagállama lett, és a GDP-t tekintve is hátulról a harmadik-negyedik helyen állunk, leszakadva a centrumországoktól, tette hozzá a TI ügyvezetője. 

„Ha a jogállamiság sérül valamelyik tagállamban, akkor az európai együttműködés egyetemlegesen sérül, ha az egyik tagállamban nem biztosított az igazságszolgáltatás teljes függetlensége, ha nem feltétlen a jogbiztonság, akkor az nem csak az adott tagállam és annak állampolgárainak a problémája, hanem a többiek érdekeit is sérti” – mondta nyitóbeszédében Szent-Iványi István. 

Mint a Connect Europe Egyesület elnöke beszédében kifejtette, ahol a jogállamiság jól működik, ott a korrupció egészen bizonyosan nem tud rendszerszintüvé válni, azaz nem képes a gazdasági-társadalmi rendszeren élősködő, azt fojtogató polipként működni. A jogállamiság megléte és működése jelenti a valódi féket és védelmet a korrupció elhatalmasodásával szemben, tette hozzá. 

Nem a Bizottság diktálja, hogy mi a jogállamiság, hanem az Európai Unió alapszerződése, illetve a Bizottság a saját hatáskörének keretein belül alkalmazza a jogállamiságot, a jogszabályok betűje szerint, jelentette ki köszöntőbeszédében Véra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. Az Európai Bizottság által évente közreadott jogállamisági jelentés, szemben a jelenlegi magyar és a korábbi lengyel kormányzati kritikákkal, egységesen, ugyanazon módszertan alapján vizsgálja minden egyes tagállamban az európai uniós jogállamisági feltételek teljesülését, mások mellett az igazságszolgáltatás, a fékek és ellensúlyok, valamint a sajtószabadság terén. 

Az EB alelnöke reagált a konferencián felszólaló Bóka János európai ügyekért felelős miniszter szavaira is. Jourová szerint a tárcavezetőnek igaza van abban, hogy párbeszédet kell folytatni a jogállami értékek magyarországi helyreállításáról és a korrupcióval szembeni határozott fellépésről, illetve az ehhez kapcsolódó európai bizottsági feltételekről. Azonban Bóka János szavaival ellentétben nem a Bizottság határozza meg a feltételeket, hanem azokat egyértelműen megszabja az Európai Unió alapszerződése, és a kritériumokat az Európai Bíróság több vonatkozó ítélete is megerősíti 

Vera Jourová emellett kitért a Magyarországgal szemben megindított 7-es cikkely szerinti eljárásra. Az alelnök szerint téves Bóka János megállapítása, miszerint a folyamat átpolitizálódott volna, az eljárás szerinte pártatlanul zajlik. Kiemelte: a folyamattal nem a magyar népet támadják, hanem a magyarországi politikai folyamatokra reagálnak. Az eljárásban továbbra is kiterjedt tárgyalásokra volt és van szükség, tette hozzá. 

Az Európai Bizottság által befagyasztott források kapcsán Vera Jourová elmondta: a magyar fél számos feltétel teljesítését vállalta, a jelenleg elérhetetlen fejlesztési források csak azok maradéktalan teljesülése esetén szabadulnak fel. Az alelnök hozzátette: nehézzé teszi a folyamatot, hogy a magyar kormány teljesen más állításokat fogalmaz meg a nyilvánosság előtt, mint a tárgyalásokon, pedig az egyeztetéseken a kölcsönös bizalom alapvető lenne. 

Az „Európai uniós értékek és források védelme” címet viselő konferenciánk második, az európai uniós források védelméről szóló panelbeszélgetésében Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatójának moderálása mellett meghívott vendégeinkkel, Annemie Turtelboommal, az Európai Számvevőszék kohéziós, növekedési és társadalmi befogadást ösztönző beruházások ellenőrzéséért felelős II. kamarájának elnökével, Miroslav Cákkal, a szlovákiai AGM Jogi Iroda partnerével, Cseres Katalinnal, az Amszterdami Egyetem európai jogi tanszékének docensével és Nicholas Aiossa-val, a Transparency International EU igazgatójával mások mellett azon kérdéseket jártuk körbe, hogy mennyiben rontja az EU gazdasági teljesítményét és versenyképességét az uniós források elköltésénél tapasztalt korrupció, valamint hogy miilyen további reformok körvonalazódnak az Európai Unió részéről a korrupció még hatékonyabb visszaszorítására. 

A TI Magyarország és a Connect Europe által közösen szervezett egész napos konferenciáról készült részletes beszámoló elérhető az alábbi linkre kattintva.