A Transparency International (TI) Magyarország kilenc évvel ezelőtt sikertelenül próbálta rávenni a rendőrséget és az ügyészséget arra, hogy számoltassák el a Magyar Nemzeti Bank alapítványi közpénzlenyúlásának felelőseit és szerezzék vissza a közpénzjellegét akkor még éppen csak elveszíteni készülő 260 milliárd forintot. Az ügyészség és a rendőrség a 2016-ban tett feljelentéseinkre semmilyen érdemi választ nem adott, eljárás akkor nem indult. Most, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései közzétételének folyományaként – hűtlen kezelés gyanújával – nyomozás indult, újból feljelentést teszünk bízva abban, hogy az illetékes hatóságok ezúttal felelősen döntenek. 

Az ÁSZ idén márciusban nyilvánosságra hozott jelentéseiben zárta le a jegybank – még korábban – a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) néven egybevont alapítványainak a pénzköltéseire irányuló, 2023-ban indult vizsgálatát. Megállapították: azok az ügyletek, amelyeket a TI Magyarország és a független sajtó az elmúlt években feltárt, súlyos törvénysértéseket valósítottak meg. Az ÁSZ a PADME alapítvány által, 2019-et követően megvalósított szabálytalanságokat, elsőrendűen a magántőkealapok és cégek hálózata mögé rejtett ingatlanberuházásokat vizsgálta. Hűtlen kezelés címén ezek miatt tett feljelentést, aminek hatására a rendőrség elrendelte a büntetőeljárást.  

A TI Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy a jegybanki alapítványoknak már a létrejötte sem volt szabályos, és az, hogy 2014-ben 260 milliárd forintot kaptak a központi bank vagyonából, önmagában kimeríti a sikkasztás tényállását. A bajok tehát nem akkor kezdődtek, amikor a PADME alapítvány nekilátott az MNB-től kapott nemzeti vagyon elherdálásának. A TI Magyarország álláspontja szerint már az is bűncselekmény lehetett, hogy az MNB alapítványokra bízta a nemzeti vagyon egy részét.  

A TI Magyarország közel egy évtizede több irányból tett lépéseket a jegybanki alapítványokra ruházott vagyon visszaszerzése érdekében. Az ügyben eljáró bíróságok, így a Kecskeméti Járásbíróság, a Kecskeméti Törvényszék, a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla számos, egy irányba mutató ítéletét követően a Kúria is megállapította: az MNB által létrehozott alapítványok közfeladatot ellátó szervnek minősülnek. Az Alkotmánybíróság 2016-ban kimondta: az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak, a rájuk bízott vagyont kizárólag az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban költhetik el. 

A jegybank vagyona a nemzeti vagyon része. A Pallas Athéné Alapítványokra, illetve – később – a PADME Alapítványra is vonatkoznak a nemzeti vagyon használatával és hasznosításával szemben támasztott, az Alaptörvényből fakadó követelmények. Ezek a Pallas Athéné Alapítványoknak történt vagyonrendeléssel súlyosan sérültek. Az MNB az Alaptörvény értelmében a monetáris politikáért és a pénzügyi stabilitásáért felel. A felsőoktatáshoz – hivatalosan ebből a célból jött létre minden Pallas Athéné alapítvány, és papíron a PADME is ezt a célt szolgálja – ugyanúgy semmi köze, ahogyan az alapítványi ingatlanügyletek is teljességgel idegenek a jegybank rendeltetésétől. A szóban forgó alapítványoknak tehát sem a célja, sem a tényleges tevékenysége nem egyeztethető össze a jegybanktörvénnyel. 

A Pallas Athéné Alapítványoknak történt törvénysértő vagyonjuttatásról, valamint e közpénztömeg törvénysértő felhasználásáról a jegybank vezetői és egyéb dolgozói döntöttek, akik büntetőjogi értelemben hivatalos személyek. Ezért a TI Magyarország szerint e törvénysértő vagyonjuttatás kimeríthette a hivatali visszaélés bűntett törvényi tényállását. 

Álláspontunk szerint ezen felül az alapítványoknak juttatott közpénz egyszersmind a sikkasztás bűntettét is megvalósíthatta. A törvénysértő vagyonrendelésről döntést hozó, illetve azt jóváhagyó egy vagy több személy ugyanis a rábízott (jegybanki) közpénzzel a sajátjaként rendelkezett. 

Az alapítványok vagyonának ingatlanberuházásokba és magántőkealapokba történt befektetésekben megnyilvánuló, tetemes vagyonvesztéssel járó felhasználása – melyet az ÁSZ is meglepő részletességgel tárt fel a jelentéseiben – pedig hűtlen kezelés gyanúját kelti. 

Mindezeken felül a feljelentésünkben arra is rámutatunk, hogy a feljelentett törvénysértésekről tudomást kellett (volna) szereznie az MNB felügyelőbizottságának és az államháztartásért felelős miniszternek is. Utóbbi az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorolja, és két tagot delegál a jegybank fb-jébe. Továbbá, a jegybanktörvény értelmében – legkésőbb az Alkotmánybíróság vonatkozó, 2016-os döntése értelmében – az Állami Számvevőszék is köteles lett volna ellenőrizni a jegybank által létrehozott alapítványokat.  

A történtek azonban azt mutatják, hogy sem a jegybank felügyelőbizottsága, sem a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter nem intézkedett a visszaélések megakadályozása érdekében, és 2023-ig az ÁSZ is tétlen maradt, ami felveti a bűnpártolás gyanúját. 

A TI Magyarország álláspontja szerint rendőrségnek a kezdetekig visszamenően kell kivizsgálnia az alapítványi közpénzjuttatást és a pénzek további sorsát. Kilenc év után ismét feljelentést tettünk annak érdekében, hogy a hatóságok figyelmét felhívjuk a jegybanki alapítványok ügyében felmerülő összes bűncselekmény gyanújára és ezáltal is elősegítsük a közvagyon elherdálásának az elejétől fogva történő, pártatlan kivizsgálását.