A Transparency International Magyarország Alapítvány (a továbbiakban: TI Magyarország) 2024-ben is folytatta a korrupció kutatása és feltárása, valamint a tisztességes és átlátható közélet megteremtésének érdekében végzett közhasznú tevékenységét. A TI Magyarország a berlini székhelyű nemzetközi mozgalom értékeit – átláthatóság, elszámoltathatóság, felelősségvállalás, méltányosság, demokrácia – szem előtt tartva aktívan fellép a korrupció ellen. A szervezet tájékoztatja a nyilvánosságot a korrupciós esetekről, új kutatásokat és elemzéseket tesz közzé, küzd a közérdekű adatok nyilvánosságáért, beadványokat juttat el a hazai és nemzetközi döntéshozókhoz, pereket indít a közérdekű adatok nyilvánosságáért, segíti a visszaélések kárvallottjait, továbbá előadásokat és képzéseket tart. 

Munkánk során szorgalmazzuk az átláthatóság minél szélesebb körű megteremtését, különös tekintettel a közpénzek felhasználására. A TI Magyarország – értékei mellett kiállva – tényalapon küzd a korrupció ellen. A nemzetközi szervezetek állásfoglalásaival és a szakirodalommal összhangban korrupciónak azt tekintjük, amikor a politika és a gazdaság szereplői, vagy maguk az állampolgárok a rájuk ruházott hatalommal és/vagy bizalommal visszaélve saját zsebükre dolgoznak, függetlenül attól, hogy a magatartásuk jogellenes (bűncselekménynek minősül), avagy törvény által szentesített.  

A TI Magyarország vezető testületeinek (kuratórium, felügyelőbizottság) a tagjai, a szervezet munkatársai és a munkánkat segítő önkéntesek és támogatók olyan Magyarországot szeretnének, ahol a kormányzat, a politikai és az üzleti élet szereplői tisztességből és integritásból példát mutatnak. Ahol az állampolgárok elítélik a korrupciót, nem vesztegetnének meg másokat, és maguk sem megvesztegethetők. Olyan országot kívánunk, ahol a közpénzeket átlátható módon használják fel, a közérdekű információk könnyen hozzáférhetőek, és az állami pályázati rendszerek áttekinthetőek. Olyan országot, ahol a közhatalmi döntéshozatalt a pártatlanság és a közjó vezérli, a „betartás” helyett az együttműködés kultúrája érvényesül, az érdekérvényesítés pedig jól szabályozott környezetben és transzparensen működik.

* 

Ma ettől az állapottól nagyon messze vagyunk. A hatalom ráadásul egyre durvább eszközökhöz nyúl uralmának megtartása érdekében; a 2025 májusában beterjesztett „átláthatósági” törvényjavaslat szerint el akarja hallgattatni a kormánykritikus hangokat. A célunkon mindez nem változtat: azért küzdünk, hogy Magyarország demokratikus jogállam és szociális szempontokat is érvényesítő, valódi piacgazdaság legyen. A demokratikus működés feltétele, hogy a közhatalom tiszteletben tartja a fékeket és ellensúlyokat, az intézmények őrzik szakmai autonómiájukat, nemcsak szabad, hanem tisztességes (fair) választások zajlanak, biztosítják a kisebbségek jogait, a média és a civil társadalom szabadon működik, valamint sokszínű és plurális közélet. Ameddig mindez nem valósul meg, addig nehezített pályán zajlik a korrupció elleni küzdelem. A NER-ben ugyanis az állami szerveknek nem érdekük a korrupció feltárása és szankcionálása, sőt számos esetben maguk is tevékenyen hozzájárulnak a korrupt pénzosztó csatornák kiépítéséhez és működtetéséhez. 

Ami a magyarországi korrupciós helyzetet illeti, az ezzel kapcsolatos kutatások és jelentések egybecsengenek. A Transparency International, az Európai Bizottság, valamint a Világbank, a Freedom House, a Varieties of Democracy és más nemzetközi szervezetek, agytrösztök szerint is a korrupció ma Magyarországon rendkívül súlyos és rendszerszintű probléma.  

A világon a legelterjedtebb, a közszféra korrupciós kitettségét üzletemberi és szakértői érzékeléseken keresztül számszerűsítő mutató, a Transparency International Berlinben működő Titkársága által minden évben elkészített Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index, CPI) rangsora szerint Magyarország 2024-ben világviszonylatban a korrupció által közepesen fertőzött állam volt: 180 ország közül az 82. helyet foglalja el 42 ponttal (0 – nagyon korrupt, 100 – egyáltalán nem korrupt). Mint arról az index eredményeit ismertető Jelentés bemutatóján, 2025 februárjában beszámoltunk: Magyarország immár harmadik éve az EU legkorruptabb tagállama.  

A lakossági percepciók esetében sem sokkal jobb a helyzet: az Eurobarométer 2024-ben készült felmérése szerint a magyarok 88 százaléka gondolja, hogy a korrupció súlyos probléma. A korrupció toleranciaindexe ugyanakkor nálunk volt az egyik legmagasabb az EU-ban: 100 magyar közül mindössze 44 vélte úgy, hogy a korrupció elfogadhatatlan. Tavaly óta azonban oldódni látszik az apátia. Úgy tűnik, hogy az új politikai szereplő (és párt) megjelenése, továbbá a gazdasági helyzet folyamatos romlása kellett ahhoz, hogy a magyarok jelentős része a korrupciót a problématérképén a prioritások közé helyezze. 

A korrupció Magyarországon átszövi a politikát és a gazdaságot, létezik szervezett és rendszerszintű formában, és jelen van a mindennapokban is. Bár a korrupció Magyarországon több évszázados, a diktatúrákon és a rövid demokratikus időszakokon átívelő „történelmi” probléma, a visszaéléseknek a természete 2010 után – a megelőző húsz évhez képest – megváltozott. Az elmúlt évtizedben a korrupciónak az uniós országok között egyedinek tekinthető, végletesen központosított mintázata alakult ki. A 2010-es évek közepére megszűnt a hatalommegosztás. A kormány szinte teljesen felszámolta az államhatalmi intézmények szakmai és szervezeti autonómiáját, és azokat iránta elkötelezett személyek irányítása alá juttatta. Példátlan központosítás ment végbe az intézményrendszerben, ami eszközéül szolgált a jogállamiság kiiktatásával végrehajtott elitcserének és tulajdonátcsoportosításnak. Miként arra a TI Magyarország mutatott rá elsőként, még 2012-ben: a 2010 óta zajló politikai térfoglalás a közhatalom foglyul ejtésével („state capture”) járt. Magyarországon az állam foglyul ejtésének sajátos, „politikai” formája valósult meg: politikusok és befolyásos gazdasági érdekcsoportok (oligarchák) informális és átláthatatlan hálózata vonta ellenőrzése alá a közhatalmat. A koronavírus-járvány 2020 márciusi kitörése óta Magyarországon – különböző jogcímeken – szinte megszakítás nélküli a veszélyhelyzet, ami önmagában súlyosan sérti a jogállamiság normáit. 

A fékek és ellensúlyok rendszeréből mára nem sok maradt. A joguralom utolsó bástyájának tekintett bíróságokon továbbra is nagy a nyomás; az igazságszolgáltatás ügyészségi ága pedig az Orbán-rendszerben soha nem volt autonóm. A 2023-ban – az EU nyomására, a feltételességi eljárás folyományaként – megvalósult igazságügyi reformcsomag tartalmazott ugyan előremutató elemeket – például felszámolta azt az abszurd gyakorlatot, hogy az állami szervek képviselői az Alkotmánybírósághoz fordulhattak, amennyiben nem értettek egyet a bíróság döntésével – mégsem szabadította fel a bíróságokat a kormányzati nyomás alól, ahhoz ugyanis a jogállam újbóli felépítésére lenne szükség.  

Az Európai Unió több mint két éve három csatornán (feltételességi rezsimen) keresztül – összesen 27 intézkedéssel (mérföldkövek, szupermérföldkövek, célok) – kísérli meg helyreállítani a jogállamiság egyes elemeit és csökkenteni a korrupciót. Ez a törekvés mindenképpen üdvözlendő, még akkor is, ha alaposan megkésett és nem kecsegtet átütő eredményekkel. Az autokrata, haveri államkapitalista rendszer mára megcsontosodott. Bár a feltételességi eljárásoknak köszönhetően látunk a korrupció mérséklése szempontjából előremutató lépéseket – a már említett bírósági reformokon túl ide soroljuk például az egyajánlatos közbeszerzések arányának a csökkenését, bár ez az eredmény csak az uniós forrásból megvalósuló beruházásokra igaz – mindez nem változtat a nagyképen.  

Az elmúlt két-három év azt mutatja, hogy a kormány csak olyasmit tesz meg az uniós feltételek teljesítése ügyében, amivel nem veszélyezteti a hatalmát. A szerkezeti reformoktól ódzkodik, hiszen azok végső soron alááshatnák a bebetonozott gazdasági pozícióikat. Az unió azonban hosszú évek után megelégelte a pávatáncot, és nem éri be a látszatintézkedésekkel. A kormány ezért inkább elengedi az uniós pénzeket – jelenleg 20 milliárd euró van zárolva, 2025 elején pedig 1 milliárd euró végleg elveszett –, mintsem, hogy mélyreható reformokat hajtson végre.   

A TI Magyarország – a korrupció ellen küzdő két további független szervezettel, a K-Monitorral és az Átlátszó.hu-val – továbbra is részt vesz az Integritás Hatóság mellett működő Korrupció Ellenes Munkacsoportban (KEMCS). Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy az állami oldal inaktivitása gátolja az érdemi munkát. A tíz civil tag között viszont – örvendetes módon – egyre nagyobb egyetértés mutatkozik. Ennek az az eredménye, hogy a civilek többnyire árnyékjelentést tesznek közzé, ugyanakkor nem asszisztálnak az állami szereplőknek a korrupciót eltussoló és a kormány felelősségét elhallgató törekvéseihez.   

A magyar Országgyűlés 2023 decemberében megszavazta az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvényt, és 2024. február elsejével felállították a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SzH). A TI Magyarország ezt a jogszabályt, illetve a hivatalt az adófizetők rengeteg pénzét felemésztő, szükségtelen, Alaptörvény-ellenes és az alapvető uniós normákkal ellentétes kormányzati kezdeményezésnek tartja. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordultunk, ám keresetünket az Alkotmánybíróság elutasította. Az SzH 2024 június 18-án „egyedi, átfogó” vizsgálatot kezdett a TI Magyarország ellen, elsőként szervezetünket állítva az SzH célkeresztjébe. A vizsgálati anyag 2024. október 14-én került nyilvánosságra. A jelentés számos eleme egyes (szovjet típusú) diktatúrák (nyugati-imperialista) összeesküvés-elméleteit idézi, miközben tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett a magyar kormánnyal szemben a szuverenitásvédelmi szabályozás és az SzH működése miatt, majd a kormánytól kapott nem kielégítő válaszok miatt 2024 őszén beperelte a magyar kormányt az Európai Bíróságon, gyorsított eljárást kérve. Az ítéletre azonban így is egy-másfél évet kell még várni.  

*

A TI Magyarország 2024-ben is folytatta a korrupció kutatása és feltárása, valamint a tisztességes közélet megteremtésének érdekében végzett közhasznú tevékenységét. Szerteágazó tevékenységeink (amelyek hosszú listáját és ismertetését lásd a további oldalakon) közül itt csak hármat emelünk ki.  

Titoktartás mellékhatásokkal címmel átfogó tanulmányt tettünk közzé arról, miként tűnik el százmilliárdnyi közpénz a magántőkealapokban. Mint megállapítottuk: a magántőkealapok a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának egyik fő eszközévé váltak Magyarországon, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak.   

Tavaly novemberben – a Connect Europe Egyesülettel közösen – Európai uniós értékek és források védelme címmel egész napos konferenciát rendeztünk a Közép-Európai Egyetemen. A teltházas eseményen az EU-intézményekből érkező politikusok és vezető tisztségviselők, továbbá külföldi és hazai szakértők részvételével értékeltük a magyar európai uniós elnökség  teljesítményét, továbbá a hazai jogállamiság és korrupció helyzetétét. A konferencia nyitóelőadásait Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, továbbá Tineke Strik, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagja, állandó magyar jogállamisági jelentéstevője tartották. 

Tavaly is aktívan teszteltük a hazai információszabadság érvényesülését. A 2024-ben kezdeményezett nagy horderejű eljárások közül három ügyben jogerősen, egy további eljárásban pedig a Kúria előtt nyertünk. Jelenleg (2025 májusában) 10 közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perünk van folyamatban. A 2024-es év legfontosabb információszabadság-sikerei közé tartozik az állam által mintegy 600 milliárd forintért – Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez és más oligarchákhoz köthető gazdasági szereplőktől – felvásárolt budapesti irodaépületek ügyében nyilvánosságra került több szerződés. Szintén kiemelten fontosnak tartjuk, hogy jogerősen kipereltünk több ezer titkos kormányhatározatot. És kiderült az is: a NER egyik ideológusa, Schmidt Mária és családtagjai 10 milliárd forintot kerestek azon, hogy a cégük által bérbe adott Vigadópalotát az Agrárminisztérium évek óta bérli, versenyeztetés nélkül. 

*

A 2024. évben a TI Magyarország Kuratóriumának összetételében egy változás történt: a Kuratórium új tagot választott, Dr. Vadász Viktor, volt büntető bíró, az Országos Bírói Tanács korábbi tagja és szóvivője, jelenleg a németországi székhelyű Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyettese személyében. A Felügyelőbizottság összetétele nem módosult 2024-ben.  

* 

Célunk a rendszerszintű korrupciótól megtisztított demokratikus Magyarország, ahol a joguralom és a teljesítmény válnak orientációs ponttá, biztosítva a társadalmi-kulturális sokszínűséget és az erőforrások hatékony és méltányos elosztását. Ebben a hitünk szerint nemes küzdelemben – ellentartva a kormány egyre kirekesztőbb, antidemokratikus és civiltársadalom-ellenes retorikájának és intézkedéseinek – továbbra is számítunk partnereink támogatására és együttműködésére, sikert ugyanis csak együtt érhetünk el. 

A 2024. évi közhasznúsági jelentésünk, valamint a további kapcsolódó dokumentumok elérhetőek jelen írás csatolmányaként.