Skip to content

90 napig nem akart válaszolni az OGYÉI, bíróságra kerül az ügy

90 napig nem akart válaszolni az OGYÉI, bíróságra kerül az ügy

A Transparency International Magyarország elhatározta, hogy kideríti az orosz és a kínai koronavírus vakcinák magyarországi engedélyezésének körülményeit. Ezért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez fordultunk. Az OGYÉI előbb 90 napra kitolta a kérdéseinkre adandó válasz határidejét, majd gondolt egyet, és inkább közölte, hogy ezek az adatok üzleti titkot képeznek. Az ügyben már pert indítottunk, a fejleményekről beszámolunk.

 

Számos alkalommal kifejtettük már, hogy az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartjuk a kormánynak azt a döntését, amely a közérdekűadat-igénylések megválaszolásának törvényes határidejét (2X15 nap) a háromszorosára növelte. Ennek megállapítása és a vonatkozó kormányrendelet megsemmisítése érdekében a Transparency International Magyarország az Alkotmánybírósághoz fordult.

A 15 nap → 45 nap → 90 nap folyamat értelmében az adatok kiadására kért szervezet akkor késleltetheti a felvilágostást, ha valószínűsíthető, hogy a törvényes, vagyis 15 napos határidőben történő válaszadás „veszélyeztetné a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását”. Már a járvány első hullámában kiderült, hogy például a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sem tudna teljes erőbedobással küzdeni a koronavírus ellen, ha késlekedés nélkül elárulná, hogy miféle szempontok alapján hagytak jóvá 2020 áprilisában kevés híján 3,3 milliárd forint extra Tao.-pénzt a felcsúti labdarúgóbirodalomnak. Ebből az ügyből végül per lett, amit a Transparency International Magyarország meg is nyert, az adatokat nyilvánosságra is hoztuk.

Idén januárban pedig megtudtuk, hogy a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és az Emberi Erőforrások Minisztériumának Múzeumi Főosztálya egymással holtversenyben omlanának össze, ha 15, de legfeljebb 30 napon belül megmondanák, hogy ki és milyen alapon engedte meg azt, hogy a kormány Lengyelországnak elajándékozzon egy 500 éves, felbecsülhetetlen értékű műtárgyat (II. Zsigmond Ágost lengyel király gyermeki díszpáncéljáról van szó). A 90 nap elteltét követően akár még az igazság is kiderülhet, ezért ebben az esetben még nem indítottunk pert.

A fenti két adatigénylésnél is érdekesebben alakul azonban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) intézett kérdésünk sorsa. Az OGYÉI-től a Szputnyik-V és a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinájának engedélyezésével kapcsolatos iratokat, illetve, külön nevesítve, e két vakcina alkalmazási előírását kértük. Az OGYÉI előbb 45 napra, majd 90 napra tolta ki a válaszadás határidejét, igaz, a két vakcina alkalmazási előírásait a honlapján közzétette. Azzal persze tisztában vagyunk, hogy az OGYÉI valóban az első vonalban küzd a járvány ellen, ugyanakkor azt is okkal feltételezhetjük, hogy az oltóanyagok engedélyezési dokumentációja kéznél van. Vagyis nem gondoljuk, hogy olyan kéréssel álltunk volna elő, aminek a gyors teljesítése tényleg veszélyeztetné az OGYÉI járványelleni feladatai hatékony ellátását.

Az OGYÉI semmilyen módon nem indokolta, de még csak nem is valószínűsítette, hogy miként kerülnének veszélybe a járványellenes feladatai akkor, ha időben elküldi nekünk a kért engedélyezési iratokat. Szerintünk az OGYÉI jogsértést követett el, amikor indokolás nélkül kért magának 15 nap helyett 90 napot a válaszadáshoz, ezért úgy döntöttünk, várakozás helyett azonnal a bírósághoz fordulunk. Nagy örömünkre a bíróság befogadta a formailag időelőtti keresetünket. Ez azt jelenti, hogy helyt fogott az érvelésünk, miszerint az adatkezelő indokolás nélkül nem hosszabbíthatja meg a válaszadási határidőt 90 napra.

Csakhogy az OGYÉI is szemfüles volt, hiszen amint értesült arról, hogy pert indítottunk, taktikát váltott, és időhúzás helyett érdemben megválaszolta az adatigénylésünket (lásd az alábbi dokumentumot). A válasz feltehetően keveseket lep meg: az oroszországi és a kínai koronavírusvakcina engedélyezési dokumentumai mindenestül üzleti titkot képeznek. A Transparency International Magyarország szerint az üzleti titkok védelmére hivatkozással az engedélyezési adatok megismerhetőségét nem lehet teljes egészében kizárni. A végső szót a bíróság fogja kimondani, a fejleményekről beszámolunk.

Kapcsolódó oldalak

Nincsenek kapcsolódó oldalak
×