Január elején látott napvilágot a hír, miszerint veszélybe kerültek mind a diákoknak elérhető Erasmus+-, mind az egyetemi oktatók kutatómunkáját segítő Horizon-programok kifizetései. Az Európai Bizottság november végi ajánlása alapján az Európai Tanács a decemberi, a Magyarországnak járó uniós források részleges befagyasztásáról szóló döntésében úgy határozott: a kétharmados hatalom által létrehozott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindaddig nem részesülhetnek az Európai Unió által adható forrásokból, amíg azok kuratóriumaiban az államhatalomhoz szorosan köthető személyek ülnek, illetve amíg az alapítványok közbeszerzések kiírása és lefolytatása nélkül intézhetik a beszerzéseiket. A Transparency International Magyarország tételesen összegyűjtötte az érintett alapítványokat, és a kuratóriumokban helyet foglaló személyek listáját, melyet most szabadon elérhető formában közzé is teszünk. 

*

2023.02.01. FRISSÍTÉS: korábbi gyűjtésünkben nem volt információnk Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványban betöltött kuratóriumi tagsága után kapott tiszteledíjáról. Az Energiaügyi Minisztériumot vezető politikus a január 26-án, majd január 31-én közzétett vagyonnyilatkozataiban adott számot arról, hogy a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványtól havi bruttó 1 és 5 millió forintot kap. Így az általunk elvégzett, hiányos adatokon alapuló korábbi számítás a következőképpen módosul: az alapítványi kuratóriumokban helyet foglaló kormánypárti politikusok havonta legalább bruttó 23 742 872 forint összegű tiszteletdíjban részesülnek. 

*

Bár az Európai Tanács január második hetében nyilvánosságra került, valójában már december közepén meghozott döntése újdonságként hatott a hazai közvélemény és az első megszólalások alapján az Orbán-kormány számára is, utóbbi már jóval a vonatkozó hír megjelenése előtt minden bizonnyal tudomást szerzett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, közismertebb nevén KEKVA-kkal szemben támasztott brüsszeli kifogásokról. Az Európai Bizottság ugyanis már két hónappal a KEKVA-k 2021. februári létrehozását követően jelezte: az akkori (és mivel az alapítványok működősét alapjaiban azóta sem formálta át a kabinet, így jelenlegi) formájában sem elképzelhető, hogy az alapítványok uniós forrásokhoz férjenek hozzá.  

Az Orbán-kabinet a 2022-ben a feltételességi mechanizmus, azaz a jogállami eljárás keretében az Európai Bizottságnak tett 17 vállalásában arra is ígéretet tett, hogy átalakítja a KEKVA-k működését, és megváltoztatja a kuratóriumok személyi összetételét. A kormány azonban lényegileg nem változtatott semmin sem, ezért a KEKVA-k vezetői, így a miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek, egykori pártbéli vagy kormányzati tisztségviselők, valamint más NER-közeli figurák is megőrizhették a pozícióikat. A tavaly ősszel elfogadott módosítás értelmében a kuratóriumok tagjai mindössze arra kötelesek, hogy az egyes döntések előtt jelezzék, ha konkrét összeférhetetlenség merülne fel, így bizonyos szavazásokban nem vehetnek részt, de ettől függetlenül továbbra is zavartanul betölthetik a tisztségüket a testületekben.  

Ez azonban nem volt elég a Bizottság meggyőzéséhez, amely november végén, majd december elején korábbi döntését megerősítve arra tett javaslatot az Európai Tanácsnak, hogy a testület a Magyarországnak járó helyreállítási (RRF) alapból 5,8 milliárd, valamint a 2021-2027 közötti költségvetésben elérhető felzárkóztatási alapból 6,3 milliárd euró kifizetését blokkolja. A szankció tehát összesen bő 12 milliárd euró, vagyis hozzávetőlegesen közel 5 ezer milliárd forintnak megfelelő közösségi forrás befagyasztására vonatkozik. Fontos e helyen megjegyeznünk, hogy jelenlegi ismereteink szerint az Európai Bizottság nem elégszik meg a 17, Magyarország felé támasztott konkrét, valamint az ezen felüli ún. horizontális feltétel részleges vagy egyenkénti teljesítésével, az európai uniós források abban az esetben vállnak újból elérhetővé, amennyiben az Orbán-kormány maradéktalanul teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat.  

Az Európai Tanács vonatkozó döntésében a következő részlet olvasható: „továbbra is súlyos kockázat áll fenn az uniós költségvetés tekintetében, amelyet a leginkább úgy lehet kezelni, ha megtiltjuk új jogi kötelezettségek vállalását bármely ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal és az általuk fenntartott bármely jogi személlyel, bármely közvetlen vagy közvetett irányítással végrehajtott program keretében.” (ehhez lásd a linkelt, 2022/0295 (NLE) referenciaszámú dokumentum 62. pontját a 48. oldalon). Gulyás Gergely egy január közepi kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy a kormányzat a kezdeti, értetlenkedő megszólalásai ellenére igenis tudott az egyetemi finanszírozási programokat érintő szankciókról, csupán nem vett tudomást azokról. 

*

A Transparency International Magyarország időközben összegyűjtötte, és kereshető, táblázatos formában közzéteszi a KEKVA-k kuratóriumaiban és felügyelő bizottságaiban helyet foglaló személyek nevét és foglalkozását, valamint, ahol elérhető volt, a kuratóriumi tagoknak járó tiszteletdíj összegét. 

Ami a gyűjtésünkből kiderül: 

• 8 miniszter – Csák János kulturális és innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Nagy István agrárminiszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Szíjjártó Péter külügyminiszter, Varga Judit igazságügy-miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter – és egy, a közelmúltban lemondott tárcavezető (Palkovics László) összdíjazása: legalább havi bruttó 6,4 millió forint. (Lantos Csaba energiaügyi miniszter esetében nem találtunk arra utaló adatot, hogy pénzt kapna a kuratóriumi tagságáért, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig nem részesül díjazásban a kuratóriumi tagsága után)  
• 17 magasrangú kormányzati tisztviselőnek, köztük 2 miniszterhelyettesnek (Csepreghy Nándor és Magyar Levente), 6 államtitkárnak, 1 helyettes államtitkárnak, 5 kormánybiztosnak és 2 miniszteri megbízottnak, valamint Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának az összdíjazása: legalább havi bruttó 10 és fél millió (10 442 872‬) forint (azonban négyen díjazás nélkül végzik a tevékenységüket, további öt fő esetében pedig nem találtunk adatot a díjazásra vonatkozóan) 
• 3 kormánypárti parlamenti képviselő (Fazekas Sándor, Bajkai István, valamint Lezsák Sándor) összdíjazása: legalább havi bruttó 4 millió forint 
• 2 fideszes európai parlamenti képviselő (Schaller-Baross Ernő és az egykori igazságügyi miniszter, Trócsányi László) közül csak az utóbbi esetében és csak hozzávetőleges információ érhető el. Trócsányi László a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványban betöltött kuratóriumi tagságáért ezer és ötezer euró közötti összegű havi apanázst kap 
• 6 kormánypárti településvezető (polgármesterek és alpolgármesterek) közül egyedül Győr polgármestere, Dézsi Csaba András tiszteletdíját találtuk meg, aki a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumában vállalt tagságáért havi bruttó 1,500,000 forintot vesz fel. Kuratóriumi tagtársai, Palkovics László volt technológiai miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter szintén ugyanekkora havi díjazásban részesülnek, míg a felügyelőbizottság elnökének, Tarlós István egykori fővárosi főpolgármesternek havi egymilliós összeg jut.   

Az általunk elvégzett, hiányos adatokon alapuló számítás szerint az alapítványi kuratóriumokban helyet foglaló kormánypárti politikusok havonta legalább bruttó 22 742 872 forint összegű tiszteletdíjban részesülnek. 

A most közzétett listában számos további közismert személy található, akik az államigazgatásban vagy a politikai életben korábban vezető pozíciót töltöttek be, illetve az üzleti élet meghatározó alakjainak számítanak. Jelen elemzésben kizárólag azokat a politikusokat vizsgáltuk meg, akik jelenleg is aktív tagjai a kormánynak vagy más vezető közhatalmi állást töltenek be. Közéjük soroltuk Palkovics Lászlót, aki nemrég, 2022 november első felében távozott a kormányból.  

*

Havonta közel kétmillió forintot kap a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának élén betöltött pozíciójáért Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója egészen pontosan havi bruttó 1,900,000 forintért tölti be annak az elit tehetséggondozónak szánt oktatási intézmény kuratóriumi elnöki posztját, melynek fenntartó alapítványa a legutóbb leadott mérlege alapján 2021-ben 424 milliárd forintot meghaladó saját tőkével rendelkezett.  

Lázár János építési és közlekedési miniszter egyenesen három testületben, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet fenntartó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványban kuratóriumi tagként, valamint a Jövő Nemzedék Földje Alapítványban kuratóriumi elnökként kapott tisztséget. A tárcavezető mindkét pozíciója után tisztségenként bruttó 500,000 és 1 millió forint közötti havi tiszteletdíjban részesül, míg az Áder János egykori köztársasági elnök gründolta Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványban betöltött kuratóriumi tagságáért nem részesül külön díjazásban. 

E helyen ne feledkezzünk meg Lázár János jobbkezéről, Csepreghy Nándorról sem. Az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese szintén a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának tagja. Főnökével szemben e tisztségéért havi bruttó 3 millió forint tiszteletdíjat kap, azaz a miniszterhelyettes egyetlen alapítványi pozíciója után nagyobb havi apanázst húz, mint felettese, Lázár János a miniszteri és két fizetett kuratóriumi tisztségéért együttvéve. Az egyedülálló, hogy egy miniszterhelyettes többet keres alapítványi vezetőként a főnökénél hiszen Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, Magyar Levente egyszerre két alapítványban (Közép-európai Oktatási Alapítvány – kuratóriumi tag, Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány – kuratóriumi elnök) tölt be tisztséget, ingyen és bérmentve. Egy pillanatra visszakanyarodunk a fentebb említett építésügyi miniszterhez, hiszen Lázár János mellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja még Nagy István agrárminiszter is, aki az építés- és közlekedésügyi tárcavezetőhöz hasonlóan havi bruttó 500,000 és 1 millió forint közötti összeget kitevő díjazásban részesül. 

Palkovics László november elején mondott le a Technológiai és Ipari Minisztérium éléről, azonban már két hónappal korábban távozott az addig általa elnökölt Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumából. Az alapítvány élén Palkovics Lászlót az a Csák János váltotta, aki kultúráért és innovációért felelős miniszterként elődje egyes minisztériumi feladatait is megkapta.  

Palkovics László azonban nem maradt alapítványi tisztség nélkül, a miniszteri székéből való távozását követően pár héttel kapta meg ugyanis vígaszajándékként a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki székét. Palkovics utóbbi tisztégéért cserébe havi bruttó 1,5 milliós fizetést kap – hasonlóan a szintén ezen alapítványban helyet foglaló Szijjártó Péter főkülügyérhez (róla egy kicsit később). 

Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványban vállalt kuratóriumi tagságot, havi bruttó 1,2 millió forint díjazás ellenében. Minisztertársa, Varga Mihály pénzügyminiszter a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökeként havi bruttó 500,000 és 1 millió forint közötti javadalmazásban részesül. Varga Mihály emellett a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány kuratóriumának az elnöke is, azonban e pozíciójáért nem kap külön díjazást. 

Az energiaügyi miniszteri posztot nemrég elfoglaló, a MET-csoport elnöki posztjáról a miniszterré előrelépésekor lemondó Lantos Lajos Csaba a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványban kapott kuratóriumi tagságot, elérhető adat hiányában azonban egyelőre nem derül ki, hogy ez vajon pénzzel is jár-e.  

Felsorolásunkban természetesen nem feledkezünk meg sem a külgazdasági és külügyminiszterről, sem az Európai Unióval való tárgyalásokban részben illetékes területfejlesztési miniszterről sem.  

Szijjártó Péter, aki a miniszterelnök szavait egy-az-egyben átvéve „hungarofóbiát” sejt az Európai Unió újabb szankciói mögött, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumába került be tagként. Maga az Alapítvány nem is olyan régen nem tudta megmondani, hogy Szijjártó Péter és kuratóriumi tagtársai mennyi munkáért cserébe kapják a havi fizetésüket, miután „[az alapítvány] nem kezel ilyen adatot, ezért nem is vezet olyan nyilvántartást, amelyből az igényelt adatok kinyerhetőek lennének”. 

Navracsics Tibor a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki pozícióját tudhatja magáénak, méghozzá külön havi díjazás nélkül. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a 2022-es év során az EU-val zajló jogállamisági tárgyalások egyik fő arca volt. Navracsics Tibor az Erasmus+- és Horizon-programokat érintő újabb szankciók napvilágra kerülését röviden úgy kommentálta: reméli, hogy csupán félreértésről van szó (ezen kijelentését a tárcavezető egy, az Európai Bizottságnak  időközben megküldött levelében is igyekezett alátámasztani). A Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának élén betöltött pozícióját firtató újságírói kérdésre válaszolva a miniszter csupán annyit mondott: „meglátjuk majd, hogy lesz.” 

*

Gyűjtésünkben mindössze két, egykori vagy jelenlegi közismert ellenzéki személy szerepel. Szili Katalin egykori MSZP-s országgyűlési képviselő és korábbi házelnök, jelenlegi miniszterelnöki megbízott, aki a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának a tagja, valamint Veres Pál, Miskolc ellenzéki polgármestere, aki a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumát erősíti. Szili havi bruttó 1,379,320 Ft, Veres havi bruttó 1,200,000 Ft-t kap a tisztsége után.  

*

Az alapítványok kuratóriumai tagjainak javadalmazására vonatkozó adatok egy részét az állami vezetők vagyonnyilatkozatai alapján állapítottuk meg. Egyes esetekben Kozák Dánieltől, a 24.hu újságírójától kértünk és kaptunk segítséget a javadalmazási adatok megállapításához, amit köszönünk! 

 

Az Integrity Watch 3.0 projektet, melynek keretében ez a cikk megszületett, az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja finanszírozza.  

A cikk tartalma kizárólag a szerző nézeteit képviseli, és kizárólag az ő felelőssége. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információk felhasználásáért.