Tisztelt Bejelentő!

Köszönjük, hogy bizalmával tüntette ki a Transparency International Magyarországot! Szervezetünk jogsegélyszolgálatot üzemeltet, amin keresztül közérdekű bejelentőket igyekszünk segíteni. Olyanokat, akik elég bátrak ahhoz, hogy jelentsék, ha korrupciót tapasztalnak hivatalos ügyeik intézése, munkájuk, vagy mindennapi életük során. Jogsegélyszolgálatunk keretén belül elsősorban a közhatalommal való visszaéléssel, a közérdekű információk visszatartásával, illetve közpénzek törvénytelen felhasználásával, közbeszerzések során elkövetett szabálytalanságokkal kapcsolatos közérdekű bejelentéseket igyekszünk kezelni.

Tekintettel arra, hogy szervezetünkhöz nagyobb számban érkeznek bejelentések, mint amekkora kapacitással jogsegélyszolgálatunk rendelkezik, így a bejelentések feldolgozásának ideje akár két hét is lehet.

Személyes ügyfélfogadásra csak kizárólag előzetes időpont egyeztetés után tudunk lehetőséget adni.

Telefonos ügyfélszolgálatunkat minden kedd délután 13:00 és 17:00 óra között érheti el a +36 1 269 9534 telefonszámon.

Miben tudunk segíteni:

  • Közérdekű adatigényléseken keresztül segíthetünk feltárni a korrupcióra utaló jeleket, bizonyítékokat.
  • Összeköthetjük a bejelentőt oknyomozó újságírókkal, így nagyobb nyilvánosságot adhatunk ügyének, és rábírhatjuk a döntéshozókat, hatóságokat a korrupciós probléma megoldására.
  • Jogi tanácsokat tudunk adni közbeszerzések során elkövetett szabálytalanságok esetén.
  • Különleges esetekben bíróság előtti képviseletet is tudunk vállalni.

Miben nem tudunk segíteni:

A Transparency International Magyarország alapítványi formában működő civil szervezet.  Nem rendelkezik semmilyen hatósági jogkörrel, így nem tud utasítani, büntetést kiszabni, rendőrségi nyomozást lefolytatni, illetve mások helyében eljárni. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtti képviseletet szervezetünk nem tud vállalni. Csak kivételes esetekben tudunk olyan ügyeket vállalni, ahol a panaszban leírt események  5 évnél régebb óta kezdődtek.

A korrupció számos formában fordulhat elő, ezért tájékoztatjuk, hogy jogsegélyszolgálatunk kapacitáshiány, illetve releváns szaktudással rendelkező szakember hiányában jelenleg nem tud érdemi segítséget nyújtani az alábbi problémákkal kapcsolatban:

  • Gondnokság alá helyezés
  • Cselekvőképesség megállapításával, pszichiátriai vizsgálatokkal kapcsolatos ügyek
  • Válási, gyermekelhelyezési eljárások
  • Magánszemélyek közötti telekviták
  • Igazságügyi szakértői vélemények felülvizsgálata, megtámadása
  • Közös képviselettel kapcsolatos ügyek
  • Hagyatéki eljárások
  • Fogyasztóvédelmi panaszok
  • Bankokkal, pénzintézetekkel, biztosítókkal kötött szerződésekkel kapcsolatos panaszok

 

A *-gal jelölt elemek kitöltése kötelező.

I. Tájékoztató

A Transparency International Magyarország Alapítvány minden olyan magatartást korrupciónak tekint, amely a ráruházott hatalommal illetéktelen előny, például magánhaszon szerzése céljából történő visszaélést valósít meg. Tapasztalataink szerint a korrupció számos formában megjelenhet. Az egészségügyben előforduló hálapénz jelenéség ugyanúgy a korrupció egyik formája, ahogyan a komoly közpénzveszteséget előidéző közbeszerzési csalások, vagy a politikai pártok és választási kampányaik szabálytalan, átláthatatlan támogatása. A korrupció megjelenhet bűncselekményként, például vesztegetés, hivatali visszaélés, vagy a közpénzeket károsító sikkasztás, hűtlen kezelés formájában. Korrupció azonban a kölcsönös szívességek jogilag nem vagy csak nehezen megfogható esete is. Magyarországon az elmúlt években a korrupció rendszerszintű formái is megjelentek, amit az idézett elő, hogy az állami szereplők a polgárok által rájuk bízott közhatalmat a közjó előmozdítása helyett egyéni érdekeik érvényesítése érdekében használják. A rendszerszintű korrupció ellen jogi eszközökkel szinte lehetetlen fellépni, mert ilyenkor maguk a jogszabályok is korruptak, vagyis a közhatalom birtokosai törvényesítik (legalizálják) a korrupt tevékenységüket. Ilyenkor tehát formailag minden szabályos, amire példát szolgáltatnak a dohány kiskereskedelem monopolizálást, illetve a takarékszövetkezeti szektor átalakítását végrehajtó törvények.
A Transparency International Magyarország Alapítvány egyedi ügyek, korrupciós esetek feltárásában és megoldásában történő közreműködéssel is küzd a korrupció ellen. Az egyedi korrupciós ügyekre vonatkozó jelzések befogadásáról és intézéséről, azaz valamely ügy elvállalásáról szakmai megfontolások alapján döntünk. A Transparency International Magyarország Alapítvány a korrupció, vagy ennek kockázata szempontjából kiemelkedő jelentőségű, elsősorban a közhatalom gyakorlásával, az igazságszolgáltatással, a közpénzek felhasználásával és a közbeszerzésekkel összefüggő korrupciós ügyeket vállal, amennyiben rendelkezik az adott ügy elintézéshez szükséges erőforrásokkal. Minden hozzánk forduló polgárt, illetve bejelentőt, ésszerű időn belül, írásban (elsősorban elektronikus levél útján) és az indokok megjelölésével tájékoztatunk arról, hogy elvállaljuk-e az ügyét. Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy a polgárok, korrupció gyanúja esetén, milyen állami szervekhez fordulhatnak.

Közérdekű adatigénylés

A korrupcióra vagy közpénzt károsító más cselekményre utaló adatokat a polgárok, de szakmai és civil szervezetek, illetve újságírók is sok esetben kizárólag közérdekű adatkérésekkel tudják tisztázni. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szabályozza. Az Infotv. értelmében

  1. Közérdekű adat a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret.
  2. Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.
  3. Közfeladatot ellátó szerv az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy.
  4. A közfeladatot ellátó szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat – az Infotv.-ben törvényben meghatározott kivételekkel – bárki megismerhesse.
  5. Ettől eltérő törvényi rendelkezés hiányában közérdekből nyilvános adat a közműszolgáltató cégek kezelésében lévő, közműszolgáltató tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat is.
  6. Szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be a közérdekű adatok és/vagy a közérdekből nyilvános adatok megismerése érdekében.
  7. A közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igényben nem kell megjelölni az adatigénylés célját. A közfeladatot ellátó szervek nem várhatják el az adatigénylés céljának a felfedését és nem tagadhatják meg a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok kiadását azon az alapon, hogy az adatigénylő nem jelölte meg az adatigénylés célját.
  8. A közfeladatot ellátó szerv köteles az erre irányuló igény kézhezvételétől számított legfeljebb 15 napon belül kiadni a közérdekű adatot, illetve a közérdekből nyilvános adatot. A közfeladatot ellátó szerv ezt a határidőt egy alkalommal, 15 nappal meghosszabbíthatja, erről, az adatigénylés beérkezését követő 15 napon belül, köteles tájékoztatni az adatigénylőt.
  9. Amennyiben a közfeladatot ellátó szerv elutasítja a közérdekű adat, illetve a közérdekből nyilvános adat kiadására irányuló igényt, vagy ha az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, az adatigénylő bírósághoz fordulhat, vagy kezdeményezheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását.
  10. A pert a közérdekű adat, illetve a közérdekből nyilvános adat kiadására irányuló igény elutasításának közlésétől, illetve az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítani a közfeladatot ellátó szerv ellen. Ha az adatigénylő az igény elutasítása, vagy nem teljesítése miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását kezdeményezte, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kapott értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül indíthatja meg a pert.
  11. Az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen a megyei törvényszéken, az egyéb közfeladatot ellátó szervek ellen pedig a járásbíróságon kell pert indítani. A bíróság köteles soron kívül eljárni.
  12. A per során a közfeladatot ellátó szervnek kell bizonyítania a közérdekű adat, illetve a közérdekből nyilvános adat kiadása megtagadásának a jogszerűségét és a megtagadás indokait.

Panasz, közérdekű bejelentés

A korrupció elleni fellépést szabályozó egyik, a kormány szerint a gyakorlatban hatékonyan működő jogszabály a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény. E törvény értelmében

  1. Bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehet a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez.
  2. A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja, és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.
  3. Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell.
  4. Az eljárásra jogosult szerv a panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a hozzá történt beérkezésétől számított harminc napon belül köteles elbírálni.
  5. Az eljárásra jogosult szerv – az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása
    indokainak egyidejű közlésével – köteles tájékoztatni a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt arról, ha az elbírálás előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart.
  6. Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi.
  7. Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor, az indokok megjelölésével, haladéktalanul értesíti a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről.
  8. A közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosa (ombudsman) által üzemeltetett, közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló, védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni.
  9. A védett elektronikus rendszer anonimitást biztosít a közérdekű bejelentőnek, ugyanis a közérdekű bejelentő kérheti az ombudsmantól, hogy a személyes adatait kizárólag az ombudsman és hivatala számára legyen hozzáférhető.
  10. Az ombudsman a védett elektronikus rendszerbe érkező közérdekű bejelentést köteles továbbítani az eljárásra jogosult szervnek. Az eljárásra jogosult szerv a hozzá az ombudsman által továbbított közérdekű bejelentést a fenti 1-7. pontokban írtaknak megfelelően köteles intézni.
  11. Az ombudsman, kérelemre, megvizsgálja, hogy az eljárásra jogosult szerv megfelelően intézte-e a közérdekű bejelentést.
  12. A közérdekű bejelentő akkor is kezdeményezheti az ombudsman vizsgálatát, ha az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentését megalapozatlannak nyilvánítja, vagy ha nem ért egyet az eljárásra jogosult szerv vizsgálatának az eredményével, illetve ha álláspontja szerint az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentést nem vizsgálta ki teljes körűen.
  13. A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – amennyiben jóhiszemű – nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

Büntetőeljárás kezdeményezése, feljelentés

Amennyiben a korrupció bűncselekmény gyanúját kelti, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) szerint célszerű eljárni. A Be. határozza meg a különféle hatóságoknak a feljelentések fogadásával és kezelésével összefüggő alapvető kötelezettségeit. Ezek értelmében

  1. Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.
  2. A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni.
  3. A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, de köteles azt a nyomozó hatóságnak megküldeni.
  4. A feljelentést el kell fogadni, ha azonnali intézkedést kíván.
  5. A szóban, illetve távbeszélőn vagy más technikai eszközzel tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
  6. A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni.
  7. Ha a feljelentést nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál tették, a feljelentést ez is köteles átvenni, illetőleg jegyzőkönyvbe foglalni, és az eljárásra jogosultnak megküldeni.
  8. A nyomozó hatóság, illetve az ügyész a feljelentés megérkezésétől számított három napon belül köteles határozni a nyomozás elrendeléséről, feltéve, hogy a feljelentést nem utasítják el, vagy a feljelentés kiegészítésére nincs szükség.
  9. Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész elutasítja a feljelentést, erről értesíti a feljelentőt. A nyomozó hatóság, illetve az ügyész a feljelentés-elutasító határozatot akkor küldi meg a feljelentőnek, ha a feljelentő egyben a feljelentett bűncselekmény sértettje is.
  10. A feljelentő akkor tehet panaszt a feljelentés elutasítása ellen, amennyiben ő a feljelentett bűncselekmény sértettje is egyben.
  11. Ha a feljelentés alapján a nyomozó hatóság vagy az ügyész nyomozást rendel el, és a feljelentést nem a sértett tette, de a sértett személye ismert, a nyomozás elrendeléséről értesíti a sértettet. Mivel a korrupció nem feltétlenül bűncselekményként jelenik meg, annak felszámolására a bűnüldöző szervezeteken kívül számos más állami hatóság is köteles. Így, messze nem a teljesség igényével, korrupció elleni feladatokat köteles ellátni a Közbeszerzési Hatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Alapvető jogok Biztosa, a Nemzeti Adóés Vámhivatal, továbbá számos más állami intézmény. Az erőforrásaink szűkössége miatt nem garantálhatjuk, hogy érdemi segítséget fogunk tudni nyújtani önnek. A fenti jogi lépéseket azonban a Transparency International Magyarország Alapítvány közreműködése nélkül is megteheti.
Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!