A korrupció ott van a magyar felsőoktatásban is – az intézményekben, a Hallgatói Önkormányzatban (HÖK), az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek odaítélésében – ez derül ki a Transparency International (TI) magyarországi tagozatának legújabb kutatásából, amely az oktatás helyzetét vizsgálta. Magyarországon 500 diákot kérdeztek meg kérdőíves vizsgálatban, és mélyinterjúkat készítettek oktatókkal és államigazgatási szakemberekkel.

  • A megkérdezett magyar diákok zöme szerint a korrupció része a mindennapoknak, és leginkább a politika korrupt. Az oktatási intézményeket közepesen tartják korruptnak.
  • A diákok 32 százaléka a tanári kart egyáltalán nem vagy csak részben tartja becsületesnek. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe.
  • A megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során. A hallgatók szerint sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni.
  • A negyedévesek 75 százaléka szerint a HÖK kizárólag a saját tagjainak érdekeit képviseli, pedig a feladata az lenne, hogy az összes hallgatóért kiálljon.
  • A hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét. Ha szülők, ismerősök nem segítenek, segítenek ők magukon: a hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon.
  • Az EU-s források rendelkezésre állása és felhasználása a felsőoktatási intézmények működése szempontjából korrupciós kockázatot jelent, mivel a pótlólagos források átláthatatlanabbá teszik a finanszírozást.

Az oktatásban tapasztalható korrupciót közepes erősségűre értékelik a megkérdezettek

A megkérdezett diákok jelentős része úgy érzi, hogy a korrupció jelen van mind a világban, mind Magyarországon, de legfőképpen a politikai életben. Az oktatási intézményekben tapasztalható korrupció mértékét közepes erősségűre értékelik. A válaszadók 32 százaléka szerint a felsőoktatási intézmények tanári karára egyáltalán nem vagy csak részben jellemző a becsületes működés. Az egyetemek és a főiskolák felvételi bizottságainak becsületességét a megkérdezettek 26, a Hallgatói Önkormányzatokét 46, míg – úgy általában – a közoktatásét 52 százalék vonja kétségbe.

InfoTandem_Transparency_Felsooktatas3_72

Intő jel a felsőoktatás működése szempontjából, hogy a magasabb évfolyamba járó hallgatók sokkal rosszabbnak látják a helyzetet, mint az elsőévesek.

„A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs versenyképes ország”

– jelentette ki a kutatás bemutatóján Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

Problémák a HÖK-nél

Ki lesz HÖK-ös? A hallgatók negyede szerint a HÖK-be csak korrupcióval, mutyival, haveri segítséggel lehet bekerülni. A diákok fele szerint a HÖK-ösök pénzt, ajándékot vagy szívességet kérnek a kollégiumi helyekért és a szociális juttatásokért, ráadásul ezeket könnyebben adják oda az ismerőseiknek, barátaiknak. Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek.

Sok hallgató szerint a HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok, sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a mutyinak, például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.

InfoTandem_Transparency_Felsooktatas4_72

Ha nagy a tét, kevésbé korrektek a hallgatók. És ez sokukat nem is zavarja.

A hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más, az jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.

A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A hallgatók ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a diákok körében készült felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait. A 2013 júliusában közzétett korrupciós barométer szerint a teljes lakosságnak csak a 30 százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a legalacsonyabb arány az Európai Unióban.

Nem rendeltetésszerű az EU-s pénzek felhasználása

Korrupciós kockázatot jelent, hogy a felsőoktatási intézmények az EU-s forrásokat sokszor nem rendeltetésszerűen használják: nem az adott projektet, hanem az intézmények működését finanszírozzák belőle. Ez csökkenti az átláthatóságot és növeli a korrupciós kockázatokat. Az egyre terebélyesedő adminisztráció hibalehetőségeket teremt, hiszen kétfelé, az EU és az intézményfenntartók irányába is kell elszámolni. Továbbá sokszor külső pályázatíró, szakértő intézmény bekapcsolását teszi szükségessé, tehát az uniós projektek menedzselését nemegyszer kiszervezik, ami nehezíti az ellenőrzést. És végül kísérti az intézményt, illetve az együttműködő külső szakértőket, hogy a jövőbeni pályázati kiírásokat befolyásolják.

***

Budapesten hozta nyilvánosságra Globális Korrupciós Jelentését a TI

A Transparency International 2013-as Globális Korrupciós Jelentése 50 ország több mint 70 szakértőjének megállapításait tartalmazza. A tanulmány szerint az elmúlt évben majdnem minden ötödik ember folyamodott vesztegetéshez az oktatási szférában. A vizsgálat rávilágít az oktatás területén alkalmazott korrupciós mintákra, mint például az oktatásra szánt állami pénzek  elsikkasztása, rejtett iskolai költségek, vagy hamis oklevelek adás-vétele. A Jelentés megmutatja, hogy a korrupció minden esetben árt az oktatás színvonalának, visszaveti a társadalmi és gazdasági fejlődést, továbbá veszélyezteti az egyetemek hitelességét, létjogosultságát, továbbá az oktatási rendszer presztízsveszteségéhez vezet.

„Fontos lenne megteremteni az oktatási alapok pénzügyi folyamatainak átláthatóságát és erősíteni az adatokhoz való hozzáférést”

– mondta a jelentés budapesti bemutatóján Gareth Sweeney, a TI berlini központjának vezető munkatársa, a Jelentés főszerkesztője. A TI javaslatai szerint a tanárok számára fejlesztendő etikai kódex szintén hozzájárulhat az átláthatóbb oktatáshoz. A teljes oktatási rendszernek elszámoltathatóan kell működnie. Fontos a diákok korrupció ellen való nevelése is, mielőbb meg kell tanítani őket arra, hogy mi a helyes cselekedet, miért kell nemet mondani a korrupcióra. Az információhoz való hozzáférés és az oktatási szektor transzparens felügyeleti rendszereinek is azt kell elősegíteniük, hogy minden forint, amit a gyermekeink oktatására szánunk, ott kössön ki, ahol arra szükség van; e forrásokból iskolák épüljenek, magasabb legyen a tanárok fizetése és mindenki hozzájusson a tankönyvekhez.

***

További információk

A „GLOBÁLIS KORRUPCIÓS JELENTÉS: OKTATÁS” c. kiadványról

A Transparency International kétévente készít Globális Korrupciós Jelentést (Global Corruption Report, GCR), minden alkalommal egy-egy ágazatot, területet górcső alá véve. A 2013-as GCR témája a felsőoktatás. Az elemzéseket és ajánlásokat tartalmazó könyv 442 oldalas, 50 ország 70 szakértőjének  véleményét tartalmazza.  A kötet a következő fejezetekből áll:

  • Globális korrupciós trendek az oktatásban
  • A korrupció mértéke az oktatásban
  • Átláthatóság és integritás a felsőoktatásban
  • Az oktatás terén található innovatív megközelítések a korrupció elleni küzdelemben
  • Az oktatás szerepe a személyi és szakmai integritás elősegítésében

A „KORRUPCIÓ A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN” c. kutatásról

A Transparency International megbízásából a Kutatópont által készített kutatás célja a magyarországi  felsőoktatásra jellemző korrupció vizsgálata. A primer adatokra építkező kutatási design kvantitatív (500 fős, az egyetemi és főiskolai hallgatókra reprezentatív kérdőíves kutatás) és kvalitatív (15 strukturált interjú oktatói, fenntartói, hallgatói célcsoportokban) megközelítést egyaránt tartalmaz. A lekérdezés és a mélyinterjúk készítésének ideje: 2013. szeptember.

Támogatók:

gcr_supporters_4

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!