A Transparency International Magyarország nemzetközi konferenciát tartott az európai integrációról és a civil társadalomról – A nem kormányzati szervezetek szerepe az Európai Unió jogállamisági mechanizmusában témakörben. Az online konferenciára május 17-én került sor.
A konferenciát Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseinek mind a négy területén jelentős problémák merültek fel. A Bizottság jelentése megállapította, hogy annak ellenére, hogy a magyar büntető törvénykönyv büntetőjogi keretrendszert ír elő a korrupció leküzdésére, a magasrangú tisztségviselőket vagy azok közvetlen körét érintő korrupciós ügyek kivizsgálása és büntetőeljárása terén rendszeresen hiányzik a határozott fellépés. A TI Magyarország ügyvezető igazgatója bírálta a jogállamiság helyzetének és az ügyészség teljesítményének súlyos romlását. Martin József Péter szintén megemlítette, hogy a jogi mechanizmusok csak a jogállamiság sikeres érvényesítésének szükséges, de nem elégséges feltételei. A jövőben a jogállamisági mechanizmus remélhetőleg működni fog, de ahogy Martin József Péter rámutatott, rövid távon úgy tűnik, hogy ez nem akadályozza meg az intézményesített korrupciót, amely a koronavírusjárvány alatt az elmúlt évben felerősödött és további hatalmi koncentrációval párosult.
Jávor Benedek, korábbi magyar EP-képviselő beszédében betekintést engedett az EU döntéshozatali mechanizmusaiba. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy az európai politikában az állampolgári részvétel megerősítésére van szükség, valamint ennek legfontosabb eszközeit is bemutatta. A civil szervezetekkel folytatott konzultáció a jogállamiság keretein belül rendkívül fontos, és elengedhetetlen ahhoz, hogy a Bizottság információhoz jusson az adott tagállam jelenlegi helyzetéről – fejtette ki.
Daniel Freund, német zöldpárti EP-képviselő beszédében szintén az EU politikájának alakításával kapcsolatos gondolatokat osztott meg. Rámutatott, hogy több olyan tagállam van, amelyeknek problémái vannak, és hogy a jogállamisági válságok közvetlenül kapcsolódnak a tagállamokban tapasztalható korrupcióhoz. A közelmúltban Magyarország esetében azt tapasztaltuk, hogy a kormány közeli barátai meggazdagodtak, az állami projektek túlárazottak, és a végén mindig rossz minőségben készülnek el – fejtette ki. Szintén megemlítette, hogy az Európai Parlament mekkora nyomást próbált meg gyakorolni a Bizottságra, hogy alkalmazza a jogállamisági mechanizmust a tagállamok esetében, például Magyarországon is. Végül Freund rámutatott, hogy az éves jogállamisági jelentéseknek köszönhetően jobban átlátható, hogy mit kell változtatni a tagállamokban.
Az ezt követő panelbeszélgetés témája a civil szervezetek szerepe a jogállamisági jelentések elkészítésében a saját országukban. A beszélgetést Mikola Bálint, a TI Magyarország kommunikációs és kutatási vezetője moderálta. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője elmondta, hogy a magyar törvényhozás nem hagyja, hogy bárki kritizálhassa a meghozott döntéseket. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy nem ez az utolsó szó, amelyet a Bizottságtól hallunk a jogállamisági nyilvántartásokról. Arben Kelmendi, a Koszovói Demokrácia Intézet programmenedzsere elmondta, hogy Koszovó figyelemmel kíséri az alapvető és a bonyolult korrupciós eseteket is, ugyanakkor ügyelnek arra, hogy a szomszédjaik példájából is tanuljanak.
Marija Sunchevska, a TI Macedónia munkatársa elmondta, hogy országuk több mint 15 éve dolgozik az EU-csatlakozás előkészítésén. A folyamat során olyan visszajelzéseket kapnak a tagországok és a balkáni országok fejlődésével kapcsolatban, amelyeket saját fejlődésük előmozdítása érdekében is fel tudnak használni. Macedóniában a legnagyobb probléma a javasolt reformok hiányos végrehajtásához kapcsolódik, de Marija Sunchevska úgy vélte, hogy az Európai Bizottság támogatásával együtt pozitív változásokat hozhatnak az országba.
A panelbeszélgetés másik kérdése az volt, hogy hogyan hatott a koronavírusjárvány a fenti országokban tapasztalható jogállamisági helyzetre. Ligeti Miklós elmondta, hogy Magyarországon a kormány a Covidot lehetőségnek látta arra, hogy tovább bővítse a hatáskörét, és ezen kívül több milliárdnyi euró került át a kormány legjobb barátai zsebébe. Marija Sunchevska hozzátette, hogy a járvány óta meg kellett változtatni az intézmények működését: a helyzetet az eljárások rövidítésére használták, de a civil szervezetek ebben az időszakban is folytatták a jogállamiság ellenőrzését. Cezara Grama, az Expert Forum képviselője arra mutatott rá, hogy a Covidnak köszönhetően nagy nyomás nehezedett az igazságszolgáltatásra és a demokratikus rendszerre Romániában. Ez egy nyomás teszt volt, hogy lássák, hogyan működnek az intézmények ilyen helyzetben a jogállamiság kezelésében.
Zárásként a végső kérdés az volt, hogy ezen országok mit gondolnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról. Marija Sunchevska elmondta, hogy véleménye szerint Macedónia nem csatlakozik az ügyészséghez a közeljövőben, mert szerinte országa még nem lépett az integráció előkészítésének ezen fázisába. Sunchevska kijelentésével a Koszovói Demokrácia Intézet munkatársa is egyetértett.
Az esemény élénk érdeklődés mellett, csaknem 60 fős közönség részvételével zajlott.
