Korrupcióval kapcsolatos bejelentését nálunk is megteheti »

A „vészharangokat megkongató” közérdekű bejelentők fontos szerepet játszanak a korrupció leleplezésében, mivel korrupció esetében rendszerint súlyos gond, hogy a cselekmények igen ritkán kerülnek napvilágra, és a tanúk szerepvállalásának (bátorságának) hiányában nehezen bizonyíthatók.

Bejelentések nélkül olyan információk maradhatnak titokban, amelyek elengedhetetlenek az állam és az egyes szervezetek tiszta, átlátható és hatékony működéséhez. A korrupciós ügyekbe keveredő országok, cégek és közigazgatási intézmények elveszíthetik jó hírnevüket és a bizalmat, ezért jóval kevesebb anyagi és erkölcsi veszteség éri az államot és a cégeket, ha a korrupció révén elfolyó pénzekre a közérdekű bejelentők segítségével fény derül.

Közérdekű bejelentő, aki

  • annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő kárt előzzön meg,
  • nem saját előnyére cselekszik,
  • a problémát elsősorban a szervezeten belül biztosított keretek között próbálja megoldani,
  • olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek alkalmasak a meggyőzésre.

A közérdekű bejelentő tehát olyan személy, aki akár állását is kockáztatja annak érdekében, hogy fényt derítsen olyan visszaélésekre, amelyek az egész társadalmat veszélyeztetik.

A TI a közérdekű bejelentőket védő és a bejelentések megfelelő kivizsgálását elősegítő rendszer kiépítése érdekében több kezdeményezést is indított, amelynek keretében szabályozási koncepció és elemzések készültek. Emellett a TI folyamatosan figyelemmel kísérte a kormány intézkedéseit a témával kapcsolatban, ezekről állásfoglalásaiban fogalmazta meg véleményét.

A következők érvényesek a közérdekű bejelentőkre nézve:

  1. Bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehet a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez.
    a
  2. A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja, és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja.
    a
  3. Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell.
    a
  4. Az eljárásra jogosult szerv a panaszt és a közérdekű bejelentést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a hozzá történt beérkezésétől számított harminc napon belül köteles elbírálni.
    a
  5. Az eljárásra jogosult szerv – az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – köteles tájékoztatni a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt arról, ha az elbírálás előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart.
    a
  6. Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi.
    a
  7. Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor, az indokok megjelölésével, haladéktalanul értesíti a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről.
    a
  8. A közérdekű bejelentést az alapvető jogok biztosa (ombudsman) által üzemeltetett, közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló, védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni.
    a
  9. A védett elektronikus rendszer anonimitást biztosít a közérdekű bejelentőnek, ugyanis a közérdekű bejelentő kérheti az ombudsmantól, hogy a személyes adatait kizárólag az ombudsman és hivatala számára legyen hozzáférhető.
    a
  10. Az ombudsman a védett elektronikus rendszerbe érkező közérdekű bejelentést köteles továbbítani az eljárásra jogosult szervnek. Az eljárásra jogosult szerv a hozzá az ombudsman által továbbított közérdekű bejelentést a fenti 13-19. pontokban írtaknak megfelelően köteles intézni.
    a
  11. Az ombudsman, kérelemre, megvizsgálja, hogy az eljárásra jogosult szerv megfelelően intézte-e a közérdekű bejelentést.
    a
  12. A közérdekű bejelentő akkor is kezdeményezheti az ombudsman vizsgálatát, ha az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentését megalapozatlannak nyilvánítja, vagy ha nem ért egyet az eljárásra jogosult szerv vizsgálatának az eredményével, illetve ha álláspontja szerint az eljárásra jogosult szerv a közérdekű bejelentést nem vizsgálta ki teljes körűen.
    a
  13. A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – amennyiben jóhiszemű – nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

 

Kapcsolódó oldalak

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!