Skip to content

A TI Magyarország konferenciája az EU-források felhasználásáról

„Ami most elveszett, az soha nem jön vissza” – A TI Magyarország konferenciája az EU-források felhasználásáról

 

A Transparency International Magyarország nagyszabású konferenciát szervezett az EU-források felhasználásáról és a civil kontrollmechanizmusok lehetőségeiről. Az eseményt a TI Magyarország ügyvezető igazgatója, Martin József Péter nyitotta meg, aki az EU-s források jelentőségét emelte ki Magyarország gazdaságában, megalapozva a konferencia hangvételét. Elmondta, hogy Magyarország GDP-jének 4%-át teszik ki az Európai Uniós támogatások, az országot az Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb nettó haszonélvezővé téve. Ezt a kerekasztal beszélgetés során Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének vezetője is megerősítette; megjegyezve, hogy „mióta Magyarország az EU tagja …a GDP-jéhez viszonyítva több pénzt kap, mint Németország a teljes Marshall-terv alatt’.

Habár ez rendkívül kedvező a magyar gazdaságnak, egyértelmű figyelmeztetések érkeztek arról, hogy a támogatások helytelen felhasználása, akár túlárazásokon vagy nem megfelelő versenyeztetésen keresztül, a források elvesztéséhez vezethet. Amint azt Anton Schrag, az Európai Bizottság DG REGIO részlegvezető helyettese is kiemelte, ezen bevételek forrása véges és időszakos. „Idővel egyre kevesebb pénz lesz, mivel feltételezzük, hogy végbementek a fejlesztések. Ami most elveszett, az soha nem jön vissza, ezek elszalasztott lehetőségek”. Más szavakkal, a korrupció vagy technikai felügyelet során elvesztett EU-s támogatásokat nem helyettesíti majd egy véget nem érő forrás a jövőben.

A vitanyitó előadó, Ville Itälä; az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója; kiemelte a nemzeti, nemzetközi és egyéni szinten történő együttműködés jelentőségét az egyre növekvő, komplex hálózattal rendelkező, digitálisan fejlett, határokon átívelő korrupcióval szemben. Nemzeti szinten hangsúlyozta a kormányoktól a korrupciós nyomozásokban elvárható együttműködés szintjének tisztázását a személyes bankszámlák adataihoz történő hozzáférés tekintetében. Ezt az üzenetet megerősítve Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője elmondta: „Az EU intézményei elkötelezettek a korrupció elleni harc iránt, de egyedül nem érhetnek célt. Szükség van a társadalom együttműködésére is a korrupció megakadályozásában, és együtt képesek vagyunk harcba szállni vele” – fogalmazott. Habár az EU világelső a korrupció elleni küzdelemben, amint Zupkó elmondta, a friss CPI jelentések még mindig azt jelzik, hogy „van még tennivaló”.

Az átfogó, társadalmi szintű összefogás szükségességének gondolata áthatotta az egész konferenciát. Nagy Gabriella, a TI Magyarország közpénzügyi programjainak vezetője az Integritási Megállapodásokról (IP) szóló prezentációjában kiemelte, hogy nem csupán nagyobb társadalmi bizalmat sikerült elérniük a közbeszerzési eljárásokkal és tenderekkel szemben, hanem a korrupció elleni küzdelemben való aktív, személyes részvételt is sikerült elősegíteniük. Az Integrációs Megállapodások, amelyeket a Magyarországon a Transparency International Magyarország az Európai Bizottság kísérleti projektjének keretében indított el, más előnyökkel is járnak, név szerint nagyobb versenyt biztosítanak a kivitelezők közt, ami a költségek lényeges csökkenését eredményezi, a megnövekedett átláthatóság és bizalom mellett. Voltak azonban problémák, az M6-os autópálya projekttel kapcsolatban érkeztek kartellgyanút jelző jelentések, amelyeket a magyar Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgált ki.

A magyar kormány védelmében Szalóki Flórián helyettes államtitkár kiemelte, hogy korábban is léteztek mechanizmusok a korrupció és az tisztességtelen viselkedésformák jelentésére, de ezek alacsony kihasználtsága nem a kormányon, hanem magánszemélyeken múlik, ezért az ezekben rejlő lehetőségek további kiaknázását javasolta a civil szervezeteknek. Anton Schrag, habár nem a magyar kormány védelmében, szintén hasonló kijelentést tett, és javasolta új jogszabályok kidolgozását a civil kontrollmechanizmusok fejlesztése érdekében Magyarországon, hozzátéve: az alapvető jogszabályok használatának megváltoztatása már elégséges lenne. Ez javítaná az átláthatóságot és lehetővé tenné a magánszemélyek számára az EU-s források közbeszerzési dokumentumaihoz való hozzáférést így „az állampolgároknak nem pletykákra kellene támaszkodniuk, hanem maguk is elolvashatnák a tényeket”.

Végszóként, a társadalmi összefogás a korrupció elleni küzdelemben való fontosságának jegyében Dencső Balázs, a DGAEF/EUTAF főigazgatója úgy fogalmazott: „Nem vagyok biztos abban, hogy az állampolgárok tisztában vannak az EU-s támogatások mindennapi életükre gyakorolt hatásának mértékével”, minél hamarabb tudatosul ez bennük, annál hamarabb válik fontossá számukra a források helytelen felhasználásának megakadályozása.


A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. Bármilyen kommunikáció ami a projekttel kapcsolatban megjelenik az oldalon kizárólag a szerzők véleményét tükrözi, és az Európai Bizottság nem vonható felelősségre az itt megtalálható információk bármilyen módú felhasználásáért.

The project has been funded by the European Commission. Any publication made on this site reflects the views only of the authors, and the European Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained herein.

Kapcsolódó hírek

Alkotmányellenesnek tartjuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárását

A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárást indított a Transparency International Magyarország ellen

Útjára indítottuk a 12. oknyomozói mentorprogramunkat

Közhasznúsági jelentés: közzétesszük a 2023-ról szóló dokumentumokat

Vizsgálja ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal a külügyminisztériumot ért orosz hackertámadást! 

Jelentkezz a 12. oknyomozó újságírói mentorprogramunkra!

Győzelem a Kúrián a Magyar Vízilabda Szövetséggel szemben!

Átláthatóbbá váltak az Ez a Minimum! programhoz csatlakozó önkormányzatok

Az önkényvédelmi törvényt hatályon kívül kell helyezni!

A korrupcióellenes civil szervezetek nem szavazták meg a Korrupcióellenes Munkacsoport 2023-as jelentését

×