Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket, és mindezt központosítva teszik – ez derül ki a Transparency International Magyarország (TI) „Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon” című tanulmányából, amelyet ma mutattak be Budapesten. A jelentés szerint az uniós pénzek elosztása nem elég hatékony.

A mai napon élesedik az a közbeszerzési jelzőrendszer („red flag”), amely a közbeszerzési adatbázisokban megjelenő dokumentumokat és információkat monitorozza, és jelzi a korrupció szempontjából gyanús eseteket.

A növekedés alapját jelenti az uniós pénz

Magyarország (és a többi közép- és kelet-európai uniós tagállam) a gazdaságtörténetben korábban ismeretlen mértékű külső fejlesztési forráshoz jut uniós tagságának első két költségvetési ciklusában. Magyarország 2007 és 2020 között az évente megtermelt GDP-jének több mint 3,5 százalékát – vagyis minden évben átlagosan bő ezermilliárd forintot – kapja fejlesztési célra az Európai Unió költségvetéséből.

„Enélkül Magyarországon nem lenne sem növekedés, sem közberuházás”

– mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Egyes területeken minden korábbinál lényegesen több pénz áll rendelkezésre, aminek maradéktalan elköltését a kormány kiemelten szorgalmazza.

Ha kevés, az a baj, ha sok, az is baj

„A forrásbőség, és az a kényszer, hogy e forrásokat maximálisan kihasználja az ország, önmagában korrupciót generálhat, hiszen a források kezelői a pályázatokra szánt pénzt felültervezik, az elszámolható költségeket bőkezűen határozzák meg”

– összegezte a tanulmányt Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. A hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket, így a túlárazás gyakorlatilag kódolva van a rendszerben. Nem ritka, hogy a piaci ár ötszöröséért szereznek be egy árut uniós támogatással. Egy magyar egészségügyi központ részben EU-finanszírozással egy szlovákiai vállalattól 1,7 millió euróért vett meg egy olyan berendezést, amelynek beszerzési ára (vélhetően reális piaci értéken) Szlovákiában 262 ezer euró volt.

A közbeszédben főleg arról esik szó, hogy el tudja-e költeni az ország az uniós pénzeket, és a fejlesztések hatékonysága háttérbe szorul. Ez a szemléletmód már önmagában is rontja a korrupció elleni küzdelem esélyeit, hiszen az alaposabb és szigorúbb ellenőrzés több időt vesz igénybe, és így lassíthatja a projektek megvalósítását. A hazai fejlesztési programok hatékonysága általában alacsony. Jó példa erre a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások területe. Magyarország az elmúlt bő egy évtizedben az uniós átlag 2,7-szeresét fordította cégek állami támogatására, miközben versenyképességi mutatói az EU-átlagnál jóval gyengébben alakultak.

A mutyi itt van helyben, nem az EU dönt róla

„Az unió által adott pénzeket  általában közbeszerzés útján költik el. Ez a legkockázatosabb szakasz a korrupció szempontjából”

– emelte ki Nagy Gabriella. Jellemző módszer a közbeszerzési kiírások testreszabása, finomhangolása a piaci verseny korlátozása céljából. Figyelemre méltó, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül – a kedvezményezett szervezeteknél – jelenik meg. Egy jellemző példa minderre az, amikor néhány hónappal ezelőtt az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr-Gönyű kikötő továbbfejlesztésére kiírt közbeszerzésén – hamis adatszolgáltatásra hivatkozva – kizárta az eljárásból a korábban kegyelt, majd kegyvesztett lett Közgép Zrt.-t. Arra hivatkoztak, hogy a vállalat által a megvalósításhoz felhasználni kívánt komp „zárt fedélzetének területe nem érte el az 500 négyzetmétert, az csak 452,6 négyzetméter volt”. A Közgép korábban kiemelkedően sikeres volt a közbeszerzési eljárásokban, hasonlóan szigorú ellenőrzésnek nem volt kitéve.

Túlzott központosítás

A TI jelentése megállapítja: a 2014–2020-as időszakra érvényes jogszabályi környezet és új szervezeti rendszer a korrupciós kockázatokat (is) központosította. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnésével 2014-től a fejlesztések operatív irányítását végző hatóságok a szakminisztériumokba kerültek, miközben a központi koordinációs feladatokat a Miniszterelnökség látja el. A 2014-ben bekövetkezett változásokat részben a decentralizáció, vagyis az irányító hatóságok minisztériumokhoz telepítése, részben a centralizáció, azaz a Miniszterelnökség erős koordinációs szerepe jellemzi. Erősödött a közvetlen állami, kormányzati kontroll, mert minden funkció a közigazgatáson belülre került.

„Maga a döntés – tehát hogy hogy mire költik a fejlesztési pénzeket – szintén magában hordozza a korrupció veszélyét”

– hangsúlyozta Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője. A kormány döntött: 2014 és 2020 között az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani (2007 és 2013 között csak a források 24 százalékát költötte erre az ország). Korábbi felmérések szerint a gazdaságfejlesztésre szánt pénzek – tehát a vállalatoknak juttatott közvetlen támogatások – csak nagyon alacsony hatékonysággal hasznosulnak, miközben korrupciós kitettségük magas.

Hogyan tovább? A TI láthatóvá teszi a korrupciót

A TI két olyan eszközt is bemutatott a mai napon, amely hatékonyan hozzájárulhat az uniós források felhasználásával kapcsolatos korrupció elleni küzdelemhez. Egy mobil applikáció lehetőséget ad majd arra az állampolgároknak, hogy okostelefon segítségével értékeljék a környezetükben található, uniós forrásból megvalósított beruházásokat minőségük és hasznosságuk szerint. A beérkezett osztályzatok alapján egyfajta hőtérkép jelenik majd meg, ami lehetőséget ad majd a további vizsgálatokra.

A mai napon élesített – a K-Monitorral és a PetaByte informatikai céggel közösen kifejlesztett – közbeszerzési jelzőrendszer („red flag”) pedig egy olyan informatikai eszköz, amely a közbeszerzési adatbázisokban (egyelőre az uniós adatbázisban) megjelenő dokumentumokat és információkat monitorozza. Ahol felvetődik a korrupció kockázata, azt a közbeszerzést a szoftver zászlóval jelöli meg. A www.redflags.eu honlapon az érdeklődők a piros zászlóval megjelölt közbeszerzések esetében részletes információt kapnak a gyanús körülményekről.

Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője elmondta,

„az eszköz egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képes előrejelezni kockázatokat. Így könnyebben megelőzhetőek lesznek esetlegesen korrupt közbeszerzések.”

A szoftver az Európai Bizottság által támogatott projekt keretében jött létre.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!