A Transparency International szerint teljesen természetes, hogy a köz- és a magánszektor között mozgás van és ez számos jogos előnyt jelenthet mind a közigazgatásnak, mind a cégeknek. Kellő szabályozás híján ugyanakkor hivatallal való visszaélések, nyerészkedés és illetéktelen befolyásolás táptalaja lehet az, amikor közhivatalnokok magánszektorban vagy üzletemberek a közigazgatásban folytatják karrierjüket. Így például a magas beosztású döntéshozó valamely cégnek kedvezve visszaélhet a ráruházott hatalommal, így alapozva meg jövőbeni állását a cégnél. A tanulmány ezekre az esetekre és a lehetséges szabályozásra fókuszál.

A legveszélyeztetettebbek a forgóajtó jelenség kapcsán a középvezetői szintnél magasabb pozícióban levők, főleg az energiapiacon, a telekommunikációs piacon és a pénzügyi szektorban. A forgóajtó jelenség tulajdonképpen csak azokon a területeken nem jellemző, ahol az állam nem lép fel megrendelőként.

A szerzők szerint mindezek miatt szükséges az átfogó szabályozás. Nemzetközi szinten az OECD, az ENSZ, Európa Tanács és az EU is megfogalmazta a maga alapelveit és javaslatait a forgóajtó jelenség korlátozására. Mindegyik szervezet leszögezi, hogy a köztisztviselő a pozíciójától való megválás után nem élhet vissza az abból származó előnyökkel, információkkal, ám az alapelvek betartatását a szervezetek az államokra ruházzák.

A tanulmány bemutatja négy olyan ország gyakorlatát, amelyek jó példával szolgálhatnak ezen a területen, az Amerikai Egyesült Államokét, Kanadáét, Hollandiáét és Norvégiáét. Magyarország a forgóajtó jelenség szabályozásának tekintetében nagyon messze áll ezektől az országoktól, a Kormány nem régiben elfogadott korrupció megelőzési programja például csak nagyon érintőlegesen foglalkozik a jelenséggel. Arról is szól, hogy a 2011-ben elfogadott Közszolgálati Tisztviselői törvény is számos utat enged a forgóajtó-jellegű visszaéléseknek.

A továbbiakban, a magyar üzleti szektorról szóló fejezetben pedig a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy az, hogy a vállalatok politikában, közszférában jártas szakembereket alkalmaznak, tulajdonképpen reakció a politikai kiszolgáltatottságra és a kiszámíthatatlan jogalkotásra, melyek komolyan érintik az ületi szférát.

A tanulmány utolsó fejezetében a szerzők javaslatokat fogalmaznak meg a köz- és üzleti szféra számára egyaránt, főleg a már említett országok gyakorlatából átemelve elemeket. A teljes tanulmány „A forgóajtó jelenség Magyarországon” címmel a lenti linken érhető el.

Továbbá összegyűjtöttük az utóbbi 10 év minisztereinek köz- illetve magánszektorban betöltött pozícióit, a táblázat szintén az oldal alján található.

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!