A Transparency International Magyarország (TI) 66 állami céget vizsgált meg abból a szempontból, hogy azok mennyire tartják be a törvényi előírásokat.  Kevesen szerepeltek jól: a százas skálán mindössze két cég szerzett 90 pontnál többet. Az átlagos eredmény 46 pont volt, maximális eredményt egy társaság sem ért el. Egyetlen olyan állami vállalat sincs Magyarországon, amely a törvényben előírt összes adatot nyilvánosságra hozza. A cégek általában nem teszik közzé a honlapon az éves költségvetési tervüket, a számukra fontos jogszabályokat és a szervezeti felépítés is hiányzik az internetes felületükről. E közpénzből működő cégek kevéssé átláthatóak és nehezen számonkérhetőek. Ez nemcsak az állampolgárok tájékoztatása miatt problémás, hanem azért is, mert a kormány így nehezebben tudja nyomon követni saját cégeinek a működését és ezért nehezebben tud jó döntést hozni – hangzott el a TI budapesti rendezvényén.

Először készült átfogó vizsgálat az állami vállalatokról Magyarországon, a TI ezzel hagyományt teremt. A szervezet a következő években szintén feltérképezi ezeket a vállalatokat, a módszertan ugyanez lesz. Jövőre már láthatóvá válik az is, hogy melyik cég hányadik a listán, és az ideihez képest hogyan változtak az eredményeik. Az objektív módszertan alapján egyértelműen bemutatható lesz a fejlődés vagy a romlás.

Polarizált mezőny

A TI által alkalmazott pontozás több szempontot vett figyelembe. A cégek általános átláthatósága mellett vizsgálták a vállalatirányítás integritását, illetve az azt segítő szervezeti megoldások alkalmazását és alkalmazhatóságát. Ezeket az információkat a vállalatok honlapjáról érték – vagy éppen nem érték – el.  Ezen kívül 7 állami vállalat vezetőjével készült strukturált interjú, amelyben az átláthatóság, mint érték érvényesüléséről, az integritást elősegítő szervezeti és szabályozási megoldásokról, ezek működéséről, illetve hiányáról kérdezték a cégvezetőket.

Az állami cégek erősen különböznek abból a szempontból, hogy mennyire átláthatóak és milyen mértékben alkalmaznak integritási rendszereket, például etikai kódexet, etikai forródrótot, megfelelőségi (compliance) osztályt, stb. A pénzügyekkel és a szállítmányozással foglalkozó cégek átláthatóbbak, mint a mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok vagy a közszolgáltatók.

„Az állami vállalatok viszonylagos monopolhelyzete tovább fog csökkenni, hagyományos piacaikon mind többször kerülnek versenyhelyzetbe. A polgároknak is szüntelenül nő az igénye, hogy lássák, hogyan és miből működnek az állami vállalatok. Mindez pedig óhatatlanul növeli az igényt a jobb és teljesebb körű tájékoztatás iránt” –emelte ki a konferencia bevezető előadásában Terták Elemér az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának vezető tanácsadója.

Formális fellépés, hagyományos eszközök alkalmazása

A TI kutatásához szükséges interjúk szervezésének a tapasztalatai, elsősorban a magas elutasítási arány azt mutatják, hogy az állami cégek vezetői részéről rendkívül erős az elzárkózás: nem szívesen nyilatkoznak ebben a témában. De még az együttműködő cégeknél is csak kevés helyen lelhetőek fel a vállalati integritást és átláthatóságot elősegítő intézmények és eszközök – ez csak a kifejezetten progresszív vezetésű állami vállalatokra jellemző. A legnépszerűbb a beszerzési szabályzat és a titoktartási nyilatkozat, a legritkábban alkalmazott megoldások közé pedig az etikai forródrót, illetve a külön megfelelési (compliance) osztály tartoznak.

Az EXIM vezérigazgatója, Nátrán Roland kiemelte:

„Az EXIM teljes szervezetét átfogó compliance program célja, hogy a prudens és átlátható működés révén megvalósíthassa stratégiai feladatait, ezáltal hozzájárulhasson a magyar exportőrök további sikereihez”.

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy sok múlik a vállalatvezető gondolkodásmódján. A cégvezetők többsége úgy definiálja a tulajdonosi és politikai elvárásokat, hogy az integritás és a transzparencia megteremtése kimerül a hatályos törvények betartásában, s ezen túlmenően nem foglalkoznak átláthatósági kérdésekkel. Hiányoznak az integritást elősegítő modern szabályozási megoldások, a többség nincs tisztában ezek előnyeivel, a vállalat hatékonyságára gyakorolt pozitív hatásaival.

A TI Magyarország úgy véli, a korrupció elleni küzdelem alapja az átláthatóság és az elszámoltathatóság, a közszférában és a magánszektorban egyaránt. A nemzetközi normákkal összhangban megfelelő garanciák szükségesek a piactorzító magatartás, a tisztességtelen verseny és az összeférhetetlenség kivédésére. Fontos, hogy elváljon egymástól az állam szabályozó, ellenőrző és tulajdonosi szerepe. Az állami vállalatoknak elszámoltathatónak kell lenniük valamennyi érintett fél, köztük az adófizetők felé, hogy nyomon tudják követni adóforintjuk hasznosulását.

A jogszabályi megfelelést minimum követelményként kellene teljesíteniük a cégeknek. A működéssel, vállalatirányítással és etikus üzleti magatartással kapcsolatos releváns információkat egységes, átlátható, könnyen kereshető formában kellene nyilvánosságra hozni a vállalati honlapokon. Az átláthatósági követelményeknek való megfelelést az ellenőrző és felügyelő hatóságoknak nyomon kell követniük és a hiányosságokat szankcionálni szükséges.

„A magyar állami vállalatok többségét először rá kell ébreszteni arra, hogy milyen problémákat okoz az átláthatóság és az integritás hiánya. Ezután következne a törvényi megfelelés, majd pedig a szemléletváltás. A transzparenciának, mint értéknek minden elemében át kellene hatnia a vállalat működését. Ehhez az első számú vezető aktív elkötelezettsége szükséges” — összegezte a kutatás tanulságait Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Az átláthatóság javítása érdekében a TI Magyarország azt ajánlja, hogy a vizsgált cégek az átláthatóság mérőszámaiban két év alatt legalább 20 százalékos javulást érjenek el, ezzel mutatva elkötelezettségüket a transzparencia iránt.

***

Itt elérhető a teljes jelentés, a részletes módszertan  illetve „A magyar állami vállalatok átláthatósága, közzétételi követelményeknek történő megfelelése és integritása” c. kutatásról készített prezentáció is.

A kutatást a TI Magyarország megbízásából a Korrupciókutató Központ Budapest munkatársai végezték.

***

Függelék

A 66 magyar állami vállalat honlapjának tartalmát 4 mutató értékei szerint vizsgáltuk. A négy indikátor a következő:

TTI – Törvénytisztelet Index: azt mutatja, hogy az adott vállalat a honlapján szereplő információk és adatok alapján mennyiben felel meg az állami vállalatokra nézve kötelező törvényi előírásoknak.
KII – Kemény Információk Indexe: túlmutat a törvényben előírt, kötelező adatszolgáltatáson; olyan változókat tartalmaz, amelyek számszerűek és/vagy mérhető adatot közölnek.
EII – Gazdasági Mutatók Indexe: a vállalat pénzügyi, gazdasági, számszerű adatainak közzétételét jelző indikátor.
AII – Általános Információk Indexe: a fentiekbe nem sorolható, általános információkhoz való hozzáférés mutatója.

Egyik indikátornál sem fordul elő, hogy a legjobb teljesítményt mutató vállalatok csoportja lenne a legnépesebb. A közepes teljesítményt mutatók köre egyetlen alkalommal tartalmazza a legtöbb társaságot (66-ból 32 cég). Két index esetében a „gyenge” teljesítményt mutató mezőny a legnépesebb (66-ból 31, illetve 35 cég), míg egynél a leggyengébbek voltak a legtöbben (33-an, ami a teljes mezőny felét jelenti). Két indexnél jócskán akadtak 0 pontosok (7, illetve 10 vállalatról mondható ez el)

allami_vall_tablazat

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!