Kevesebbet titkolóznak az állami vállalatok a honlapjaikon – és már ez is előre lépés
A Transparency International Magyarország (TI) 66 állami cégnek vizsgálta meg a honlapját. A korrupcióellenes szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen és mennyi információt közölnek magukról az állami cégek. Az állami cégek közzétételi gyakorlata hatással lehet arra, hogy a közpénzek kezelése miként zajlik ebben a körben. Az eredmények vegyes képet mutatnak.
A Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute – OSI) által támogatott, magyar állami vállalatokkal kapcsolatos kutatás két irányba terjedt ki. Egyrészt a TI azt ellenőrizte, hogy a hazai állami cégek mennyire tartják be a magyar törvényeket – vagyis azok az adatok nyilvánosak-e, amelyeket a szabályok szerint kötelező nyilvánosságra hozni. (Ezt mutatja be a tanulmányban az ún. törvénytisztelet index – TTI). Másrészt a korrupcióellenes szervezet azt vizsgálta, hogy a kötelező közzétételen túlmenően mit tesznek a vállalatok azért, hogy a fontosabb adataik, szerződéseik, nyilatkozataik könnyen elérhetőek legyenek. Ilyen lehet például az etikai kódex bemutatása a honlapon, a bejelentővonal, illetve a korrupció elleni intézkedések nyilvánossága, vagy a megfelelőségi (compliance) osztály működtetése. (Ezeket a tényezőket veszi számba az ún. ajánlott közzétételi lista index – ALI.)
VAN FEJLŐDÉS, DE NEM MINDEN TERÜLETEN
A másfél éve indult projekt keretében immár másodszor méri fel az állami vállalatokat a TI. Ennek a projektnek a keretében ugyanezt a 66 állami vállalatot 2013-ban már vizsgálta a szervezet. Az akkori és a mostani vizsgálatból az derül ki, hogy a törvények betartásában fejlődtek az állami cégek. A törvénytisztelet indexben a vállalatok 2013-hoz képest több mint 30 százalékos javulást értek el: átlagosan 61 pontot kaptak (a 100-ból) a korábbi 46 helyett. Ez jelentős javulás, de tekintettel arra, hogy a törvény mindenkire nézve kötelező, ezért e mutatót illetően minden állami vállalat számára alapkövetelmény kellene, hogy legyen a maximális 100 pont elérése. A TTI-nál sokkal rosszabb a helyzet a közzététel ajánlott elemei alapján készült és a jelenlegi adatfelvétel során először alkalmazott indexben (ALI), ebben 29 pont volt a vizsgált vállalati kör átlaga.
AKIK TEHÁT NEM A LEGJOBBAK, AZOK NEM TARTANAK BE MINDEN SZABÁLYT. DE KIK A LEGJOBBAK?
A törvénytisztelet indexben a 2013-as adatfelvételkor a vállalatok többsége a gyengén teljesítő 25-50 pont közötti tartományba esett, jelenleg a felső, 75-100 pontos tartományba esők aránya a legnagyobb. A 2015-ös kutatás alapján két vállalat is elérte a maximális pontszámot: a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.
A TI kutatása azt mutatja, hogy még mindig van 6 cég, amely a 0 és 25 pont közötti sávba esik, vagyis ezek a vállalatok súlyos és nehezen magyarázható mulasztásban vannak a törvények betartását illetően.
HA EGY CÉG NEM TARTJA BE EZEKET A SZABÁLYOKAT, AKKOR MEGBÜNTETIK? NEM.
A kutatás során kiderült, hogy számos állami vállalat azért nem tesz eleget a közadatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének, mert vitatja, hogy az információszabadságról szóló törvény értelmében közfeladatot ellátó szervnek minősülne. Akadt olyan vállalat is, amely arra hivatkozott, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény nem vonatkozik rá, így nem kell számot adnia a közbeszerzéseiről.
Jelenleg nincs megfelelő szabályozás a közzétételi követelmények betartásának rendszeres ellenőrzésére és szankcionálására sem, csak azokat a vállalatokat vizsgálják, amelyekkel szemben a mulasztással kapcsolatban bejelentés érkezett.
A KÖTELEZŐ SZABÁLYOKON TÚL (HA AZT EGYÁLTALÁN BETARTJÁK) MÉG MIT TEHET EGY ÁLLAMI VÁLLALAT?
Sokat tehetne, de egyelőre úgy tűnik, nem élnek a lehetőséggel. Egyetlen vállalat, a Szerencsejáték Zrt. ért el 75 pont feletti eredményt, a többség a 0 és 25 pont közötti tartományba esett. A TI tanulmánya több kirívó példát sorol fel: zéró toleranciát mindössze két cég tanúsít a korrupcióval szemben, etikai kódexet pedig összesen 11 honlap tartalmaz. Ha egy állami vállalat munkatársa mutyit lát a kollégái között, és azt szeretné jelenteni a vállalaton belül, akkor komoly gondban van. A bejelentés módját, az ehhez szükséges címeket, ügyvédeket ugyanis csupán 10 állami cég honlapján lehet megtalálni.
MIT TETT EDDIG A TRANSPARENCY INTERNATIONAL, ÉS MIT LEHET MÉG TENNI?
Az elmúlt évben a TI célzott, többszereplős munkacsoportüléseket szervezett állami vállalatok és a tulajdonosaik, a minisztériumok és a jogszabályalkotók részvételével, hogy javuljon az átláthatóság és az adatközlés gyakorlata. A munkacsoportüléseken kiderült, hogy a modern vállalatirányítás eszközeinek elterjedése, az integritás alapú vállalatvezetés térnyerése az állami cégeknél hosszabb időt vesz igénybe, első lépésként a vállalatoknak ki kellene alakítaniuk azokat a mechanizmusokat, amelyek ezt előmozdítják.
Az egyeztetéseken a jogszabályi környezet is napirendre került és a cégek a különböző jó vállalati gyakorlatokat is megosztották egymással. Figyelemre méltó, hogy azok a vállalatok, amelyek elfogadták a meghívást, és részt vettek ezeken a megbeszéléseken jelentősebb fejlődést értek el a közzétételben, mint azok, amelyek távol maradtak. Az előbbiek a 2013-as felmérésben (a törvénytisztelet indexben) 51 pontot kaptak, a mostani vizsgálatban azonban már 79 pontot teljesítettek. Azok a cégek azonban, amelyeknek a képviselői a munkacsoportüléseken nem vettek részt, a jelenlegi kutatásban átlagosan mindössze 50 pontot értek el, 43 pontról indulva.
A munkacsoportülések és a kutatás tanulságait figyelembe véve a TI azt javasolja, hogy a kormány zárja be végre a kiskapukat, és módosítsa az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt. A cél az lenne, hogy a köztulajdonban álló, illetve nemzeti vagyonból gazdálkodó társaságok ne tudják kikerülni a közérdekű adatok megismerésére és közzétételére vonatkozó rendelkezéseket.
SZEMLÉLETVÁLTÁS KELL
A felelős vállalati magatartásról és az átláthatóság üzleti előnyeiről szólva Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének professzora kiemelte:
„Az üzleti fair play fontos eleme a ’nyilvánosságképesség’. Ezt átláthatóságnak hívjuk.”
A TI álláspontja szerint a visszaélések csak akkor akadályozhatóak meg, ha az integritás része az üzleti kultúrának. Az átláthatóság pedig csak akkor lesz elfogadott, ha a vállalatoknál és a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknél is szemléletváltás történik, és a vezetők elkötelezetté válnak az etikus és integritáson alapuló működés iránt.
„Az állami vállalatok közpénzt kezelnek, ezért a nyilvánosság számára átlátható működésük különösen fontos lenne. Enélkül nem képzelhető el a magyarországi rendszerszintű korrupció visszaszorítása, illetve a tényalapú döntéshozatal. A kutatás rávilágított arra, hogy az állami vállalatok közzétételi gyakorlata az elmúlt másfél évben némileg fejlődött, ám ez még mindig bőven elmarad a szükséges szinttől”
– emelte ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.
