A Transparency International Magyarország idén nyáron indított pert az Országos Bírósági Hivatallal szemben, miután a bíróságok igazgatásáért felelős csúcshivatal megtagadta az általunk közérdekűadat-igénylés útján kért, és az OBH elnöke által korábban titkosított, a Völner-Schadl-úgyben született jelentés nyilvánosságra hozatalát. A Fővárosi Törvényszék a jelentés titkosításának felülvizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elé utalta, a hivatal döntéséig pedig a pert felfüggesztette.
A rendszerváltás óta eltelt bő három évtized legnagyobb, az igazságszolgáltatást érintő korrupciós ügy folyományaként született az a vizsgálati jelentés, melyet elkészültének pillanatában titkosított az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Történt ugyanis, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK ) korrupciós bűncselekmények elkövetésével megvádolt elnöke 2021. nyarán személyesen próbálta kijárni Tatár-Kis Péternél, a Fővárosi Törvényszék elnökénél Izsai Krisztina, a Pesti Központi Kerületi Bíróság végrehajtási ügyekben eljáró bírói csoportja vezetőjének a pozíciójából való eltávolítását.
Miután a 444.hu a birtokába jutott, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által elvégzett lehallgatásokból született jegyzőkönyvek alapján hírt adott az MBVK vezetőjének és a Fővárosi Törvényszék elnökének tavaly nyári találkozójáról, az Országos Bírósági Hivatal belső vizsgálatot indított. Azonban a dokumentum ahogy elkészült, az Senyei Barna OBH-elnök döntésének „köszönhetően” rögtön fiókba is került. Így sem az Országos Bírói Tanács tagjai, sem a nyilvánosság nem értesülhetett a vizsgálat megállapításairól.
A Transparency International Magyarország ezt követően az OBH-hoz fordult, kérve a titkosított jelentés nyilvánosságra hozatalát. Miután a szervezet elutasította az adatkérésünket, pert indítottunk.
Az OBH a keresetünk elutasítását kérte, amit azzal indokolt, hogy a TI Magyarország minősített adat kiadását kérte, amelynek megismerése annak titkosságából fakadóan kizárt. Ezzel szemben a Fővárosi Törvényszék a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elé utalta az ügyet, kérve az OBH elnőke által titkosított jelentés minősítésének felülvizsgálatát. A bíróság ezzel párhuzamosan a pert a NAIH döntéséig felfüggesztette. A NAIH-nak elvileg 90 nap alatt döntenie kell, a gyakorlatban azonban ennél akár jóval tovább is húzódhat a titokfelügyeleti eljárás, mivel ebbe a 90 napba nem számít bele az az idő, amig az OBH válaszol a NAIH által feltett kérdésekre.