A Fővárosi Törvényszék minap kézhez vett elsőfokú ítélete arra kötelezi a kormányt és az állami tulajdonban lévő Corvinus Zrt.-t, hogy adják át a Transparency International Magyarországnak a JP Morgan által a magyar Vodafone átvilágításáról készített jelentést. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató által elkészített jelentésből kiderülhet, valóban megalapozott volt-e a távközlési cégért leszurkolt több száz milliárdos vételár. 

A kormány és az állami Corvinus Zrt. egyaránt üzleti titokra hivatkozva tagadta meg az azoknak az információknak a kiadását, melyeket a Transparency International (TI) Magyarország közérdekűadat-igénylés útján kért ki a magyar Vodafone állami pénzből történő felvásárlásról. Miután elutasító választ kaptunk, bíróság elé vittük az ügyet, a Fővárosi Törvényszék pedig első fokon a javunkra ítélt. 

A bíróság döntése értelmében ugyanis nem megalapozott az alperes védekezése, miszerint üzleti titokról van szó. A zömében közpénzből finanszírozott, összesen 660 milliárd forintba kerülő cégfelvásárlás részleteit mind az állam, mind pedig az állam pernyerése érdekében az eljárásba beavatkozó cégek, a NER-kedvenc 4IG és annak kistesója, a részben állami, többségében 4iG-kézben lévő Antenna Hungária, valamint maga a Vodafone Magyarország Zrt. is titokban akarta tartani.  

Az üzleti titokra alapított védekezésük azonban első fokon megbukott, a bíróság ugyanis a TI-Magyarország érvelését fogadta el, miszerint aki közpénzből részesül, annak el kell tűrnie a nyilvánosság fokozott érdeklődését. Az üzleti titok védelme csak akkor késztetné meghátrálásra a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jogot, ha a nyilvánosság aránytalan sérelmet okozna a titkait féltő cégnek. Ilyet azonban ebben a perben egyik alperesi szereplőnek sem sikerült bizonyítania.  

A magyar állam egyébiránt a kezdetektől igen nagyvonalúan állt a bizniszhez, hiszen saját maga nem világíttatta át a céget annak megvásárlása előtt, megelégedett a többségi tulajdont (egyébiránt részben állami hitelből megszerző) 4iG által megrendelt tanulmány megállapításaival. A két újdonsült tulajdonos, a magyar állam és a NER-oligarcha által tulajdonolt 4ig a felvásárlás lezárulta után pedig további ügyleteket bonyolított le egymás között. A 4iG további Vodafone-részesedést szerzett, miután elcserélte az állammal a korábban Telenorként ismert Yettelben szerzett tulajdonrészét, felhetőleg azért, hogy a felek elkerüljék a hazai telekommunikációs szektorban nyilvánvalóan versenytorzító részesedésszerzésből fakadó esetleges vizsgálatokat.  

Érdekesség: egy másik, a TI Magyarország által indított perrel párhuzamosan zajló eljárásban kiderülhet, hogy született-e egyáltalán a Vodafone felvásárlásakor magyar nyelvű szerződés az államra szálló kisebbségi tulajdonrész tekintetében. A nemzeti vagyonról szóló törvény ugyanis előírja, hogy az ilyen természetű ügyletek esetében a felek közti szerződést magyar nyelven kell megkötni. A legfőbb ügyész a témában nem adott teljeskörű választ a felmerült aggályokra.  

A Vodafone év eleji felvásárlása után nem sokkal már Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda tárcavezetőjének közeli bizalmasai, köztük a Völner-Schadl-üggyel is összefüggésbe hozott Nagy Ádám kabinetfőnök ülhettek be a frissen megszerzett cég igazgatóságába.  

Nem pusztán a propagandaminiszter és köre az egyetlen kapocs az állam és a NER-oligarchák között. Jászai Gellért, az erős állami hátszéllel régóta megtámogatott (és a korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő) 4iG első embere váltotta az energiaügyi minisztert a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) kuratóriumában. Lantos Csaba, aki korábban az erősen kétes bizniszeiről elhíresült MET energiakereskedőt elnökölte, az év elején leadott vagyonnyilatkozata alapján havi 1-5 millió forintot kap a 4iG tanácsadó testületében betöltött pozíciójáért.  

A Vodafone több száz milliárdos, részben állami felvásárlása emellett a nemzetközi gazdasági világ, elsősorban a német üzleti körök figyelmét is felkeltette. A Spiegel által nemrégiben közölt cikk alapján az Orbán-kormány nem is igazán leplezett módon maffiamódszerekhez hasonló lépésekkel próbál német szereplőket kiszorítani a magyar piacról. Sajtóértesülések szerint a magyar Vodafone felvásárlása csak fokozta az aggodalmakat, a neves német lap cikke pedig azt követően jelent meg, hogy a Deutsche Telekomban komoly aggodalmakat váltott ki a magyar távközlési piac lényegében kétszereplősre, állami és NER-közeli körökre, valamint a Telekomra való szűkülése.