Van. A megoldás egy jól szervezett civil ellenőrzés, az ún. integritási megállapodás (Integrity Pact, IP). Erről rendezett nagyszabású nemzetközi konferenciát a Transparency International Magyarország (TI) 2014. február 17-18-án Budapesten, ahová 12 országból, továbbá az Európai Unió intézményeiből 50 szakember jött el.
Az IP-t Magyarországgal együtt már 15 országban alkalmazzák. Idehaza Ózd ivóvíz-ellátásának fejlesztése és a budapesti 13. kerületi önkormányzat bölcsődéjének újjáépítése indult el IP-felügyelet mellett.
Szloboda Alíz, a Transparency International Magyarország közszektor programok vezetője dolgozik együtt az önkormányzattal és bizakodó. Szerinte a közös munkával mindenki jól jár majd. Az adófizetők, az önkormányzat és persze a gyerekek. A bölcsőde ugyanis magas színvonalon és kifejezetten jó áron készül majd.
Mi az integritási megállapodás?
Az integritási megállapodás egy olyan szerződés, amelyet az ajánlatkérő intézmény, az ajánlattevő vállalatok, és egy – ellenőrzést végző – független monitor szervezet kötnek egymással. A monitor a közbeszerzés összes adatait, dokumentumait és iratait, továbbá a beszerzés teljesítését vizsgálja. A monitor a garancia arra, hogy az ajánlatkérők és az ajánlattevők is komolyan veszik, hogy a közbeszerzés alatt nem mutyiznak. A Transparency International Magyarország a magyar IP beruházásokban monitorként, illetve tanácsadóként vesz részt.
Mire jó az IP?
– Biztos, hogy igazi verseny lesz azokban a közbeszerzésekben, ahol alkalmazzák.
– Biztos, hogy az eljárásban a legjobb ajánlatot adó pályázó nyer.
– Biztos, hogy a korrupció nem veri fel az árat.
Mi történt a konferencián?
A konferencián nemcsak a korrupció kezelését, hanem az okokat is vizsgálták. A résztvevők szerint részben a rossz szabályozás, részben a szabályok rossz alkalmazása, továbbá az egyes országok hagyományai okozzák a közbeszerzési korrupciót. Számos országban a mutyi hagyománnyá, a társadalmi és gazdasági működés szerves részévé vált.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint nincs valódi verseny a közbeszerzések terén az EU számos tagállamában, Magyarországon például a közbeszerzések felében csak egy ajánlattevő vesz részt. Ezért fontos cél a világos versenyfeltételek kialakítása, a korrupció megelőzése, továbbá hatékony ellenőrzési és szankcionálási rendszer bevezetése – és az integritási megállapodás mindennek az eszközévé válhat.
„Az Európai Bizottság részéről sürgős és hatékony akciótervre van szükség annak érdekében, hogy az Európai Unió kezelni tudja az antikorrupciós jelentésében megfogalmazott kockázatokat” – jelentette ki a konferencián Ana Gomes, az Európai Parlament szocialista frakciójának portugál képviselője.
Mi a baj a közbeszerzésekkel?
A közbeszerzésekben az adófizetők pénzét vagy az Európai Unió forrásait költik el – persze ez utóbbiban is nagy szerepe van az adófizetőknek. Sok pénzről van szó: 2012-ben a közbeszerzések értéke 1300 milliárd forint, vagyis a magyarországi GDP 4,7 százalékát tette ki, ami az állami egészségügyre fordított összes kiadásnak felelt meg.
A szabályozás egyébként sokszor önmagában is teret enged a mutyizásnak. Bizonyos értékhatár alatt a szabályok ugyanis megengedik, hogy a közpénzzel gazdálkodó saját maga döntse el, kiket hívjon fel ajánlattételre, és kiket nem. És így akár indulhatnak a rokonok is a közbeszerzésen, mert nem egyértelműek az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok sem. Emellett nincs szankciója annak, ha a közbeszerzési adatok nem publikusak, és sok a titkosított közbeszerzési eljárás is, ahol nem tudjuk, mi miért és hogyan történik.
De a nagyobb értékű közbeszerzéseknél is sok probléma van. Az Európai Unió nemrégiben közzétett első antikorrupciós jelentése Magyarországgal kapcsolatosan kimondja, hogy a közbeszerzések gyakorlata számos problémát vet fel: egy-egy cég kirívóan sok közbeszerzést nyer az uniós társfinanszírozású pályázatokon, és nem megfelelő kiválasztási és értékelési szempontokat alkalmaznak bizonyos ajánlattevők előnyben részesítése érdekében. A jelentés szerint ezek a problémák elsősorban a nagyobb infrastrukturális beruházások esetében jelentősek.
A kezdeményezés és a kétnapos nemzetközi konferencia fő támogatója az EU csalás elleni hivatala, az OLAF. További támogató a T-Systems Magyarország Zrt. A konferencia tapasztalataira támaszkodva kézikönyv készül az integritási megállapodásokról, amelyet a Miniszterelnökség finanszíroz.