Több tízmilliárdot buktak a magyar emberek a letelepedési államkötvényprogramon

A letelepedési államkötvényprogram keretében 19 855 külföldi – köztük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is – érdemi ellenőrzés nélkül jutott magyarországi letelepedési engedélyhez. A letelepedési államkötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, ellenben mintegy 30 milliárd forint veszteséget okozhatott a magyar adófizetőknek – ez derül ki a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest közös kutatásából, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.

Az Orbán-kormány 2013-ban letelepedési államkötvények kibocsátásával indított bevándorlási programot az Európai Unión kívüli gazdag külföldiek számára. A Transparency International Magyarország (TI) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) közös tanulmánya megállapítja: Magyarország kétszeresen is veszített az „aranyvízumok” kereskedelmén. Egyrészt azért, mert e kötvények révén érdemi ellenőrzés nélkül jutott magyarországi letelepedési engedélyhez 19 855 bevándorló, köztük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is. Másrészt azért, mert a letelepedési államkötvények az ország finanszírozásának feleslegesen drága megoldását jelentették: a magyar adófizetők több tízmilliárdot buktak.

Magyarország 1 666 millió euróhoz (kb. 514 milliárd forinthoz) jutott a letelepedési államkötvények értékesítése révén, cserébe viszont 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie, állapították meg a TI és a KFIB kutatói. Vagyis a magyar adófizetőknek 178 millió eurójába kerülnek a letelepedési államkötvények, ami 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a „szokványos”, azaz letelepedésre nem jogosító devizakötvények értékesítése került volna. Ez azt jelenti, hogy a magyar polgárok minimum 21 milliárd forintot buktak a letelepedési államkötvények kereskedelmén.

A tanulmány szerint a kormány az Európai Beruházási Banktól (EIB) ennél is olcsóbban juthatott volna forrásokhoz, ehelyett azonban leépítette az EIB-hiteleket. Ha nem így tesz, a magyar adófizetőknek összesen közel 30 milliárd forinttal kevesebbe került volna az állami pénzfelvétel. A magyar adófizetők tehát veszítettek a letelepedési államkötvények forgalmazásán, az azokat forgalmazó vállalkozások azonban nagyot szakítottak. Ezek az egyetlen kivételtől eltekintve offshore hátterű cégek ugyanis 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára.

A letelepedési államkötvényprogram nemcsak ráfizetéses volt, hanem Alaptörvény-ellenes is. Hazánk alkotmánya értelmében ugyanis tilos közpénzt olyan szervezetre bízni, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete. Ennek ellenére a magyar Országgyűlés nemcsak megszavazta a letelepedési kötvényprogramról szóló törvényt, hanem engedélyezte is az átláthatatlan tulajdonosi hátterű közvetítő vállalkozások működését.

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője szerint Magyarország nagyon rosszul járt a letelepedési kötvényprogrammal. A tanulmányt bemutató rendezvényen Ligeti igazi hungarikumnak nevezte a letelepedési államkötvényprogramot, amely „hatalmas bukást eredményezett a költségvetésnek, miközben a közvagyon kárára óriási luxusprofithoz juttatta az aranyvízumot forgalmazó, döntően off-shore cégek mögött meghúzódó, ismeretlen vállalkozókat”.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a „magyar gazdaság működőképességének negyven éve elemi feltétele az államadósság professzionális kezelése. Teljesen új és rendkívül veszélyes jelenségnek tartja, hogy már az „adósságkezelés területén is megjelent a magánérdek”.

A tanulmány egyebek mellett arra a következtetésre jutott, hogy a letelepedési államkötvényprogram a hatalom szabadságharcos gazdaságpolitikájának a terméke, amely nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy a kormány olyan hitelezőket találjon, akik nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a pénzüket közbeszerzésen költsék el.

A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest az „A letelepedési államkötvények szerepe a magyar állam finanszírozásában – korrupció és közpénzveszteség állami kivitelezésben 2013-2017 között” című tanulmánya magyar nyelven elérhető itt. A kutatást bemutató konferencián elhangzott előadások letölthetők az oldal alján.

További információ: Ligeti Miklós (TI Magyarország, Miklos.Ligeti@transparency.hu, +36 70 396 84 75) és Romhányi Balázs (KFIB, balazs.romhanyi@kfib.hu, +36 30 703 10 22).

Adományozás Newsletter signup

Hírlevél feliratkozás

Kérjen tőlünk naprakész információkat!

Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat!