Ma kezdődött az Országgyűlésben a bíróságok szervezetével és a bírák jogállásával kapcsolatos törvényjavaslatok általános vitája, ezért a Transparency International Magyarország (TI) parlamenti képviselőknek eljuttatott levélben és sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a javaslatokban szereplő korrupciós kockázatokra.

„A korrupció ellen küzdeni hiábavaló, ha az igazságszolgáltatás nem független és pártatlan vagy éppen a korrupció kezdi azt ki”- mondta Földes Ádám, a szervezet igazgatója. A törvényjavaslatok meghirdetett célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, bírói függetlenség és pártatlanság elveinek maradéktalan megvalósítása, azonban e céloknak az elérését a benyújtott megoldások nem szolgálják. Az igazságszolgáltatás hatékonysága nem biztosítható azáltal, hogy az 1998 óta működő bírói önigazgatási szervet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntetik, és helyette egy személy kezébe teszik az összes érdemi igazgatási döntést.

A törvényhozó az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kezébe szinte korlátlan hatalmat adna. Az OBH elnökétől függ majd, hogy kiből lehet ítélőtábla vagy törvényszék (korábban megyei bíróság) elnöke, elnökhelyettese vagy más vezetője, de a bírósági szervezetrendszer szinte egészében is ő hozza meg a végső döntést, hogy egy bírói helyre pályázók közül kiből lesz és kiből nem lesz bíró. Az OBH elnökének emellett szintén joga lesz arra, hogy akár egyedi ügyekben is eltérjen a szignálási rendtől és más bíróságot jelöljön ki. A bíróságok függetlenségének biztosítása érdekében elengedhetetlen a jelölés és a választás folyamatában a jelöltek függetlenségének és pártatlanságának biztosítása, ezt pedig csak több csatornás jelölési rendszeren keresztül lehet elérni. Ezért javasolta a korrupcióellenes szervezet, hogy az Országos Bírói Hivatal és a Kúria élére a köztársasági elnök csak a bírókból álló, és bírák által választott Országos Bírói Tanács (OBT) által támogatott jelöltet terjeszthessen az Országgyűlés elé.

A javaslat sajnos nem tesz érdemi lépést a korrupciós kockázatokat csökkentő átláthatósági szabályok bevezetése felé sem. Nem növeli a bírósági rendszer belső igazgatási működésének átláthatóságát és nem növeli a fegyelmi eljárások, és szankciók alkalmazási gyakorlatának állampolgárok általi nyomon követhetőségét, valamint nem nyújt garanciát a belső működésben visszaéléseket érzékelő közérdekű bejelentők védelmére sem.

„A korrupciós kockázatokon túl mindkét törvényjavaslat számos rendelkezése a bíróságok és a bírák függetlenségére is súlyos veszélyt jelent, valamint a jogszolgáltatásban részesülő személyek tisztességes eljáráshoz való jogai is csorbulnak, amennyiben az Országgyűlés jelen formájában fogadja el a két törvényjavaslatot” – tette hozzá Földes Ádám.