Skip to content

Pert indítottunk az MNB alapítványi cége ellen

Pert indítottunk az MNB alapítványi cége ellen
A Transparency International Magyarország közérdekűadat-igénylések útján igyekezett kideríteni a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiból kifolyt, több száz milliárd forintnyi vagyon sorsát. Emellett ismételten feljelentést tettünk, többek között sikkasztás és bűnpártolás gyanújával. Most a bírósághoz, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság fordultunk, miután nem kaptunk kielégítő választ a megkereséseinkre.
Mint ahogy a sajtóból és az Állami Számvevőszék részletes jelentéseiből is ismert, az MNB magántőekelapok és az alapítványa által kialakított cégháló felhasználásával több száz milliárd forint közpénzt tüntetett el az elmúlt években. A pénz sorsának felderítése érdekében a rendőrség a számvevőszéki feljelentés nyomán, hűtlen kezelés gyanújával büntetőeljárást indított, melyhez később a Transparency International (TI) Magyarország feljelentését is csatolták.
Tegyük hozzá újfent, hogy mindez történhetett volna másképpen is, feltéve, hogy a hatóságok hallgatnak a TI Magyarországra és már 2016-ban, az első feljelentésünk alapján nyomozást indítanak. Ha így tesznek, megakadályozható lett volna 266 milliárd forinttal elsíbolása. Nem rajtunk múlott, hogy 9 évet kellett várni az érdemi hatósági intézkedésekre.
A TI Magyarország azonban továbbra sem bízik maradéktalanul abban, hogy a most kezdődő eljárások sikerre vezetnek, ezért próbáljuk a rendelkezésünkre álló eszközökkel kideríteni, hogy miként került a jegybanki közvagyon a PADME Alapítványon keresztül a befektetési és alapkezelő cégekhez. Ennek érdekében, az ismételten megtett feljelentésünkön túl közérdekűadat-igénylést küldtünk az MNB-nek, a jegybanki PADME Alapítványnak és még három olyan cégnek, amelyik részt vett a pénzek kezelésében. Válaszokat nem, illetve csak hiányosan kaptunk: az Optima Alapkezelő és az Arcadia Befektetési Alapkezelő egyáltalán nem válaszolt, és a PADME Alapítvány által küldött részleges válaszból sem derült ki, hogy gondoskodtak-e a közpénzek világában irányadó átláthatósági követelményekről.
A Transparency International Magyarország továbbra is tudni akarja, hogy például milyen eljárás alapján nyerte el a Quartz Alapkezelő a jegybanki alapítvány tulajdonában lévő cég pénzének a kezelését, és azt is, hogy a kiválasztás során beszerezték-e a tényleges tulajdonos személyét felfedő okmányokat.
Válaszok hiányában nem maradt más lehetősége a Transparency International Magyarországnak, mint jogorvoslati eljárásokat kezdeményezni. Az Optima Befektetési Zrt. ellen – ez a PADME alapítvány cége – a bírósághoz fordultunk, míg az alapkezelők és a PADME alapítvány ügyében a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását kezdeményeztük.

×