A Korrupcióellenes Világnap alkalmából idén is megtartottuk hagyományos évzáró konferenciánkat, amely ez alkalommal az „Egymásból építkezünk” című európai uniós projektünk záróeseménye is volt. Az előadók szerint habár a rendszerváltás után úgy tűnt, Magyarországon nyugat-európai intézményrendszer épülhet ki, ez a tendencia az utóbbi években visszafordult, újrateremtve hazánk „kompország” státuszát. Hiába jelentős a korrupció társadalmi érzékelése, ez a percepció gyakran pártszimpátia-alapú, az Európai Unió hatásköre pedig korlátozott a korrupt gyakorlatok megfékezésében.
„A jogállami deficit és a korrupció kéz a kézben járnak. A hatalom birtokosai mára az uralmuk alá hajtották jóformán az összes olyan állami intézményt, amelynek az lenne a rendeltetése, hogy korlátot szabjon a kormányzati akartnak. Az ügyészség a pártos működés nyilvánvaló jeleit mutatja, a korrupciós esetek között azon kimondatlan szabály szerint szelektál, hogy ha közel állsz a tűzhöz, megúszod, ha távol vagy a hatalomtól, bűnhődsz” – fogalmazott Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója az idei „Átláccó Fesztiválon” tartott nyitóbeszédében.
Az „arcátlan túlárazás”, a 15-24 százalék közötti korrupciós járadékok, az állam foglyul ejtése nemcsak a közpénzek elpocsékolásához vezetett, hanem a közélet „általános zülléséhez” is hozzájárult – mondta rendezvényünk nyitóelőadásán Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU oktatója. Balázs Péter hozzátette, hogy bár az Európai Unió tudja moderálni a tagállami folyamatokat, de alapvetően nem erre jött létre. A volt külügyminiszter az EU szerepét egy félsorompóhoz hasonlította, amely „figyelmeztet, hogy gond van, de nem állít meg”.
Az első panelbeszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy az Európai Unió hogyan tudja elősegíteni a jogállami normák betartását az egyes tagállamokban. Gilles Pelayo, az Európai Bizottság „Európa a polgárokért” programjának vezetője hangsúlyozta, hogy a korrupció aláássa a demokráciát, ezért létfontosságú, hogy az integritás az államigazgatás minden szintjén megvalósuljon. Pelayo hozzátette: az integritás legfőbb védelmezői maguk az állampolgárok, a Korrupcióellenes Világnap alkalmából őket ünnepeljük.
Arató Krisztina, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke úgy fogalmazott: az EU egy „extrém kooperatív” rendszer, amelyben Magyarország és néhány más tagállam azzal hozott újítást, hogy nem akar együttműködni számos kérdésben. A strukturális alapok felhasználásával kapcsolatban hozzátette: az EU nem tud segíteni azon, ha úgy használjuk fel a strukturális alapokat, hogy az nem hasznos, nem fenntartható és nem is jogszerű.
Tóth István György, a TÁRKI kutatóintézet vezetője kiemelte, hogy habár a korrupció érzékelése hagyományosan magas Magyarországon, az új jelenség, hogy a közélet tisztaságával kapcsolatos percepciók pártszimpátiához kötődnek. Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára hozzátette: nem elég, hogy a mérésekből kijön az, hogy elítéljük a korrupciót, ha ez a nemzetközi tőkebefektetőket nem érdekli. „Kiderült, hogy a demokrácia és a kapitalizmus nem jár együtt, elképesztő cinizmus van a kapitalista rendszerben” – fogalmazott Fleck Zoltán. A közbeszerzések kapcsán megvalósuló korrupció feltárását szintén nehezíti, hogy a kapcsolódó dokumentumok rendkívül nehezen áttekinthetőek, éppen ezért van szükség az értelmezésükre specializálódott civil szervezetek működésére – tette hozzá Nagy Gabriella, a TI Magyarország közpénzügyi programjainak vezetője.
A második panelbeszélgetés előtti vitaindító előadásában Kertész János hálózatkutató, a CEU oktatója egy 169 magyar városban zajló friss kutatás eredményeit mutatta be. A kutatás arra mutatott rá, hogy a korrupciós kockázatok lényegesen magasabbak azokban a közösségekben, amelyekben az „összezáró társadalmi tőke” magas, szemben azokkal a településekkel, amelyeknek lakói intenzív kapcsolatot ápolnak más településeken élő társaikkal. A kutatás az előbbi jellemzők nyomán szintén magasabb korrupciós kockázatot állapított meg az Elios-botrány által érintett településeken.
A konferencia második panelbeszélgetése azt a kérdéskört járta körül, hogy milyen lehetőségei maradtak az állampolgári részvételnek az egyre szűkülő civil- és médiatérben. A kormányközeli médialapítvány létrehozása kapcsán Gulyás Márton aktivista úgy fogalmazott: a médiatulajdonosoknak komoly felelősségük van abban, hogy az utolsó napilapokat is átadták az Orbán-rezsimnek. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a kormány által megtalált alapítványi forma tagjai „valójában üzleti vállalkozást űző szervezetek, amelyek megpróbálnak a gazdasági szervezetekre vonatkozó szabályok alól kibújni.” A panel résztvevői rövidtávon nem láttak esélyt az egyre erősödő médiakoncentráció visszafordítására, ugyanakkor Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint nem igaz, hogy a magyarok nem hajlandóak egy ügy érdekében megmozdulni, amelynek ellenpéldájaként említette az Európai Ügyészség létrehozásáért indított aláírásgyűjtést. Hadházy szintén szorgalmazta egy európai szintű közszolgálati médiahálózat kiépítését.
Az eseményen szintén sor került az „Egymásból építkezünk” című projekt kapcsán meghirdetett „Te mire költenéd az EU pénzét?” című plakátpályázat eredményhirdetésére.
