Az év elején felállt Szuverenitásvédelmi Hivatal június közepén indított „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” a Transparency International (TI) Magyarországgal szemben. Miután szervezetünk július elején megküldte a válaszát – és alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz –, a hivatal július 29-én újból levélben fordult a TI Magyarországhoz, ismételten kérve az általuk feltett kérdések tételes megválaszolását, valamint az igényelt dokumentumok és magánjogi szerződések átadását. A TI Magyarország rövid válaszában rámutatott: a korábbi válaszlevelünkben foglaltakat változatlanul érvényesnek tekintjük, további tájékoztatást a hivatal számára nem adunk.
A TI Magyarország június 18-án kapta meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) levelét, amelyben a hivatal a TI Magyarországgal szemben indított „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatról” tájékoztatott, és 62 kérdést tett fel, adatokat igényelve szervezetünk működéséről. A TI Magyarország nem tartotta véletlennek, hogy – az Átlátszó.hu mellett – elsőként került az SZH célkeresztjébe, mivel úgy véljük: tevékenységünk, nevezetesen a korrupciót feltáró és elemző, valamint a jogvédő munkánk felettébb kellemetlenné vált az Európai Unió legkorruptabb kormányzatát működtető Orbán-rendszernek.
Szervezetünk július 8-án válaszolt a hivatal 62 kérdést tartalmazó levelére: felhívtuk az SZH figyelmét arra, hogy a működésünkre és az eredményeinkre vonatozó minden információ megtalálható a honlapunkon és éves beszámolóinkban. Arra is rámutattunk, hogy az SZH nem rendelkezik arra vonatkozó felhatalmazással, hogy magánjogi szerződéseinket és az ügyfeleinkre vonatkozó adatokat megkapja, mivel azokat az érintetteken kívül kizárólag a hatályos törvények által erre feljogosított hatóságok ismerhetik meg. Számos esetben pedig arra voltunk kénytelenek rámutatni arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal hozzánk intézett kérdései teljességgel értelmezhetetlenek.
Az SZH július végén küldte el újbóli megkeresését a TI Magyarországnak, miután a hivatal úgy vélte, hogy a válaszlevelünk nem tartalmazta az általuk kért dokumentumokat, illetve úgy vélték, hogy az általuk feltett kérdések nagy részére nem válaszoltunk. Ezért a hivatal ismételten megküldte a 62 kérdését, felszólítva a TI Magyarországot arra, hogy 15 napon belül adjon tételes választ az SZH levelében foglaltakra. A hivatal egyúttal újból megfenyegette a TI Magyarországot azzal, miszerint „a kért együttműködés hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján fogjuk kialakítani álláspontunkat.”
A TI Magyarország válaszában rámutatott: a korábban megküldött válaszunkat minden tekintetben továbbra is fenntartjuk és változatlanul érvényesnek tekintjük. Újfent emlékeztettük a hivatal munkatársait arra a tényre, hogy szervezetünk gazdálkodására és tevékenységére, valamint egyes projektjeinkre vonatkozó adatok teljeskörűen megismerhetőek honlapunkról.
A vizsgálat júniusi megindítása után a TI Magyarország alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mivel az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek tartjuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrejöttét és tevékenységét, továbbá a szuverenitásvédelmi törvény több rendelkezését. Alkotmányjogi panaszunkban kifejtettük, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárása és megállapításai ellen nem lehet sem bírói, sem más jogorvoslattal élni, ami sérti a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogokat. Továbbá: álláspontunk szerint az SzH eljárása azért is alkotmányellenes, mert sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.
