A Transparency International Magyarország hivatalos beadványban fordult a magyar állam új furkósbotjához, a február első napjával felállt Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz. A hivatal elnökének, Lánczi Tamásnak címzett levelünkben kértük az új állami szerv fellépését hazánk alkotmányos önazonosságának védelme érdekében, miután szervezetünk véleménye szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásról született nemzetközi megállapodást kihirdető törvény súlyosan sérti Magyarország nemzeti szuverenitását. Mivel a hivatal a jelen állás szerint csak a Facebookon érhető el, és a címeként is az Országgyűlés elérhetősége van megadva, a beadványunkat postai úton juttatjuk el, egyben nyílt levélként is közzétesszük.
A Transparency International (TI) Magyarország a nemzet szuverenitása iránt elkötelezett szervezetként úgy véli, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvény egyes rendelkezései súlyosan sértik Magyarország nemzeti szuverenitását.
Mindezt annak ellenére, hogy a jogszabály szerint a jelenleg több, mint 750 milliárd forintba kerülő, döntően kínai hitelből megvalósuló, és talán soha meg nem térülő beruházás megvalósulása „kiemelkedően fontos közérdek”. A törvény emellett azt is elrendeli, hogy ha a beruházással kapcsolatos iratok megismerése a “kiemelkedően fontos közérdek” sérelmével járna vagy veszélyeztetné “Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, akkor a beruházással kapcsolatos adatok megismeréséttíz évre meg kell tagadni.
A jogszabály továbbá arról is rendelkezik, hogy a beruházás részleteinek nyilvánosságra hozataláról a magyar külügyminiszter, csak a Kínai Népköztársaság kormányának álláspontját beszerezve dönthet. Vagyis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köteles beszerezni a kínai államvezetés engedélyét abban az esetben, ha döntenie kell a Belgrádot Budapesttel 750 milliárd forintért összekötő vasúti beruházás részleteinek nyilvánosságra hozataláról.
A TI Magyarország a törvény ezen részletét nem pusztán felháborítónak tartja, de Magyarország szuverenitásának súlyos csorbulásaként értelmezi. A kormány máskor oly harciasan védi hazánk függetlenségét, lásd például a friss esetet, miszerint Szijjártó Péter szerint a Magyarországra a február közepén érkező kétpárti amerikai küldöttség csak ne szóljon bele a hazai ügyekbe. Ehhez képest az nem zavarja a főkülügyért, hogy a Belgrád-Budapest beruházás esetében csak a Kínai Népköztársaság kormánya álláspontjának beszerzését követően dönthet a megállapodás részleteinek megismerhetőségéről.
Azaz a kínai fél beleszólási jogot kapott Szijjártó Péter külügyminiszter „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését” megvédeni hivatott döntésébe.
Ez szerintünk messzemenőkig elfogadhatatlan, ezért egy, a frissen létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökéhez címzett beadványban kértük arra Lánczi Tamást, hogy éljen a szuverenitásvédelmi törvényben biztosított jogköreivel, és kezdeményezze a több száz milliárd forintba kerülő, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról és bővítéséről szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy megszűnjék a Kínai Népköztársaságnak a Magyarország külügyminiszterének a Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire vonatkozó döntésébe történő beleszólásra adott felhatalmazás.
Mivel a hivatalnak jelenleg sem e-mail címe, sem saját honlapja nincs, pusztán Facebook-elérhetősége, és címként is az Országgyűlés Kossuth téri címe van megadva, ezért a beadványunkat mind a honlapunkon, mind a közösségi médiás felületeinken közzétesszük, reménykedve abban, hogy a kezdeményezésünk eljut a címzetthez.